A 17.században Rómában sok szent csontjait exhumálták és eladták Európa más országaiba. 1626-ban Johann Anton Tritt püspök ajándékozta a szent fejét Johann Engler ( 1614-1637 ) apátnak. Ezután sok zarándok érkezett a környékről, különböző ügyekben kérték a segítségét : állatbetegségek ellen, túl sok eső ellen, betegségek ellen, boszorkányok elleni védelem. Neves csodatétele az volt, hogy a szent feje megvédelmez a fej betegségei ellen. A legnevesebb csoda az volt, hogy egy lány Oberwachingenből, aki öt éven keresztül volt vak, az orvosok azt mondták nem lehet rajta segíteni. A lány az anyjával együtt volt a templomban imádkozni, amikor így szólt az anyjához: Kedves anya, mik ezek a padok és hogy csillog az oltár ? Nyolc nap múlva meggyógyult teljesen. A kolostor felhasználta a kultuszt, hogy legyen elég pénze a kolostor felújítására. Úgy tartották hogy szerencsét hoz és véd a balesetek ellen. 1727-ben épült egy kápolna a templomban és ott egy Szent Tiberius oltár a mártír fejének elhelyezésére. A kolostor krónikája szerint egyszer tíz napig tartott a vihar és féltek hogy elpusztul a kolostor, de ekkor megjelent Szent Tiberius feje a felhők közt és feloszlott a vihar. Amellett hogy a kolostor egyik védőszentje volt, külön ünnepnapot is tartott számára a kolostor, november 10-én volt Szent Tiberius napja, ilyenkor egy vörös bársony párnára helyezték az ereklyét, vörösbe öltözött a pap és megáldották a jelenlévők fejét, Az egyik ősöm Tiberius Isak is a szentről kapta a nevét, a közeli Dietershausenban született 1701.10.09-én Christoph Isak és Walburga Henckler fiaként. Itt következik a Szent Péter és Pál templomban lévő Tiberius oltár képe.
