Dittenberger név jelentése

A név eredetileg Dietenberger volt Németországban. Egy Dietenberg nevű településről származó személy. Négy ilyen település jöhet szóba Baden-Württembergben, amelynek van ilyen résztelepülése: Gaildorf, Lottstetten, Rot an der Rot, Schlier. Ezek közül távolság alapján Schlier és Lottstetten a legvalószinűbb.

Volkertsweiler Szent Jakab kápolna

Volkertsweilert először 1112-ben említette az Allerheiligen kolostor egy dokumentuma. A Szent Jakab kápolna 1915-ben tönkrement egy földrengésben. A Szent József szobor innen került Oberschwandorf Szent Ulrich templomába, a jobb oldali oltárra. 

Holzach Szűzanya kápolna

Holzachot már 785-ben említette egy dokumentum a Szent Gallen kolostorban Holzain néven. A kápolna 1000 körül épült, Schwandorf legrégibb temploma. 

Unterschwandorf Szent Miklós kápolna

A kápolna olasz stílusban 1882-ben épült.

Georg Reutebuch és Anna Bayer

Georg Reutebuch apja Georg Reutebuch volt. Georg Reutebuch 1675.11.21-én halt meg Holzachban. Anna Bayer második férje Martin Jäger volt Worndorfból, 1676.07.26-án ment hozzá. Martin Jäger már 1677.01.16-án meghalt Holzachban. Anna Bayer 1691.10.19-én halt meg Holzachban.

Georg Fux és Maria Rossnagler

Georg Fux 1669.11.09-én halt meg Unterschwandorfban.

Johann Schroff és Ursula Mesmer

Johann Schroff első felesége Anna Riegger volt, 1668 előtt vette el és 1678.04.02-án halt meg Unterschwandorfban. 1678-ban vette feleségül Ursula Mesmert. 1704.03.11-én halt Ursula Mesmer Unterschwandorfban. Johann Schroff foglalkozása takács volt.

Johann Futterknecht és Anna Haim

Johann Futterknecht 1689.05.24-én halt meg Oberschwandorfban. Anna Haim 1689.01.09-én halt meg Oberschwandorfban.

Jakob Dietenberger és Magdalena Sailer

Gallmannsweil anyakönyve szerint 1645.01.25-én kötött házasságot Jakob Dietenberger Heudorf  im Hegau településről és Magdalena Sailer Oberschwandorfból, a házasságkötés helye Oberschwandorf. 

 Jakob Dittenberger 1693.01.27-én halt meg Oberschwandorfban. 

Magdalena Sailer 1683.12.31-én halt meg Oberschwandorfban.

Doberseik

Johann Nissner ( 1686- 1758 ) ősöm aki Doberseikben ( csehül Dobrecov ) született és Hans Nissner ( 1658-1720 ) és Christina Simantke fia volt 1712-ben jelent meg Kleppel ( csehül Klepacov ) településen, amikor feleségül vette Elisabetha Dreschert ( 1686-1722 ).
Kleppel egy bányászváros volt ekkor. Doberseik szintén az volt, ott vasércet bányásztak, a szomszéd település volt  Bergstadt ( csehül Horni Mesto ), ahol ezüstbánya volt, 1402 óta bányászták ott az ezüstöt. Egy másik szomszédos településen Hangensteinben ( csehül Skály ) 1398 óta folyt az ezüstbányászat. Neufang településen 1542 óta folyt az ezüstbányászat. Bergstadt 1580-ban II.Rudolf császártól szabad bányaváros jogot kapott.
Christina Simantke, Marcus Simantke ( 1636-1715 ) lánya volt. Marcus Simantke pedig Georg Simantke fia, aki 1632-es házasságával jelent meg az anyakönyvben és Georg Simantke unokája volt.
A Simantke név szorb eredetű. Arra gondolok, hogy a Simantke család bányászként érkezhetett Alsó- Lausitz területéről valamikor, mert Lausitzban is volt ezüstbányászat. Alsó-Lausitz 1635-ig Csehország része volt.

A sarló története

http://mandarchiv.hu/cikk/5316/Borotvael_asszonykezben

Pénzverés az ókorban és középkorban

http://www.tti.hu/lendulet/kozepkori-gazdasagtortenet/havi-szines/2124-azert-verik-a-penzt-mer-rossz.html

Kolerajárvány 1831-ben

Több ősöm is kolerában halt meg a 19.században.
http://mnl.gov.hu/hirek/isten_oldoklo_angyala_kolerajarvany_magyarorszagon.html

Georg Fux és Ursula Reutebuch

Georg Fux 1655.04.02-án született Unterschwandorfban, Georg Fux ( ? - 1669 ) és Maria Rossnagler fiaként. Ursula Reutebuch 1656.10.15-én született Holzachban Georg Reutebuch ( ? - 1675 ) és Anna Bayer ( ? - 1691 ) lányaként. 1676-ban köthettek házasságot.  Georg Fux 1720.06.06-án halt meg Unterschwandorfban. Ursula Reutebuch 1714.01.29-én halt meg Unterschwandorfban.

Török erődítmények Magyarországon

A térképen Zsámbék és Kizilhiszár ( Vörösvár ) is látható.

http://www.torokvarak.hu/

1701.01.14 Vörösvár

Fejér vármegye jegyzőkönyveiben szereplő adat. A második leirat a közgyűlésen kihirdetett királyi parancshoz csatolva a török portáról jövő küldöttség ügyében intézkedik. A budai commisio elrendeli, hogy 90 igás ökröt igával és felszereléssel, 76 négyökrös szekeret, 30 kocsit befogott lovakkal, 26 szekerekbe fogható lovat és 12 hátaslovat  8 napra elegendő ellátással állítson ki a megye a kirendelt helyre : Óbuda és Vörösvár mellé.