A Zang családnév jelentése

A Zange - fogó névből származik, a kovács ragadványneve lehet.

A Leikam név jelentése

A Leinkamp középfelnémet névből ered, jelentése lenmező.

Kizil-Orda

A település 1820-ban jött létre, a Kokand Kánság váraként, ekkor Ak-Metschet volt a neve.
1853-ban elfoglalták az oroszok, Vaszilij Perovsky vezetésével, róla kapta a Fort Perovsky nevet.
1867-ben lett Perowsk néven az Ujezd körzet központja, a Szir-Darja területen és a Turkesztáni kormányzóságon belül.
1920 és 1925 közt visszakapta a kazah nevét.
1925-től kapta a Kizil-Orda nevet, a vörös hadseregről, 1925 és 1929 közt Kazahsztán fővárosa volt.
Itt volt hadifogoly 1917-ben dédapám Tagscherer József.

pályaudvar

1917

1917.április 20-án közölték dédapám Tagscherer József nevét az osztrák-magyar hadsereg veszteséglistáján.
E szerint, helyettesítő tartalékos honvédként esett hadifogságba, a 32.gyalogezred katonájaként, a hadifogsága jelenlegi helye Oroszország, Szir Darja terület, Perowsk ( ma Kyzylorda ) városa, ( ma Kazahsztán ).

A Pest-Buda repülőhíd aztán hajóhíd története

http://pestbuda.hu/cikk/20171213_milyen_volt_a_pest_budai_hajohid

Kilian Leikam

Gertrud Leikam ősanyám apja volt, aki Konrad Zang ősapám felesége volt, Obernauban született.
1676 és 1697 közt tanár / Lehrer volt Aschaffenburg - Obernau településen.
1700 és 1724 közt tanár / Lehrer volt Aschaffenburg - Schweinheim településen.

1726 Bingen

Georg Stehlenek egy vitában való részvétele miatt három heti toronyfogság után el kellett mennie követként Engelswies, Scheer, Ennedach városokba. Georg Stehle az ősöm volt.

Fischbach

Fischbach Schluchsee része. 1076-ban említik először, 1125-ben szerepel egy adományban, 1296-ban említik mint a Lenzkirch uradalom déli határát. A 12 vagy a 13.század óta az uradalom része.
1957-ig Fischbach egyházilag Lenzkirch filiája volt, csak azután 1966-ban épült meg önálló 100 férőhelyes kápolnája, a Szent Kereszt kápolna.
1971-ben csatolták Fischbachot és Faulenfürst települést Schluchseehez.
Itt született 1612-ben Thomas Guth ősapám.
Schluchsee elhelyezkedése.

Fischbach Szent Kereszt kápolna

Grünwald

Grünwald egy kis település egy erdő közepén, 40 lakóval, Lenzkirch része ma. Az egykori pálos kolostor mellett épült. Itt élt Lambrecht Axel ősapám 1648-ban, favágó volt a foglalkozása.

A kolostor 1360-ban jött létre amikor Heinrich von Blumegg lovag ( Bonndorfból ) a két pálos szerzetes Ulrich és Johannes részére adományozott egy tanyát itt. 

1362-ben már létezett a kolostor, a Szent Blasien kolostor lett a védnöke. 

1430-tól a kolostor adta Kappel település plébánosát, ezért ők kapták az ottani egyházi jövedelmeket. 

1488-tól a Fürstenberg család lett a kolostor védnöke. 1803-ban feloszlatták a kolostort.

A 30 éves háborúban elpusztult a kolostor és annak temploma, 1670-ben újraépült a kolostor és a Szent Ottilia kápolna, Grünwald népszerű zarándokhely lett, ennek oka az volt hogy 1675-ben megszerezték Szent Lucius ereklyéit és a Czestochowai Fekete Madonna egyik másolatát is elhelyezték itt 1711-ben, a kép Balthasar Renn műve, aki Szent Blasien apátjának volt az udvari festője 1709 és 1713 közt.

1733-ban újraépült a kolostor temploma.

1773-ban három új oltárt vettek, Joseph Pfluger művei Birkendorfból. A templommennyezet freskóit Bonndorfból Donatus Grünner festette.

1803-ban felszámolták a kolostort, 1880-ban leégett a kolostor és a templom épülete, csak a Maria Magdalena templom lett újjáépítve. 

A bejárat mellett található egy homokkődombormű 1370-ből, a középkori kolostor templomából ez maradt meg egyedül, a karácsonyi történet és Krisztus szenvedései láthatók rajta. 

Eulogius kápolna Lenzkirch

1595-ben említik először, egy 1609-es említésben Szent Anna, Szűz Mária és Szent Eligius a védőszentje, 1695-ben Szent Erasmust is említik, a szentekről van egy 1685-ben készült közös oltárkép. A mostani kápolna három szakaszban jött létre, 1685-ben, 1885-ben és 1981-ben.
A 17.század óta a érkeznek ide zarándokok.

Szent Miklós templom Lenzkirch

A régi Szent Miklós templom 1813-ban leégett, 1818-ban Gottlieb Lump tervei alapján új templom épült. A megsemmisült berendezés helyett megvették a szekularizált  Szent János kolostor berendezéseit Konstanzból. A főoltár, Szent Miklós mellszobra és a gyóntatószékek a  festő és szobrász Aloys Pfluger műve Birkendorfból. A főoltár képe, Mária megkoronázása, a Fürstenberg család ajándéka, eredetileg a Ridern am Wald kolostor Szent Katalin kápolnájában volt.

1935-ben új templom épült, Otto Linder terve alapján, egyedül a torony maradt meg a régi templomból, a torony 1569-ben épült. 

Lenzkirch története

Lenzkirch területén a korai középkorban az alemannok Lentienser törzse élt. Lenzkirch uradalmát 1296-ban a Lupfen grófok szerezték meg, A 14.század elején a von Blumegg lovagi család birtoka lett. Azután a Szent János lovagrend birtoka lett. 1491-ben a Fürstenberg grófok birtoka lett a Blumegg uradalom részeként. 1806-ban elvesztette a függetlenségét a Fürstenberg fejedelemség és a Badeni nagyhercegség része lett. Itt született 1650 körül Katharina Fürderer ősanyám.
Lenzkirch településhez 1972-ben csatolták Raitenbuch települést, 1974-ben Saig települést, 1975-ben Kappel települést, 1976-ban Grünwaldot.

Lenzkirch fontos épületei a Szent Miklós templom, az Eulogius kápolna.

Lenzkirch elhelyezkedése

Lenzkich főtér, városháza és a Szent Miklós templom

Hitzkofen Szent Wolfgang kápolna

Hitzkofen Bingen része, nincs temploma, a Szent Wolfgang kápolna a Lauchert folyó hídja mellett épült 1725-ben, az elődje már 1488 óta itt állt. Hitzkofenben született 1674-ben Maria Kiene ősanyám.

Georg Kiene és Ursula Fischer

Georg Kiene és Ursula Fischer 1625.11.23-án kötött házasságot Bingenben.

Johann Kiene és Katharina Reiser

Johann Kiene 1642.06.08-án született Georg Kiene és Ursula Fischer fiaként.
Johann Kiene és Katharina Reiser 1671.10.11-én kötött házasságot Bingenben, mindketten Hitzkofenben éltek.
Johann Kiene bürger - polgár volt és bräuer-sörfőző volt a foglalkozása.
Katharina Reiser 1697.04.26-án halt meg.

Johann Kiene 1717.03.05-én halt meg Bingenben. 

Georg Engel és Agatha Geiss

Georg Engel és Agatha Geiss 1637.10.31-én kötött házasságot Bingenben.
Georg Engel bürger - polgár volt Bingenben.

Hans Georg Engel és Anna Maria Mayer

Hans Georg Engel 1648.05.14-én született Bingenben Georg Engel és Agatha Geiss fiaként.
Hans Georg Engel és Anna Maria Mayer 1672.11.11-én kötött házasságot Bingenben, Hans Georg Engel Bingenben élt ekkor, Anna Maria Mayer Hitzkofenből származott.
Hans Georg Engel civis-polgár volt és lanio - mészáros volt a foglalkozása.

Anna Maria Mayer 1701.03.16-án halt meg Bingenben.

Hans Georg Engel 1726.10.06-án halt meg Bingenben.

Franz Engel és Maria Kiene

Franz Engel 1673.09.16-án született Bingenben, Hans Georg Engel ( 1648 - 1726 ) és Anna Maria Mayer ( ? - 1701 ) fiaként.
Maria Kiene 1674.01.23-án született Hitzkofenben, Johann Kiene ( 1642 - 1717 ) és Katharina Reiser ( ? - 1697 ) lányaként.

A házasságukat nem találni Bingen anyakönyvében, az egyetlen ismert gyerekük Maria 1700.12.07-én született Bingenben. 

Maria Kiene 1702.04.15-én halt meg Bingenben.
Franz Engel özvegy 1702.05.28-án kötött házasságot Ursula Rebholzzal, a jogállása itt szerepel, civis-polgár volt.
Franz Engel 1753.04.17-én halt meg Bingenben.

Georg Stehle és Anna Maria Bamberger

A házaspár 1701-ben jelent meg először Bingenben. Itt született gyerekeik: Christoph 1702.04.06, Joseph 1703.04.02, Mathias 1706.10.23, Katharina 1708.01.15, Katharina 1710.04.05.
Anna Maria Bamberger 1729.05.31-én halt meg, ekkor 63 éves volt.

Georg Stehle 1737.11.29-én halt meg, ekkor 66 éves volt.

Az 1739-es pestisjárványban meghalt őseim

1739.06.13 Joseph Morand Budakeszi
1739.07.24 Thomas Kellmayer Budakeszi
1739.07.26 Eva - Thomas Kellmayer özvegye Budakeszi
1739.07.05 Magdalena Probst Torbágy
1739.08.10 Ulrich Probst Torbágy
1739.07.06 Joseph Wippelhauser, 70 éves, Pesthidegkút
1739.07.15 Johann Georg Reichenbach, 23 éves, Pesthidegkút
1739.07.22 Anna Maria, Joseph Wippelhauser özvegye, 68 éves, Pesthidegkút

Egy népszokás Pilisszentivánon, a képoszlop.

http://szentivanihke.hu/?modul=oldal&tartalom=1166447

Johann Tagscherer és Anna Tagscherer pápai engedélye

Johann Tagscherer első felesége Anna Schuck 1851.április.25-én meghalt ideglázban. Ezek után unokatestvérét, Anna Tagscherert akarta feleségül venni Azonban a közeli rokonok házasságához egyházi engedély kellett, a nagyon közelinek számító unokatestvérek házasságához pedig már pápai engedély.

A folyamat során először a vörösvári plébános, Franz Venisch,  1851.szeptember 24-én elküldte a kérelmet a székesfehérvári püspökhöz ( Farkas Imre volt a püspök ) 

A püspökség 1851.október.18-án küldött kérelmet a pápához ( IX. Pius volt a pápa ) 

A pápai engedély / breve 1852.február.1-én érkezett meg Székesfehérvárra és nagyjából ebben az időben a vörösvári plébános is megkapta a másolatát. 

Ezek után 1852.február 24-én megtörtént a házasság Vörösváron. 

A plébános által írt latin nyelvű kérelemben szerepeltek az indokok a házasságra, Johann Tagscherer, az apja Mathias Tagscherer és anyósa Elisabetha Pressl is elmondta miért kérik az engedélyt.

Johann Tagschererről a bevezető szöveg megjegyzi hogy süket ( talán rosszul hallott ), a következőket mondta: Ő colonus ( telkes gazda ), az apja fiaként örököse a gazdaságának, fiatal korától apjával együtt művelte annak földjét, habár szeretett volna, 34 éves koráig nem tudott megnősülni, ekkor egy szegény lányt vett feleségül, öt évig élt boldogan az előző házasságában, most télen szenvedések közt meghalt a felesége, most özvegy és szeretne újra házasodni.

Mathias Tagscherer a következőket mondta: ő egy idős és gyenge férfi, egyedül maradt a fiával női gondoskodás nélkül, nem maradt más menedéke, mint hogy megkeresse ezt a rokonát segítségnek és ajánlotta ezért fiát vőlegénynek.

Elisabetha Pressl a következőket mondta. ő a feleség anyja, aki szegény, 12 éve özvegy, a férje halála után egyedül maradt nyolc gyerekkel, most még négy gyerek él vele, nehéz jól felnevelnie őket, a lánya jobb jövője, jobb sorsa érdekében, hogy jól boldoguljon nem tud jobbat számára, mint a házasságot. 

A kérelem szövege.

Polgárjoggal rendelkező őseim

1. Hans Georg Engel ( 1648 - 1726 ) Bingen
2. Johann Kiene ( 1642 - 1717 ) Bingen
3. Georg Stehle / Stehly ( 1671 - 1737 ) Bingen
4. Franz Engel ( 1673 - 1753 ) Bingen
5. Andreas Ulsemer / Ulzimer ( ? - 1735 ) Forchheim
6. Sebastian Ulsamer / Ulzimer ( 1721 - ? ) Forchheim
7. Johann Jakob Ganther ( 1661 - 1711 ) Herbolzheim
8. Franz Anton Charlet / Scharle ( 1708 - 1755 ) Herbolzheim
9. Johann Morlock ( 1652 - ? ) Lehningen
10. Andreas Morlock ( 1684 - 1745 ) Lehningen
11. Johann Michael Morlock / Marlok ( 1717 - 1768 ) Lehningen
12. Johann Georg Higler ( 1680 - 1734 ) Neibsheim
13. Sebastian Wild ( 1680 - 1757 ) Neibsheim
14. Jakob Higler ( 1714 - 1796 ) Neibsheim

1701.május 13 Bingen

Jerg ( Georg ) Stehle bürger ( polgár ) és helyi lakos Bingenben eladott egy földet Hans Jakob Sontag soltésznak-polgármesternek Hornsteinből ( Bingen része ) 20 guldenért. A föld szomszédos tulajdonosai Jakob Ruoff Hornsteinből, Hans Jerg Engel Bingenből. A földet a tized és Bingen település adói terheli.

Georg Stehle és felesége Anna Maria Bamberger az őseim voltak.

A Pilisszántói ősember

Pilisszántó barlangjaiban megtalálták a 22 és 16 ezer év közt élt vadászok nyomát.

http://kesztolc.hu/kesztolci-hirek/v/turistaut-a-pilisi-osember-barlangjahoz/

Mathias Guoth és Christina Tugenberger

A Schluchsee plébánia anyakönyve 1606-ben kezdődik el, ebben vezették Fischbach adatait is, ez ekkor Lenzkirch település része volt.

Mathias Guoth és felesége Christina Tugenberger Fischbachban élt, a következő gyerekeik születése található az anyakönyvben: Adam 1607.01.29, Johann 1611.02.26, Thomas 1612.12.02, Michael 1616.08.17.

A Köztérkép szobrai

Ezen az internetes oldalon a köztéri alkotások láthatóak az egész országból, Vörösvár és Szentiván szobrai is szerepelnek.

https://www.kozterkep.hu/maps#lat=47.609458251867196&lng=18.90084063137035&zoom=15

Pierre Duval Magyarország térképe 1664

Pierre Duval Magyarország térképén Vörösvár is szerepel, habár földrajzilag nem pontos, mert Szentendre felett fekszik. Zsámbék is rajta van a térképen.

http://blog.oszk.hu/foldabrosz/pierre-duval-carte-de-la-hongrie-lautriche-cimu-terkepenek-allapotai

Belgrád visszavétele 1717

Az osztrák csapatok 1717-ben foglalták vissza a töröktől Belgrádot, 1739-ig osztrák uralom alatt állt. Itt született Jakob Schmidinger ősapám.

http://blog.oszk.hu/foldabrosz/belgrad-visszavetele-1717-augusztus-18

Monakam evangélikus templom

A templom oltára 1497-ben készült gótikus stílusban.

Bad Liebenzell evangélikus templom

Az evangélikus templom katolikus elődje a 12.században épült St Blasien néven. A tornyát 1653-ban lebontották és új torony épült, 1891 és 1893 közt meghosszabbították a templomhajót.

Liebenzell vár

A várat a 12.században a Calw grófok építették.
1196-ban von Eberstein a tulajdonos.
1220 és 1230 közt újraépült a vár.
A 16.században és 1692-ben lerombolták a várat, 1954-ben újjáépült.

Bad Liebenzell címere

A címer, egy fekete szarvasagancs, egy ezüstszínű sátor felett, a padló fekete és arany kockákból áll, egy aranykádban egy férfi fürdik, ez a fürdőhely jellegre utal. A képen látható a város két színe, a kék és a fehér.

Bad Liebenzell

A település Schwarzwald északi részén fekszik, Pforzheimtől 20 km-re délre.
1091-ben említik először a települést, a Hirsaui kódexben.

1130-ban megkapta a települést hozományként Uta, aki Gottfried von Calw gróf lánya volt.

1196-tól a vár és a város von Eberstein gróf tulajdona volt. 

Az utolsó tulajdonos Ludwig lovag 1272-ben eladta a Német Lovagrendnek. Néhány év múlva a várat és várost megvette  I.Rudolf Baden őrgrófja és 1604-ig Baden tulajdona volt. 

