Johann Nissner ( 1686- 1758 ) ősöm aki Doberseikben ( csehül Dobrecov ) született és Hans Nissner ( 1658-1720 ) és Christina Simantke fia volt 1712-ben jelent meg Kleppel ( csehül Klepacov ) településen, amikor feleségül vette Elisabetha Dreschert ( 1686-1722 ).
Kleppel egy bányászváros volt ekkor. Doberseik szintén az volt, ott vasércet bányásztak, a szomszéd település volt Bergstadt ( csehül Horni Mesto ), ahol ezüstbánya volt, 1402 óta bányászták ott az ezüstöt. Egy másik szomszédos településen Hangensteinben ( csehül Skály ) 1398 óta folyt az ezüstbányászat. Neufang településen 1542 óta folyt az ezüstbányászat. Bergstadt 1580-ban II.Rudolf császártól szabad bányaváros jogot kapott.
Christina Simantke, Marcus Simantke ( 1636-1715 ) lánya volt. Marcus Simantke pedig Georg Simantke fia, aki 1632-es házasságával jelent meg az anyakönyvben és Georg Simantke unokája volt.
A Simantke név szorb eredetű. Arra gondolok, hogy a Simantke család bányászként érkezhetett Alsó- Lausitz területéről valamikor, mert Lausitzban is volt ezüstbányászat. Alsó-Lausitz 1635-ig Csehország része volt.
Kleppel egy bányászváros volt ekkor. Doberseik szintén az volt, ott vasércet bányásztak, a szomszéd település volt Bergstadt ( csehül Horni Mesto ), ahol ezüstbánya volt, 1402 óta bányászták ott az ezüstöt. Egy másik szomszédos településen Hangensteinben ( csehül Skály ) 1398 óta folyt az ezüstbányászat. Neufang településen 1542 óta folyt az ezüstbányászat. Bergstadt 1580-ban II.Rudolf császártól szabad bányaváros jogot kapott.
Christina Simantke, Marcus Simantke ( 1636-1715 ) lánya volt. Marcus Simantke pedig Georg Simantke fia, aki 1632-es házasságával jelent meg az anyakönyvben és Georg Simantke unokája volt.
A Simantke név szorb eredetű. Arra gondolok, hogy a Simantke család bányászként érkezhetett Alsó- Lausitz területéről valamikor, mert Lausitzban is volt ezüstbányászat. Alsó-Lausitz 1635-ig Csehország része volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése