A világ legrégibb temploma 2

A világ legrégibb temploma 1

A világ legrégibb ismert 12 ezer éves templomát Törökország délkeleti részén Göbekli Tepe település mellett találták meg 1995-ben . Kör alakban kőoszlopokat állítottak fel, ezekre állatalakokat faragtak.

http://keletport.hu/index.php/kultura-vallas/1631-fantasztikus-uj-kepek-a-vilag-legregebbi-12-ezer-eves-szentelyerol

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6bekli_Tepe

A világ legrégibb faszobrai

A 9500 éves Sigir-idolokat Szibériában találták 1894-ben. Van amelyik minimum 2,8 méter magas volt.

http://juharizsuzsanna.blog.hu/2014/06/26/a_balvanyok_uzenete_megfejthetetlen?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

Sigir-idolok rajza

Moldvai németek

Moldva a Havasalföldtől északra és a Kárpátoktól keletre fekvő román fejedelemség volt. Az erdélyi szászok a 13.században jelentek meg itt. Az erdélyi szász kereskedők itt a távolsági keleti áruk kereskedelmével foglalkoztak, Erdély és Halics-Volhínia irányában. A 14.században erdélyi szászok telepedtek le Baia és Neamt városában. A Halics-Volhíniából jött németek éltek Siret / Sereth / Szeretvásár városában. Az 1380-as években németek éltek Suceava és Roman / Romesmarkt / Románvásár városában. 1420 után erdélyi magyar és német husziták érkeztek Moldvába. Ezek Cotnari / Kottnersberg, Baia / Molde, Targu Neamt / Deutschmarkt / Németvásár, Suceava / Sutschawa, Siret / Sereth, Roman / Romesmarkt városokban telepedtek le. A 16-17.században katolikus misszionáriusok a Propaganda Fide számára írt jelentéseiben 6 nagy szász közösséget soroltak fel: Kottnersberg, Molde, Sutschawa, Deutschmarkt, Romesmarkt, Siret. A 16-17.században éltek még: Bacau / Barchau / Bákó, Trotus / Tatros, Berlad / Barlad / Barlád, Hussi / Huss városokban is. 1641-ben és 1643-ban készült egy összeírás: Krottnersberg 35-50 %, Molde 21-26 %, Deutschmarkt 14-15 %, Sutschawa 1 %, Romesmarkt 2 % volt az ott élő szászok aránya, ezek katolikusok voltak. A 17.században Moldva lehanyatlott gazdaságilag, mert a keleti kereskedelem jelentősen lecsökkent. A német közösség száma is csökkent fokozatosan 1630 után, Sereth városában már a 16.században nem éltek németek, főleg Deutschmarkt, Sutschawa, Romesmarkt városában fogytak. Krottnesberg és Molde városában nem volt fogyás. A végső csapást 1683, a török és lengyel és 1709, az orosz és svéd csapatok dúlásai hozták el, elpusztult az összes németek lakta település. A 18.század végén jelentek meg újra a németek. Iasi / Jassy városába porosz, osztrák, svéd bevándorlók érkeztek, 1780-ban 80 német személy élt itt, érkeztek ide erdélyi szász kézművesek is. A 19.században németek éltek Jassy, Backau városában, Buhusi városban- itt a textiliparban dolgoztak, Deutschmarkt, Romesmarkt, Pascani városokban, az utolsó két helyen a vasútnál dolgoztak. Éltek még Marasesti, Focsani városában, a Duna menti kikötőben Galati / Galatz városában. Bukovinából jöttek németek Falticeni, Botosani, Dorohoi településekre.

Havasalföldi németek

Havasalföld az egyik román fejedelemség volt a Dunától délre. Az első német bevándorlók a 13.században érkeztek ide, erdélyi szászok voltak. Az első itt általuk alapított város 1300 körül Langenau / Campulung / Hosszúmező volt, a 17.századig éltek ott. Bukarestben is megjelentek 1300 után a szászok. Ezek főleg kereskedők voltak, árut közvetítettek Lengyelország, Magyarország és a Fekete-tenger vidéke, Konstantinápoly közt. A 18.században új német bevándorlók érkeztek, erdélyi szászok és Bulgáriából Ciprovac bányavidékéről érkezett németek mentek a fővárosba Bukarestbe. A 19.században sok német bevándorló érkezett, főleg erdélyi szászok, őket védelmezte a bukaresti osztrák és porosz konzulátus. 1830 körül a legtöbb német Bukarestben és Craiovában élt, főleg kézművesek és kereskedők, éltek még kisebb német protestáns csoportok Caracal, Carabia, Calafat, Verciorova, Gruia Patuele városokban. Az 1850-es években sok német dolgozott Turnu-Severin városában, itt volt az osztrák Duna Gőzhajózási cégnek egy hajógyára, éltek még németek Pitesti, Tergowisch, Argisch, Langenau, Ramnicu Valcea, Targu Jiu városokban is.

A Hohle-Fels barlang leletei 2

A lófej

A vízimadár

A csontfuvola

A Hohle-Fels barlang leletei 1

A németországi Sváb-Alpokban fekvő barlang legértékesebb lelete a 40 000 éves legrégibb női szobor, de más értékes leleteket is találtak a 30 és 40 000 év közti időszakból. Találtak egy lófejszobrot mammutcsontból, egy vízimadár szobrot elefántcsontból, egy oroszlánember szobrot elefántcsontból, egy csontfuvolát keselyűcsontból.

A Hohle-Fels barlang

A női figura

Az oroszlánember

Az Oroszlánember

A világ egyik legrégibb szobrát Németországban, a Sváb-Alpokban, az Asselfingen melletti Hohlenstein-Stadel barlangban találták meg 1939-ben. A szobor darabjait 1969-ben rakták össze, de időnként találnak új darabokat belőle. A szobor mammutcsontból készült, 35 000 éves. 2013-ban készült el a rekonstrukciója.

http://mult-kor.hu/20110415_kirakos_a_jegkorszaki_oroszlanfeju_emberszobor

Schöningeni hajítódárdák

Németország északi részén, Schöningen közelében, egy szénbányában találták meg régészek 1994 és 1998 közt a világ legrégibb ismert hajítódárdáit. Ezek 300 000 évesek voltak, a heidelbergi ember ( homo heidelbergensis ) használta őket.

http://mult-kor.hu/20120919_haromszazezer_eves_hajitodardakat_talaltak

A schöningeni hajítódárdák

Lorenz Lunz és Barbara Csemerics

Az első ismert Lunz Törökbálinton Johann Lunz volt, ő 1714.01.28-án vette feleségül ott Margareta Graspergert. Lorenz Lunz 1716.11.22-én vette feleségül Törökbálinton Barbara Csemericst. Ismert anyjuk neve, Maria Lunz ( 1669-1729 ), aki Törökbálinton halt meg 1729.02.05-én.
Barbara Csemerics szülei Lorenz Csemerics ( 1673-1729 ) és Elisabetha ( 1673-1733 ) voltak. Lorenz Csemerics és felesége Elisabeth először az 1700.02.15-én jelent meg a forrásokban Törökbálinton, Johann fiúk születésekor kerültek be a születési anyakönyvbe.
Lorenz Csemerics 1729.02.05-én halt meg Törökbálinton, felesége Elisabetha 1733.03.21-én halt meg Törökbálinton.
Lorenz Lunz és Barbara Csemerics gyerekei: Maria 1717.09.19, Bartholomeus 1718.08.24, Mathias 1720.02.14, Theresia 1721.04.12, Michael 1722.09.14, Elisabeth 1724.01.17, Joseph 1725.02.13
Lorenz Lunz 1725.03.11-én halt meg Törökbálinton.
Barbara Csemerics 1725.10.14-én feleségül ment Candidus Müller ( 1684-1738 ) budaörsi juhászhoz, Budaörsön született gyerekeik: Joseph 1731.03.19, Martin 1733.02.16,  Michael 1734.09.30, Anna Maria 1737.06.17.
1734-ben Candidus Müller bérbe vette Budaörs juhtenyésztését. Candidus Müller 1738.11.08-án meghalt Budaörsön.
Barbara Csemerics 1739.10.18-án feleségül ment Lorenz Lonner juhászhoz, Lorenz Lonner 1727-ben még Kerepesen élt. 1754-ben még Budaörsön éltek. 1757-ben az egyházi lélekösszeírásban Csepelen éltek, Lorenz Lonner 1759.09.24-én halt meg Csepelen. Ezután Barbara Csemerics további sorsa ismeretlen, talán Budaörsre költözött vissza és ott halt meg.

