Páty 1764

A taxális adóösszeírásban ősapám Michael Lunz opilio / juhász szerepel.

Michael Lunz és Julianna 

Michael Lunz ( 1722-1768 ) Törökbálinton született Lorenz Lunz ( 1695-1725 ) és Barbara Csemerics ( 1695-? ) fiaként 1722.09.14-én.
Anyja második férje Candidus Müller ( 1684-1738 ) budaörsi juhász lett 1725-ben, átköltöztek Budaörsre. Anyja harmadik férje Lorenz Lonner juhász lett 1739-ben.
1744-ben Michael  Lunz és anyja keresztszülő Budaörsön. 1747-ben Törökbálinton uradalmi juhász, a felesége Helena, 1747.04.05-én született itt lánya Anna Maria.
1750-ben Budaörsön él, 1750.02.03-án elveszi feleségül Juliannát.
1751-ben Torbágyon él, itt születik 1751.03.05-én Joseph fia.
1753-ban Budaörsön uradalmi juhász, 1753.12.18-án születik itt Dorothea lánya.
1756-ban már Torbágyon él, itt születik 1756.04.04-én Georg fia és 1757.08.12-én Éva lánya.
Az 1757-es egyházi lélekösszeirásban már Pátyon él. 1764-ben a Pest megyei taxális adóösszeirásban Pátyon volt juhász.
1768.04.23-án Torbágyon halt meg Michael Lunz.
1773.02.16-án Torbágyon halt meg Julianna  60 évesen. 

Aquincum gabonaellátása

Simon Bence cikke ismerteti Aquincum gabonaellátásának módját. Ez a környező területekről, így a mai Vörösvár területéről is történt. A terület egy részén löszös a talaj, ami a legjobb gabonatermesztésre. Aquincum környékén három kisebb közigazgatási terület-vici volt, ezek központjai a mai Budaörs, Biatorbágy, Páty területén voltak. A területen faluközösségek és villabirtokok termeltek gabonát. A központokból, az ezek melletti utakon szállították a gabonát Aquincumba. A gabona egy részét adóként szedte be az állam, a másik részét megvásárolta a hadsereg.

http://www.asonyomon.hu/hanyjak-vetik-mint-a-dezsma-gabonat-a-gabona-utja-a-romai-katonaig/

talajtipusok Aquincum környékén

Római lelőhelyek Aquincum környékén

1706 Pfeffershoven levele

A kuruc korból kevés forrás maradt fenn, ezért érdekes Johann Ferdinand Pfeffershoven báró budai várparancsnok levele. A levélben természetbeni adókat vett ki Budakeszi, Páty, Bia, Törökbálint, Tök, Zsámbék lakóira. Az első szám a széna mennyiségét mutatja mennyi szekérnyi, a második a takarmány mennyiségét mennyi mérő, 1 mérő 40 kg vagy 54 liter, a harmadik szám a települések faadótartozását mutatja mennyi ölben, 1 öl 1,9 méter. A legtöbb adója Töknek 10, 20, 17 és Zsámbéknak 10, 20, 16, ezek lehettek a legnépesebb települések. Közepes Pátynak 6, 11, 10 és Biának 5, 7, 17 és 1/2. Kevés Budakeszinek 3, 4, 26 és Törökbálintnak 2, 4, 0. 

Tornádó 1924

A tornádó útvonala

Bia a tornádó után

1924.június.13-án tornádó vonult át a Pilisen.
A vonulási sebessége 24 km/óra volt, a vihartölcsér peremén 324 km/óra volt a szélsebesség.
A tornádó Bián alakult ki itt hatalmas károkat okozott 450 házból 400-at összedöntött, 4 halott és 30 sebesült volt. Ezután Pátyra csapott le itt elpusztította a Burgundia nevű falurészt, 2 halott és 18 sérült maradt utána. Pilisszentiván következett 35 ház tetejét megrongálta, 40 ház tetejét elvitte. Pilisvörösváron is megrongált épületeket, itt a gyümölcsösökben okozott óriási károkat. Tahin 58 ház rongálódott és több ezer fa tört ki. Ezután a tornádó elhagyta az országot.
A tornádó amikor Pilisszentivánon átvonult, nagymamám testvérét Pendert Annát felkapta és átemelte a kút felett és a kút másik oldalán lerakta.