Johann Tagscherer és Anna Tagscherer pápai engedélye
Johann Tagscherer első felesége Anna Schuck 1851.április.25-én meghalt ideglázban. Ezek után unokatestvérét, Anna Tagscherert akarta feleségül venni Azonban a közeli rokonok házasságához egyházi engedély kellett, a nagyon közelinek számító unokatestvérek házasságához pedig már pápai engedély.
A folyamat során először a vörösvári plébános, Franz Venisch, 1851.szeptember 24-én elküldte a kérelmet a székesfehérvári püspökhöz ( Farkas Imre volt a püspök )
A püspökség 1851.október.18-án küldött kérelmet a pápához ( IX. Pius volt a pápa )
A pápai engedély / breve 1852.február.1-én érkezett meg Székesfehérvárra és nagyjából ebben az időben a vörösvári plébános is megkapta a másolatát.
Ezek után 1852.február 24-én megtörtént a házasság Vörösváron.
A plébános által írt latin nyelvű kérelemben szerepeltek az indokok a házasságra, Johann Tagscherer, az apja Mathias Tagscherer és anyósa Elisabetha Pressl is elmondta miért kérik az engedélyt.
Johann Tagschererről a bevezető szöveg megjegyzi hogy süket ( talán rosszul hallott ), a következőket mondta: Ő colonus ( telkes gazda ), az apja fiaként örököse a gazdaságának, fiatal korától apjával együtt művelte annak földjét, habár szeretett volna, 34 éves koráig nem tudott megnősülni, ekkor egy szegény lányt vett feleségül, öt évig élt boldogan az előző házasságában, most télen szenvedések közt meghalt a felesége, most özvegy és szeretne újra házasodni.
Mathias Tagscherer a következőket mondta: ő egy idős és gyenge férfi, egyedül maradt a fiával női gondoskodás nélkül, nem maradt más menedéke, mint hogy megkeresse ezt a rokonát segítségnek és ajánlotta ezért fiát vőlegénynek.
Elisabetha Pressl a következőket mondta. ő a feleség anyja, aki szegény, 12 éve özvegy, a férje halála után egyedül maradt nyolc gyerekkel, most még négy gyerek él vele, nehéz jól felnevelnie őket, a lánya jobb jövője, jobb sorsa érdekében, hogy jól boldoguljon nem tud jobbat számára, mint a házasságot.
A kérelem szövege.