1384-ben említették először mint várost. 

1604-ben Friedrich Baden őrgrófja eladta a várost Friedrichnek Württemberg hercegének, azóta Württemberghez tartozik. 

A településen 1403 óta van fürdőhely. 

A település nevezetességei: 

Liebenzell vár, a 13.században épült.

Az evangélikus templom eredetileg a 12.században épült, St Blasius tiszteletére, a tornyát 1653-ban lebontották és új épült a helyére, 1891-1893 közt a templomhajót meghosszabbították neogót stílusban. 

Monakam városrészben, az evangélikus templomban található egy későgótikus oltár 1497-ből. 

1971-ben egyesítették vele Beinberg, Monakam, Unterhaugstett, Unterlengenhardt településeket, 1972-ben Möttlingent, 1974-ben Maisenbacht. 

Innen származott  Katharina Barbara Speidler ősanyám.

A Walserek

Egy alemann eredetű német csoport, a svájci Wallis kantonból származnak, élnek még Svájcban, Liechtensteinben, Olaszország északnyugati részén, Savoyában, Ausztria nyugati részén és Bajorországban, 150 településen élnek. 

Bern környékéről vándoroltak Wallisba 800 körül. A 13 és 14.századi kivándorlási hullámaik során elérték a Jura kantont, Savoyában ők hozták létre Vallorcine települést, az olasz Alpokban Aosta és Vercelli megyékben települtek le, a svájci Tessin kantont, Graubünden kantont - itt sok települést hoztak létre, St Gallen kantont. 

Tirolban ők alapították Galtür települést, Bajorországban, Allgäu területén Gerstruben települést. Vorarlberg területén: Grosses Walsertal, Kleines Walsertal, Tannberg, Lech, Warth, Brand, Bürserberg, Dünserberg, Schnifiserberg, Thüringerberg, Nenzingerberg, Ebnit, Laternsertal, Damüls, Silbertal. 

A Walser kivándorlás oka a túlnépesedés és új földek keresése volt, a Walserek által kifejlesztett technikák lehetővé tették a hegyvidéki régiókban a gazdálkodást. Az uralkodók támogatták az új telepeseket, adómentességet kaptak egy időre és különleges jogállást kaptak, szabadon költözhettek, maguk ítélkeztek ügyeikben, utódaik örökölték a gazdaságukat, felszabadultak a jobbágyságból. Ezért adót fizettek és katonai szolgálatot teljesítettek.

A 16.század óta sokan házaló kereskedelemmel foglalkoztak Svájc német részén és a délnémet területeken.

A Walserek 1280 körül elérték Graubünden kantont, 1300 körül pedig már Vorarlberget is elérték. 

A Walserek által lakott terület az első térkép, a második a vándorlásuk.

Silbertal katonai összeírás 1636 és 1639

1636-ban a 30 éves Gorius ( Gregor ) Dönz ( Denz ) került összeírásra Silbertalban.

1639-ben összeírásra került a 33 éves Gorius Dönz, a 33 éves Christian Dönz, a 38 éves Hans Dönz, és Moritz Dönz.

http://www.academia.edu/31047782/Das_milit%C3%A4rische_Aufgebot_von_Bludenz_und_Sonnenberg_1636_und_die_Montafoner_Mannschaftsbeschreibung_1639

Silbertal Szent Miklós templom Jézus szíve oltár

Silbertal Szent Miklós templom főoltár és Mária oltár

Silbertal Szent Miklós templom belső

keresztelő medence és feszület

első világháborús áldozatok emlékműve

orgona

Silbertal Szent Miklós templom

A templom elődje Bartholomäberg filájaként jött létre, ekkor még Silberberg volt a település neve, csak a 17.században lett Silbertal.
A területre 1300 körül érkeztek a Walser telepesek, akik kiirtották az erdőt és házakat építettek.

1332.április.21-én Ulrich von Chur püspök felszentelte a templomot Szent Miklós és Móric tiszteletére.

1892-1893-ban gótikus stílusban új templom épült Adolf Nachbauer plébános megrendelésére, Friedrich von Schmidt volt a tervező, Fidel Kröner az építész Feldkirchből.

A szószék a ravensburgi Moriz Schlachter szobrász műve, a főoltár és a két mellékoltár: Jézus szíve, Mária oltár a brixeni August Valentin műve 1909-1911 közt készültek el. Az orgona a schwarzachi Anton Behmann műve 1903-ból.