2017. november 26., vasárnap

Fischbach

Fischbach Schluchsee része. 1076-ban említik először, 1125-ben szerepel egy adományban, 1296-ban említik mint a Lenzkirch uradalom déli határát. A 12 vagy a 13.század óta az uradalom része.
1957-ig Fischbach egyházilag Lenzkirch filiája volt, csak azután 1966-ban épült meg önálló 100 férőhelyes kápolnája, a Szent Kereszt kápolna.
1971-ben csatolták Fischbachot és Faulenfürst települést Schluchseehez.
Itt született 1612-ben Thomas Guth ősapám.
Schluchsee elhelyezkedése.


Fischbach Szent Kereszt kápolna

Grünwald

Grünwald egy kis település egy erdő közepén, 40 lakóval, Lenzkirch része ma. Az egykori pálos kolostor mellett épült. Itt élt Lambrecht Axel ősapám 1648-ban, favágó volt a foglalkozása.
A kolostor 1360-ban jött létre amikor Heinrich von Blumegg lovag ( Bonndorfból ) a két pálos szerzetes Ulrich és Johannes részére adományozott egy tanyát itt. 
1362-ben már létezett a kolostor, a Szent Blasien kolostor lett a védnöke. 
1430-tól a kolostor adta Kappel település plébánosát, ezért ők kapták az ottani egyházi jövedelmeket. 
1488-tól a Fürstenberg család lett a kolostor védnöke. 1803-ban feloszlatták a kolostort.
A 30 éves háborúban elpusztult a kolostor és annak temploma, 1670-ben újraépült a kolostor és a Szent Ottilia kápolna, Grünwald népszerű zarándokhely lett, ennek oka az volt hogy 1675-ben megszerezték Szent Lucius ereklyéit és a Czestochowai Fekete Madonna egyik másolatát is elhelyezték itt 1711-ben, a kép Balthasar Renn műve, aki Szent Blasien apátjának volt az udvari festője 1709 és 1713 közt.
1733-ban újraépült a kolostor temploma.
1773-ban három új oltárt vettek, Joseph Pfluger művei Birkendorfból. A templommennyezet freskóit Bonndorfból Donatus Grünner festette.
1803-ban felszámolták a kolostort, 1880-ban leégett a kolostor és a templom épülete, csak a Maria Magdalena templom lett újjáépítve. 
A bejárat mellett található egy homokkődombormű 1370-ből, a középkori kolostor templomából ez maradt meg egyedül, a karácsonyi történet és Krisztus szenvedései láthatók rajta. 





Eulogius kápolna Lenzkirch

1595-ben említik először, egy 1609-es említésben Szent Anna, Szűz Mária és Szent Eligius a védőszentje, 1695-ben Szent Erasmust is említik, a szentekről van egy 1685-ben készült közös oltárkép. A mostani kápolna három szakaszban jött létre, 1685-ben, 1885-ben és 1981-ben.
A 17.század óta a érkeznek ide zarándokok.


Szent Miklós templom Lenzkirch

A régi Szent Miklós templom 1813-ban leégett, 1818-ban Gottlieb Lump tervei alapján új templom épült. A megsemmisült berendezés helyett megvették a szekularizált  Szent János kolostor berendezéseit Konstanzból. A főoltár, Szent Miklós mellszobra és a gyóntatószékek a  festő és szobrász Aloys Pfluger műve Birkendorfból. A főoltár képe, Mária megkoronázása, a Fürstenberg család ajándéka, eredetileg a Ridern am Wald kolostor Szent Katalin kápolnájában volt.
1935-ben új templom épült, Otto Linder terve alapján, egyedül a torony maradt meg a régi templomból, a torony 1569-ben épült. 




Lenzkirch története

Lenzkirch területén a korai középkorban az alemannok Lentienser törzse élt. Lenzkirch uradalmát 1296-ban a Lupfen grófok szerezték meg, A 14.század elején a von Blumegg lovagi család birtoka lett. Azután a Szent János lovagrend birtoka lett. 1491-ben a Fürstenberg grófok birtoka lett a Blumegg uradalom részeként. 1806-ban elvesztette a függetlenségét a Fürstenberg fejedelemség és a Badeni nagyhercegség része lett. Itt született 1650 körül Katharina Fürderer ősanyám.
Lenzkirch településhez 1972-ben csatolták Raitenbuch települést, 1974-ben Saig települést, 1975-ben Kappel települést, 1976-ban Grünwaldot.
Lenzkirch fontos épületei a Szent Miklós templom, az Eulogius kápolna.

Lenzkirch elhelyezkedése


Lenzkich főtér, városháza és a Szent Miklós templom

Hitzkofen Szent Wolfgang kápolna

Hitzkofen Bingen része, nincs temploma, a Szent Wolfgang kápolna a Lauchert folyó hídja mellett épült 1725-ben, az elődje már 1488 óta itt állt. Hitzkofenben született 1674-ben Maria Kiene ősanyám.


Georg Kiene és Ursula Fischer

Georg Kiene és Ursula Fischer 1625.11.23-án kötött házasságot Bingenben.
Johann Kiene és Katharina Reiser

Johann Kiene 1642.06.08-án született Georg Kiene és Ursula Fischer fiaként.
Johann Kiene és Katharina Reiser 1671.10.11-én kötött házasságot Bingenben, mindketten Hitzkofenben éltek.
Johann Kiene bürger - polgár volt és bräuer-sörfőző volt a foglalkozása.
Katharina Reiser 1697.04.26-án halt meg.
Johann Kiene 1717.03.05-én halt meg Bingenben. 
Georg Engel és Agatha Geiss

Georg Engel és Agatha Geiss 1637.10.31-én kötött házasságot Bingenben.
Georg Engel bürger - polgár volt Bingenben.
Hans Georg Engel és Anna Maria Mayer

Hans Georg Engel 1648.05.14-én született Bingenben Georg Engel és Agatha Geiss fiaként.
Hans Georg Engel és Anna Maria Mayer 1672.11.11-én kötött házasságot Bingenben, Hans Georg Engel Bingenben élt ekkor, Anna Maria Mayer Hitzkofenből származott.
Hans Georg Engel civis-polgár volt és lanio - mészáros volt a foglalkozása.
Anna Maria Mayer 1701.03.16-án halt meg Bingenben.
Hans Georg Engel 1726.10.06-án halt meg Bingenben.


Franz Engel és Maria Kiene

Franz Engel 1673.09.16-án született Bingenben, Hans Georg Engel ( 1648 - 1726 ) és Anna Maria Mayer ( ? - 1701 ) fiaként.
Maria Kiene 1674.01.23-án született Hitzkofenben, Johann Kiene ( 1642 - 1717 ) és Katharina Reiser ( ? - 1697 ) lányaként.
A házasságukat nem találni Bingen anyakönyvében, az egyetlen ismert gyerekük Maria 1700.12.07-én született Bingenben. 
Maria Kiene 1702.04.15-én halt meg Bingenben.
Franz Engel özvegy 1702.05.28-án kötött házasságot Ursula Rebholzzal, a jogállása itt szerepel, civis-polgár volt.
Franz Engel 1753.04.17-én halt meg Bingenben.
Georg Stehle és Anna Maria Bamberger

A házaspár 1701-ben jelent meg először Bingenben. Itt született gyerekeik: Christoph 1702.04.06, Joseph 1703.04.02, Mathias 1706.10.23, Katharina 1708.01.15, Katharina 1710.04.05.
Anna Maria Bamberger 1729.05.31-én halt meg, ekkor 63 éves volt.
Georg Stehle 1737.11.29-én halt meg, ekkor 66 éves volt.

2017. november 13., hétfő

Az 1739-es pestisjárványban meghalt őseim

1739.06.13 Joseph Morand Budakeszi
1739.07.24 Thomas Kellmayer Budakeszi
1739.07.26 Eva - Thomas Kellmayer özvegye Budakeszi
1739.07.05 Magdalena Probst Torbágy
1739.08.10 Ulrich Probst Torbágy
1739.07.06 Joseph Wippelhauser, 70 éves, Pesthidegkút
1739.07.15 Johann Georg Reichenbach, 23 éves, Pesthidegkút
1739.07.22 Anna Maria, Joseph Wippelhauser özvegye, 68 éves, Pesthidegkút
Egy népszokás Pilisszentivánon, a képoszlop.

http://szentivanihke.hu/?modul=oldal&tartalom=1166447

2017. november 8., szerda

Johann Tagscherer és Anna Tagscherer pápai engedélye

Johann Tagscherer első felesége Anna Schuck 1851.április.25-én meghalt ideglázban. Ezek után unokatestvérét, Anna Tagscherert akarta feleségül venni Azonban a közeli rokonok házasságához egyházi engedély kellett, a nagyon közelinek számító unokatestvérek házasságához pedig már pápai engedély.
A folyamat során először a vörösvári plébános, Franz Venisch,  1851.szeptember 24-én elküldte a kérelmet a székesfehérvári püspökhöz ( Farkas Imre volt a püspök ) 
A püspökség 1851.október.18-án küldött kérelmet a pápához ( IX. Pius volt a pápa ) 
A pápai engedély / breve 1852.február.1-én érkezett meg Székesfehérvárra és nagyjából ebben az időben a vörösvári plébános is megkapta a másolatát. 
Ezek után 1852.február 24-én megtörtént a házasság Vörösváron. 
A plébános által írt latin nyelvű kérelemben szerepeltek az indokok a házasságra, Johann Tagscherer, az apja Mathias Tagscherer és anyósa Elisabetha Pressl is elmondta miért kérik az engedélyt.
Johann Tagschererről a bevezető szöveg megjegyzi hogy süket ( talán rosszul hallott ), a következőket mondta: Ő colonus ( telkes gazda ), az apja fiaként örököse a gazdaságának, fiatal korától apjával együtt művelte annak földjét, habár szeretett volna, 34 éves koráig nem tudott megnősülni, ekkor egy szegény lányt vett feleségül, öt évig élt boldogan az előző házasságában, most télen szenvedések közt meghalt a felesége, most özvegy és szeretne újra házasodni.
Mathias Tagscherer a következőket mondta: ő egy idős és gyenge férfi, egyedül maradt a fiával női gondoskodás nélkül, nem maradt más menedéke, mint hogy megkeresse ezt a rokonát segítségnek és ajánlotta ezért fiát vőlegénynek.
Elisabetha Pressl a következőket mondta. ő a feleség anyja, aki szegény, 12 éve özvegy, a férje halála után egyedül maradt nyolc gyerekkel, most még négy gyerek él vele, nehéz jól felnevelnie őket, a lánya jobb jövője, jobb sorsa érdekében, hogy jól boldoguljon nem tud jobbat számára, mint a házasságot. 
A kérelem szövege.