1783-ban Katalin orosz cárnő elfoglalta a Krími tatár kánságot, a krími tatárok többsége Törökországba menekült. A terület új kormányzója Patyomkin herceg, orosz, ukrán, bolgár, balti, görög, örmény telepeseket hívott ide. Az ott maradt tatárok, a terület kopár belső területeire szorultak vissza. A cárnő 1784.február.22-én kiadott egy nyilatkozatot és Európából telepeseket hívott Kherson, Szevasztopol és Feodoszija újjáépítésére, ez ekkor nem még járt sikerrel.
I.Sándor cár 1804-ben már sikeresen hívott német, svájci és olasz telepeseket a félszigetre.
Az első települések:
1804 Herzenberg,
1805 Friedental, ide 25 család jött Württembergből és 7 Svájcból
1805 Heilbrunn, ide 40 család jött Württembergből
1805 Starij Krím
1805 Szudak, ide 16 család jött Württembergből
1805 Zürichtal, ide 49 család jött Svájcból
1806 Neusatz, ide 36 család jött, ebből 27 Württembergből
1810 Kronental, ide 57 család jött, 52 Badenből, 7 Württembergből
Az első telepek a Yayla-hegységben jöttek létre, többségében bort termelő sváb parasztok vándoroltak be. Azonban csak Sudak településen tudtak jó bort termelni, a többi telepen nem. Idővel túlnépesedtek a kolóniák és az orosz arisztokratáktól vett földeken új telepeket hoztak létre. Később mennonita telepesek is bevándoroltak a félszigetre.
Későbbi leánykoloniák:
1849 Neudorf, 1871 Deutsch-Alataj, 1874 Mengermen-Deutsch, 1879 Neuhoffnung, 1885 Kitai,
1890 Akscheich, Bergyanszkból jött svábok alapítják
A Krímben 1915-ben 314 településen éltek németek.
1926-ban a Krím félszigeten 43600 német élt, a terület népességének 6.1 %-a
1939-ben 60 000 német élt ott, a népesség 5,5 %-a.
1941-ben a szovjet hatóságok kitelepítették az itt élő 53 000 németet Kazahsztánba.
1942 elején a Kercsben élő 2000 olaszt is deportálták, ők 1820 és 1870 közt két hullámban vándoroltak be ide.
1944 nyarán a visszatérő szovjet hadsereg deportálta a félszigeten élő 180 000 tatárt, 14 500 görögöt, 12 000 bolgárt, 11 300 örményt.
Most 3000 német él a Krím félszigeten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése