A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1851. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1851. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. november 8., szerda

Johann Tagscherer és Anna Tagscherer pápai engedélye

Johann Tagscherer első felesége Anna Schuck 1851.április.25-én meghalt ideglázban. Ezek után unokatestvérét, Anna Tagscherert akarta feleségül venni Azonban a közeli rokonok házasságához egyházi engedély kellett, a nagyon közelinek számító unokatestvérek házasságához pedig már pápai engedély.
A folyamat során először a vörösvári plébános, Franz Venisch,  1851.szeptember 24-én elküldte a kérelmet a székesfehérvári püspökhöz ( Farkas Imre volt a püspök ) 
A püspökség 1851.október.18-án küldött kérelmet a pápához ( IX. Pius volt a pápa ) 
A pápai engedély / breve 1852.február.1-én érkezett meg Székesfehérvárra és nagyjából ebben az időben a vörösvári plébános is megkapta a másolatát. 
Ezek után 1852.február 24-én megtörtént a házasság Vörösváron. 
A plébános által írt latin nyelvű kérelemben szerepeltek az indokok a házasságra, Johann Tagscherer, az apja Mathias Tagscherer és anyósa Elisabetha Pressl is elmondta miért kérik az engedélyt.
Johann Tagschererről a bevezető szöveg megjegyzi hogy süket ( talán rosszul hallott ), a következőket mondta: Ő colonus ( telkes gazda ), az apja fiaként örököse a gazdaságának, fiatal korától apjával együtt művelte annak földjét, habár szeretett volna, 34 éves koráig nem tudott megnősülni, ekkor egy szegény lányt vett feleségül, öt évig élt boldogan az előző házasságában, most télen szenvedések közt meghalt a felesége, most özvegy és szeretne újra házasodni.
Mathias Tagscherer a következőket mondta: ő egy idős és gyenge férfi, egyedül maradt a fiával női gondoskodás nélkül, nem maradt más menedéke, mint hogy megkeresse ezt a rokonát segítségnek és ajánlotta ezért fiát vőlegénynek.
Elisabetha Pressl a következőket mondta. ő a feleség anyja, aki szegény, 12 éve özvegy, a férje halála után egyedül maradt nyolc gyerekkel, most még négy gyerek él vele, nehéz jól felnevelnie őket, a lánya jobb jövője, jobb sorsa érdekében, hogy jól boldoguljon nem tud jobbat számára, mint a házasságot. 
A kérelem szövege.



2015. december 25., péntek

2012. november 7., szerda

Georg Krupp és Rosina Mendi

Georg Krupp (1828-1890) 1828.08.03-án született Georg Krupp (1798-1845) és Anna Maria Gechter (1804-?) fiaként.
1828.08.18-án született Rozina Mendi (1828-1886), Martin Mendi (1778-1833) és Julianna Kreiszel/Greiszel (1790-1852) lányaként.
1851.02.26-án kötöttek házasságot Vörösváron.
Rosina Mendi zsellér 1886.01.29-én halt meg Vörösváron a 287.szám alatt vízkórban.
Georg Krupp zsellér 1890.05.31-én halt meg Vörösváron a 287.szám alatt öngyilkos lett, felakasztotta magát.

2012. május 19., szombat

Leopold Weiszer és Anna Maria Lieber

Leopold Weiszer/Weiser (1833-1896) 1833.05.11-én született Pesten, Terézvárosban Michael Weiser (1798-1845) kocsmáros vagy fogadós és Catherina Hidringer (1811-1857) fiaként.
1837-ben a család Vörösvárra költözött Catherina Hidringer szülőhelyére, itt Michael Weiser vendégfogadós lett.
Anna Maria Lieber (1827-1873) 1827.06.29-én született Mathias Lieber (1803-1844) és Anna Maria Wenzel (1808-1869) lányaként Vörösváron.
1848.02.23-án Anna Maria Lieber hozzáment feleségül a 22 éves Stephan Müllerhez, aki 1850.04.05-én meghalt.
1851.02.27-én Leopold Weiszer gazda elvette Anna Maria Liebert Vörösváron.
1873.04.21-én meghalt Anna Maria Lieber telkesgazda 300.szám alatt Vörösváron tüdőbajban. 1882.11.16-án Leopold Weiszer zsellér elvette feleségül Anna Maria Zieglert (1841-1885), Georg Peller özvegyét, aki a Scheller ágon ősöm volt, Peller Mária ükanyám anyja.
Anna Maria Ziegler zsellér 1885.02.11-én halt meg tüdőbajban, 89.szám alatt.
1896.07.26-án d.e. 9 órakor halt meg Leopold Weiser/ Weiszer Lipót napszámos, Vörösváron a 89.szám alatt a Zsidó (Akácfa) utcában.

2012. május 16., szerda

Fényes Elek Vörösvárról 1851

Magyarország geográphiai szótára 1851
Fényes Elek (1807-1876)
Fényes Elek (1807-1876) statisztikus, földrajzi író. Első Magyarországot leíró földrajzi-statisztikai könyvét 1836-1840 közt jelentette meg hat kötetben. 1848-ban ő szervezte meg meg az Országos Statisztikai Hivatalt.
1851-ben négy kötetben megjelent Magyarország geográphiai szótárában ezt írta Vörösvárról: Vörösvár Pest-Pilis vármegyében, német falu, Budához egy postaállomásnyira a bécsi országútban, 1668 katolikus, 2 református, 310 zsidó vagyonos lakosokkal. Van itt katolikus parókia, egyház (templom), zsinagóga, egy szép emeletes vendégfogadó, postahivatal.
Szántóföldei részint síkságon, részint hegyoldalban fekszenek és igen sikeres rozst, kukoricát, zabot teremnek. Szőlőhegye, erdeje bőséges, rétje nem sok, de jó.
Lakosai gyors lovakat tartanak és paraszt posta név alatt eléggé ismertek. Földesúr a Majthényi nemzetség.
Itt érdekes hogy emeletes vendégfogadó van Vörösváron, korábban az én ősöm Michael Weiser (1798-1845) volt a bérlője 1840-1845 közt. Továbbra is rozs volt a legfontosabb termény. A szőlőtermelés a hegyoldalakon folyt. A vörösváriak élelmességét mutatja, hogy saját postát hoztak létre és ehhez lovakat tenyésztettek.

2012. május 12., szombat

Engert Márton és Fetter Anna

Engert Katalin (1881-1961) dédanyám szülei Engert Márton (1851-1933) és Fetter Anna (1854-1941) voltak.
Engert Márton ükapám 1851.08.03-án született Szentivánon Michael Engert (1820-1895) és Barbara Schuck (1820-1862) fiaként.
Fetter Anna 1854.08.11-én született Vörösváron a 199.szám alatt Mathias Fetter (1818-1883) domiliatus és Anna Nothelfer (1813-1873) lányaként. 1871-ben sorozták Engert Mártont ekkor 163 cm, gyenge testalkatú és alkalmatlan.
1874.02.10-én házasodott össze Engert Márton szentiváni zsellér és a vörösvári Fetter Anna. 1933.10.12-én d.u.1/2 6-kor halt meg Engert Márton földműves Pilisszentivánon.
1941.02.26-án hajnal 4-kor halt meg Fetter Anna Pilisszentivánon.
Pendert János és Luncz Erzsébet

Pendert György (1878-1932) dédapám szülei Pendert János (1846-1878) és Luncz Erzsébet (1851-1899) voltak.
Pendert János ükapám 1846.02.06-án született Zsámbékon Johann Pendert (1817-1892) telkes és Anna Bader (1818-1894) fiaként.
Luncz Erzsébet ükanyám 1851.10.26-án született Zsámbékon Georg Luncz (1818-1859) és Rosalia Kimmel (1823-1900) lányaként.
1869-ben a sorozáson Pendert János földműves, 168 cm, púpos végleg alkalmatlan.
1871.11.22-én házasodtak Zsámbékon 299.szám alatt.
Miután 1878.03.17-én meghalt ükapám mint telkesgazda tüdőbajban, ükanyám második házasságot kötött Hajdú József telkesgazdával 1879.02.17-én Zsámbékon.
1888.01.28-án meghalt Hajdú József Zsámbék 330.szám alatt tüdőbajban.
Ükanyám harmadik házasságát Gündert Pál telkesgazdával 1892.02.24-én kötötte Zsámbékon, Gündert Pál 1894.06.22-én meghalt tüdőbajban Zsámbék 328.szám alatt.
Luncz Erzsébet 1899.05.02-án d.e.2.órakor halt meg tüdőbajban Zsámbék 328.szám alatt.