A zsámbéki pincesor története

http://tortenelemportal.hu/2013/01/zsambek-pincesor/

Bingen Mária mennybemenetele templom szárnyasoltára

Bingen Mária mennybemenetele temlom szárnyasoltára mai állapotában 1966 óta létezik, az ereklyetartó keret Franz Lorch műve. Az eredeti ereklyetartó 1496-ban készült Jörg Syrlin műve volt, 1789-ben elpusztult. A két festmény Bartholomeus Zeitblom ( 1455-1518 ) ulmi későgótikus festő műve 1496-ból. Az öt faszobor Niklaus Weckmann ulmi későgótikus szobrász műve 1496-ból.

Bingen Mária mennybemenetele templom

Bingen Mária mennybemenetele temploma 1500 körül épült későgótikus stílusban. Nevezeteségei a későgótikus festmények és szobrok Bartholomeus Zeitblom festő és Niklaus Weckman szobrász alkotásai.

Bingen Eligius kápolna

A kápolna már a középkorban létezett, 1746-ban és 1747-ben felújították és kibővítették. A Szent Eligiust ábrázoló oltárkép a 18.század második feléből származik.

Bingen Bittelschiess kápolna

A Bittelschiess kápolna 1625-ben épült

 Bingen-Hornstein vár

A várat először 1244-ben említették meg, 1873-ban lebontották, csak az 1694-ben épült kápolna maradt meg. Joseph Anton Feuchtmayer stukkói díszítik belül.

Bingen

Bingen település Sigmaringen körzetben, Tübingen kerületben fekszik. Régen Hohenzollern tartományhoz, ma Baden-Württemberghez tartozik. Elsőként 1231-ben említették, ekkor a Sigmaringen grófság része. Később földesurai a von Bingen család, Zwiefalten kolostor, Sigmaringen grófság. Utána von Hornstein birtok. 1634-ben és 1635-ben éhinség és járvány pusztított a településen, 368-an haltak meg pestisben. A lakosság nagy része elmenekült Bajorországba, Ausztriába, Svájcba, de sokan visszatértek még a 30 éves háború ( 1618-1648 ) ideje alatt. A 17.század 2 felében nagy volt a népességnövekedés, bevándorlók érkeztek Svájcból és Ausztriából. 1787-ben a Hornstein család eladta a Hohenzollern-Sigmaringen hercegeknek. A településnek négy része van: Bingen, Hitzkofen, Hochberg, Hornstein.

Bingen