Mathias Krivinka és Theresia Moser

Mathias Krivinka 1756.01.16-án született Ignatz Krivinka (1719-1779) és Anna Maria Richolm (1723-1795) fiaként Vörösváron.
Theresia Moser 1759.10.15-én született Johann Moser (1724-1773) és Maria Wiest (1726- ? ) lányaként Vörösváron.
Mathias Krivinka és Teresia Moser 1779.11.25-én házasodtak össze Vörösváron.
Mathias Krivinka 1786-ban Vörösváron a 179.szám alatt lakott.
Theresia Moser 1799.02.25-én halt meg Vörösváron.
Mathias Krivinka 1799.04.03-án vette el második feleségét Elisabeth Wohlt Johann Stolz özvegyét Vörösváron.
Mathias Krivinka 1827.08.22-én halt meg vízkórban Vörösváron.

Joseph Krivinka és Anna Maria Ziegler

Joseph Krivinka (1788-1856) 1788.04.15-én született Vörösváron Mathias Krivinka (1756-1827) és Theresia Moser (1757-1799) fiaként.
Anna Maria Ziegler (1789-1847) 1789.11.29-én született Vörösváron Martin Ziegler (1749-1797) és Barbara Wippelhauser (1753-1819) lányaként.
1810.01.30-án kötöttek házasságot Vörösváron.
Joseph Krivinka az 1828-as regnicoláris országos adóösszeirásban mint inquilinus és uradalmi hajdú szerepel.
Anna Maria Ziegler zsellér 1847.12.27-én halt meg vízkorban Vörösváron.
Joseph Krivinka zsellér 1850.01.15-én elvette második feleségét Anna Maria Mauterer 50 éves özvegyet Vörösváron.
Joseph Krivinka domiliatus 1856.12.12-én halt meg vízkorban Vörösváron a 26.szám alatt.

Mathias Krivinka és Anna Maria Bockschütz

Mathias Krivinka 1814.01.14-én született Vörösváron Joseph Krivinka (1788-1856) és Anna Maria Ziegler (1790-1847) fiaként.
Anna Maria Bockschütz 1814.08.16-án született Vörösváron Joseph Bockschütz (1789-1838) és Rosina Morner (1793-1869) lányaként.
1838.02.21-én kötöttek házasságot Vörösváron.
Mathias Krivinka zsellér 1882.11.11-én halt meg Vörösváron a 26.szám alatt gutaütésben.
Anna Maria Bockschütz szőlőművelő 1898.03.19-én d.e.6-kor halt meg Vörösváron 26.szám alatt az akkori Sváb ma Iskola utcában.

Johann Tagscherer és Magdalena Botzheim

Johann Tagscherer (1749-1806) az első ismert vörösvári Tagscherer, két fia Mathias Tagscherer (1785-1855) és Joseph Tagscherer (1794-1839) is ősöm.
Johann Tagscherer 1768.04.28-i első házasságával jelent meg Vörösváron, első felesége Margareta Strobelberger (1722-1783) ősanyám volt Joseph Peller (1721-1762) ősapám özvegye. 1772-ben Johann Tagscherer colonus volt.
1784.02.23-án  Magdalena Botzheim (1763-1824) ősanyám lett a második felesége.
Maria Magdalena Botzheim 1763.12.28-án született Martin Botzheim (1739-1801) és Anna Maria Mayer (1743-1771) lányaként Vörösváron.
Johann Tagscherer életkora sajnos nem teljesen biztos, 1784-es házasságánál 35 éves (1749), 1806.06.18-i halálánál 57 éves (1749), Vörösváron halt meg. Viszont az 1770-es lélekösszeírásnál 34 éves (1736).
Magdalena Botzheim 1808.01.27-én kötötte második házasságát Jakob Peller (1761-1827) ősapámmal Joseph Peller (1721-1762) és Margareta Strobelberger (1722-1783) fiával.
Magdalena Botzheim 1824.03.09-én halt meg Vörösváron.
Johann Tagscherer származási helye valószínűleg Nagykovácsi, két okból. Az első felesége Margaretha Strobelberger ősanyám volt, aki ősapám Joseph Peller halála után Jakob Sauter felesége lett 1762.11.25-én aki Nagykovácsiból jött. A második ok az hogy az 1768-as házasságnál az egyik tanú Johann Kremmer, Nagykovácsiban is élt egy Johann Kremmer ekkor.

Gallneukirchen

A piactér

Riedegg kastély

Szent Gallus templom

A város Felső-Ausztriában, Uhrfahr-Umgebung körzetben, Linz közelében fekszik.
A várost 1125-ben Novenkirchen néven említik először. A város 1145 és 1848 közt a Riedegg uradalom része.
A Riedegg kastély elődjét a várat 1145-ben építette Gottschalk von Haupsperg, az uradalom birtokosa.
A város templomát a Szent Gallus templomot 1180-ban említik elsőként, a 15.században érte el mai méretét.
1211-ben megvette az uradalmat  Passau püspöksége, a város megkapta a pap és városbíró választási jogot a püspökségtől. 1260-tól a város megkapta a vásártartási jogot, ezt 1510-ben megerősítették. 1356-tól nevezik a várost Gallneukirchennek.
A városon haladt át egy fontos kereskedelmi út Linzből Csehországba, ez volt a város jólétének alapja.
1411-ben megvette az uradalmat két testvér Caspar és Gundakar von Starhemberg, utódaik építették át kastélynak Riedegg várát.
A 16.században a város többsége protestáns lett.
1562-ben Rüdiger von Starhemberg alatt a protestáns vallás lett a hivatalos, ez így maradt az ellenreformációig.
1622-ben a parasztháború idején leégtek a piactér házai.
A napóleoni háborúk alatt többször elfoglalták a franciák a várost.
Innen vándorolt ki Friedrich Spiegelberger ősapám 1700 körül Vörösvárra.

Möhringen

Möhringen városháza 1300-ban várnagyi székhelynek épült

Möhringen városközpont és a Szent András templom 16.század végén épült

Möhringen a piros Tuttlingen része, a kék vonal a Duna

Möhringen városa 1973 óta Tuttlingen része, Tuttlingen körzetben, Freiburg kerületben, Badenben fekszik.
Möhringent 786-ban említették meg először Mereigen néven.
973-ban a Reichenau kolostor birtoka lett, megvette a nemesi nemzetségektől. A 13.században itt volt a reichenaui várnagy székhelye. 1300-ban Möhringen Helmut von Klingenberg birtoka lett, aki átépítette a várost, a 15.században a Klingenbergek bíráskodási jogot szereztek a város felett.
1526-ban eladták a várost Esslingen és Ippingen falvakkal együtt a Fürstenberg hercegeknek.
1806-ban Baden birtoka lett. Innen vándoroltak ki Ferdinand Heiss és Sabina Straub 1770-ben Pesthidegkútra.

Ferdinand Heiss és  Maria Anna Susann

Ferdinand Xaver Heiss 1721.12.18-án született Möhringenben, apja Martin Heiss ( 1671-1741 ) anyja Margaretha Fischler ( 1678 - 1760 ).
Maria Anna Susann 1721.11.20-án született Möhringenben, az apja Andreas Susann ( 1688-? ), anyja Catherina Fischler ( 1684 - ? ).
1744.10.24-én kötöttek házasságot Möhringenben. Közös gyerekeik: Franciska 1745.04.25, Maria 1746.03.25, Dominik 1747.08.04, Maria Eva 1748.12.19, Joachim 1750.08.04, Maria 1751.08.21, Agnes 1753.01.23, Felicitas 1754.03.07, Anselm 1755.04.21, Marina 1756.05.07, Paul 1757.06.29, Joseph 1761.03.07.
Anna Maria Susann meghalt Möhringenben 1768.01.12-én.
Ferdinand Heiss és Sabina Straub 1768.05.03-án kötött házasságot Möhringenben, Sabina Straub Bittelbrunnenből jött, ez ma Engen része.
Ferdinand Heiss és Sabina Straub 1770.03.27-én vándorolt ki Möhringenből Pesthidegkútra, magukkal vitték a 7 gyereket (Gregor, Maria Eva, Dominik, Maria Anna, Agnes, Anselm, Paul). Ferdinand Heiss lánya Franciska és férje Kajetan Keller is kivándorolt.
A család szerepel Pesthidegkút 1771-es lélekösszeirásában. Sajnos nem találtam meg Ferdinand Heiss és Sabina Straub  halálát a pesthidegkúti anyakönyvben. 

Joseph Schäffer és Eva Heiss

Eva Schäffer (1789-1847) szülei Joseph Schäffer (1744-1808) mészáros és Eva Heiss (1752-1824) voltak.
Joseph Schäffer 30 éves és Eva Heiss 22 éves korában 1774.11.17-én kötött házasságot Pesthidegkúton.
Eva Maria Heiss 1748.12.19-én született Möhringenben, ez 1973 óta Tuttlingen része, Tuttlingen körzetben, Freiburg kerületben, Badenben, Ferdinand Heiss és Anna Maria Susann lányaként.
Eva Heiss 1770.03.27-én vándorolt apjával, mostohaanyjával és testvéreivel Möhringenböl Pesthidegkútra.
Joseph Schäffer és Eva Heiss Pesthidegkúton született közös gyerekei: Anna Maria 1775.09.17, Anna Maria Eva 1776.04.20, Joseph 1778.12.09, Georg 1780.05.13, 1785.03.27.
Dorogon éltek 1786-ban, itt született Adam fiúk 1786.11.03-án az 58.szám alatt.
Később Vörösvárra költöztek, Eva lányuk, 1789.12.27-én itt született, a születésénél szerepel az apa mészáros foglalkozása. .
Joseph Schäffer 1808.05.12-én halt meg Vörösváron.
Eva Heiss 1824.07.02-án halt meg Vörösváron.