Michael Lunz és Julianna 

Michael Lunz ( 1722-1768 ) Törökbálinton született Lorenz Lunz ( 1695-1725 ) és Barbara Csemerics ( 1695-? ) fiaként 1722.09.14-én.
Anyja második férje Candidus Müller ( 1684-1738 ) budaörsi juhász lett 1725-ben, átköltöztek Budaörsre. Anyja harmadik férje Lorenz Lonner juhász lett 1739-ben.
1744-ben Michael  Lunz és anyja keresztszülő Budaörsön. 1747-ben Törökbálinton uradalmi juhász, a felesége Helena, 1747.04.05-én született itt lánya Anna Maria.
1750-ben Budaörsön él, 1750.02.03-án elveszi feleségül Juliannát.
1751-ben Torbágyon él, itt születik 1751.03.05-én Joseph fia.
1753-ban Budaörsön uradalmi juhász, 1753.12.18-án születik itt Dorothea lánya.
1756-ban már Torbágyon él, itt születik 1756.04.04-én Georg fia és 1757.08.12-én Éva lánya.
Az 1757-es egyházi lélekösszeirásban már Pátyon él. 1764-ben a Pest megyei taxális adóösszeirásban Pátyon volt juhász.
1768.04.23-án Torbágyon halt meg Michael Lunz.
1773.02.16-án Torbágyon halt meg Julianna  60 évesen. 

1854.02.12

A Wiener Zeitung egy érdekes listát hozott le a Pest megyéből engedély nélkül eltávozott személyek tartózkodási helyeiről. A lista felépítése: név, születési hely, foglalkozás, tartózkodási hely. 1.Michael Ortel, Mogyoród, kőműves, Szerbia. 2.Franz Gungl, Zsámbék, zeneművész, Szentpétervár. 3.Alois Ofenfus, Ráckeve, patikus, Mexikó. 4.Franz Balo, Vác, patikus, Moldva. 5.Konstantin Martin, Vác, molnár, Orosz-Lengyelország. 6.Josef Bruner, Nagykovácsi, kötő, Konstantinápoly.

http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=wrz&datum=18540217&seite=20&zoom=33&query=%22zs%C3%A1mb%C3%A9k%22&provider=ENP&ref=anno-search

1864.05.10

Az osztrák jogi újság, Allgemeine Österreichische Gerichtszeitung 1864.05.10-i számában leközölt egy listát a Bécsben jogi tanácsadást kérőkről, köztük volt Anton Scharle ( 1810-1878 ) Zsámbékról, aki 1864.05.13-ra kapott időpontot Alexius Molnár ügyvédtől.

http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=aog&datum=18640510&seite=4&zoom=33&query=%22zs%C3%A1mb%C3%A9k%22&provider=ENP&ref=anno-search

1849.07.08 Az osztrák előörs eléri Vörösvárt

A Brassóban megjelenő Kronstädter Zeitung 1849.09.03-i számában leközölte Kossuth 1849.07.09-én Bemnek írt levelét, ebben közli ezt is: Az osztrákok a Duna jobb partján vonultak Buda ellen, tegnap az előörseik elérték Vörösvárt.

http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=kro&datum=18490903&seite=7&zoom=33&query=%22v%C3%B6r%C3%B6sv%C3%A1r%22&provider=ABO&ref=anno-search

1849.01.14 Vörösvár elismeri Ferenc József uralmát

A Wiener Zeitung 1849.01.27-i számában jelent meg a hír. A Wiener Zeitung volt az osztrák kormány hivatalos lapja. Miután megindult 1848.december.9-én az osztrák támadás Magyarország ellen, a Windischgrätz tábornagy vezette osztrák sereg elfoglalta Budát és Pestet 1849.január.5-én. A környező települések vezetőinek hűségnyilatkozatot kellett tenniük Ferenc Józsefnek, az új osztrák császárnak. Vörösvár vezetői 1849.január.14-én tették meg a nyilatkozatot, így hangzott: Mi Vörösvár előljárói kijelentjük,  az egész falu jelenlétében a mi plébánosunk Franz Benisch kihirdette, hogy Ferenc József az osztrák császár és a magyar király és mind engedelmeséget és hűséget fogadunk, elismerjük az előző császár Ferdinánd lemondását. Az ünnepélyes nyilatkozatot aláírtuk és a falu pecsétjével igazoljuk.

http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=wrz&datum=18490127&seite=2&zoom=33&query=%22v%C3%B6r%C3%B6sv%C3%A1r%22&provider=ENP&ref=anno-search

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiener_Zeitung