Bingen Mária mennybemenetele templom szárnyasoltára

Bingen Mária mennybemenetele temlom szárnyasoltára mai állapotában 1966 óta létezik, az ereklyetartó keret Franz Lorch műve. Az eredeti ereklyetartó 1496-ban készült Jörg Syrlin műve volt, 1789-ben elpusztult. A két festmény Bartholomeus Zeitblom ( 1455-1518 ) ulmi későgótikus festő műve 1496-ból. Az öt faszobor Niklaus Weckmann ulmi későgótikus szobrász műve 1496-ból.

Bingen Mária mennybemenetele templom

Bingen Mária mennybemenetele temploma 1500 körül épült későgótikus stílusban. Nevezeteségei a későgótikus festmények és szobrok Bartholomeus Zeitblom festő és Niklaus Weckman szobrász alkotásai.

Bingen Eligius kápolna

A kápolna már a középkorban létezett, 1746-ban és 1747-ben felújították és kibővítették. A Szent Eligiust ábrázoló oltárkép a 18.század második feléből származik.

Bingen Bittelschiess kápolna

A Bittelschiess kápolna 1625-ben épült

 Bingen-Hornstein vár

A várat először 1244-ben említették meg, 1873-ban lebontották, csak az 1694-ben épült kápolna maradt meg. Joseph Anton Feuchtmayer stukkói díszítik belül.

Bingen

Bingen település Sigmaringen körzetben, Tübingen kerületben fekszik. Régen Hohenzollern tartományhoz, ma Baden-Württemberghez tartozik. Elsőként 1231-ben említették, ekkor a Sigmaringen grófság része. Később földesurai a von Bingen család, Zwiefalten kolostor, Sigmaringen grófság. Utána von Hornstein birtok. 1634-ben és 1635-ben éhinség és járvány pusztított a településen, 368-an haltak meg pestisben. A lakosság nagy része elmenekült Bajorországba, Ausztriába, Svájcba, de sokan visszatértek még a 30 éves háború ( 1618-1648 ) ideje alatt. A 17.század 2 felében nagy volt a népességnövekedés, bevándorlók érkeztek Svájcból és Ausztriából. 1787-ben a Hornstein család eladta a Hohenzollern-Sigmaringen hercegeknek. A településnek négy része van: Bingen, Hitzkofen, Hochberg, Hornstein.

Bingen

Johann Michael Stehly és Sabina Nick

Johann Michael Stehly ( 1728-1766 ), 1728.02.07-én született Bingen-Hitzkofenben Joseph Stehle ( 1703-1751 )  és Anna Maria Engl ( 1703-1763 ) fiaként.
Sabina Nick ( 1722-1784 ), 1722.02.10-én született Vörösváron Stefan Nick/Nügg ( 1686-1749 ) és Barbara ( 1686-1740 ) lányaként. Stefan Nigg/Nügg és Barbara 1713.02.03-án jelent meg Vörösváron Paul fiuk születésekor.
Johann Michael Stehly és Sabina Nick 1749.02.16-án kötött házasságot, a férj foglalkozása sartor/szabó.
Johann Michael Stehly 1784.04.23-án halt meg Vörösváron.
Sabina Nick 1784.03.10-én halt meg Vörösváron.

Johann Stehly és Anna Maria Moser

Johann Evangelist Stehly ( 1750-1819 ), 1750.12.16-án született Vörösváron Johann Michael Stehly ( 1728-1766 ) és Sabina Nick ( 1725-1784 ) fiaként. Anna Maria Moser 1759.01.07-én született Vörösváron Johann Moser ( 1728 - 1785 ) és Anna Maria Thier ( 1738 - 1785 ) lányaként. Johann Stehly először 1772.11.18-án Maria Mosert vette feleségül, aki 1776.03.09-én halt meg. Johann Stehly másodjára 1776.06.27-én Nagykovácsiban,  a nagykovácsi születésű Barbara Hesst vette el, aki 1778.09.07-én halt meg.  Johann Stehly harmadjára 1778.11.13-án Anna Maria Mosert vette el. Johann Stehly 1789-ben Vörösváron a 9.szám alatt lakott. Johann Stehly 1819.04.02-án halt meg Vörösváron. Anna Moser 1827.08.30-án halt meg Vörösváron.

Johann Stehly és Julianna Huffnagel

Johann Evangelist Stehly ( 1789-1838 ), 1789.11.18-án született Johann Evangelist Stehly ( 1750-1819 ) és Anna Maria  Moser ( 1759 -1827 ) fiaként Vörösváron. Julianna Huffnagel ( 1791-1837 ), 1791.01.08-án született Adam Huffnagel ( 1751-1799 ) és Francisca Kolhoffer ( 1764-1832 ) lányaként Vörösváron. Johann Stehly és Julianna Huffnagel 1812.02.11-én kötött házasságot Vörösváron. Julianna Huffnagel 1837.02.21-én halt meg Vörösváron gangranában/üszkösödés. Johann Stehly 1838.01.20-án halt meg Vörösváron ideglázban.