A magyar kamara 1696-os összeírásában Vörösvárt is összeírták.
Az összeírás szerint Vörösvár sík földön fekszik hegyek és erdők között Budától nyugatra két mérföldnyire. A többi szomszédos község ismeretlen a német emberek számára , úgy mint az egész terület. ( Ez nem volt csoda, a pilisi járás területén csak néhány mai település volt lakott. Vörösvár szomszédai közül az 1690-ben szerbek által újratelepített Csobánka és az 1693-ban német telepesek által újra benépesített Pilisborosjenő/Weindorf létezett ekkor.)
Csáky László itt a keresztény földesúr, amit neki be kell szolgáltatni, az még teljesen ismeretlen, hiszen a három mentes év még alig telt el. ( Ez azért jelentős megjegyzés, mert azt jelzi hogy a telepesek többsége 1692-ben és utána érkezett.
Ekkor Csáky László volt a földesúr, aki 1649-ben kapta a III.Ferdinándtól a tatai uradalmat és annak részeként Vörösvárt.)
A török időkben ezen Vörösvár községet török helyőrség foglalta volt el. Borkimérés van ezen határban és aki ilyent saját hasznára nyit, 15 krajcárt köteles a községnek fizetni minden akó bor után.( Ez talán a Zöldfa vendéglő volt, aminek a helyén ma a bányatavak vannak.)
Valamint egy régi, téglakövekből épített kastély is látható volt itt annak idején, de már egészen összeomlott, csak a jó anyagból épített boltozatos pince sértetlen még, nagysága kb. 10 öl hosszú és 2 öl széles. ( Itt a középkori Podmaniczky kastélyról van szó.)
Gyümölcsösök is voltak ezen határban szép számmal a török időkben, de a masírozó népek teljesen tönkretették. A hegy alatti községtől fél órányira kelet felé teljesen puszta szőlőkertek vannak, amelyeket az mostani német lakosok elkezdenek kicsit rendbe hozni, de bor még nem terem ottan. ( Az összeírásból kiderül nemcsak káposztát termeltek a török alatt mint Cselebi írta, hanem gyümölcs és szőlőtermelés is folyt Vörösváron.)
A szántóföldek közepesek, kicsit vannak megművelve, azért a császárnak a tizedet és a földesúrnak a kilencedet le kell adni.
A fent leírt Vörösvárt erdők veszik körül és mindenféle jó építő és tűzifája van. Erdők, rétek, legelők nagysága ismeretlen a lakosok számára. A település 22 fél és 44 negyed házból (telekből) áll.
Az összeírás szerint Vörösvár sík földön fekszik hegyek és erdők között Budától nyugatra két mérföldnyire. A többi szomszédos község ismeretlen a német emberek számára , úgy mint az egész terület. ( Ez nem volt csoda, a pilisi járás területén csak néhány mai település volt lakott. Vörösvár szomszédai közül az 1690-ben szerbek által újratelepített Csobánka és az 1693-ban német telepesek által újra benépesített Pilisborosjenő/Weindorf létezett ekkor.)
Csáky László itt a keresztény földesúr, amit neki be kell szolgáltatni, az még teljesen ismeretlen, hiszen a három mentes év még alig telt el. ( Ez azért jelentős megjegyzés, mert azt jelzi hogy a telepesek többsége 1692-ben és utána érkezett.
Ekkor Csáky László volt a földesúr, aki 1649-ben kapta a III.Ferdinándtól a tatai uradalmat és annak részeként Vörösvárt.)
A török időkben ezen Vörösvár községet török helyőrség foglalta volt el. Borkimérés van ezen határban és aki ilyent saját hasznára nyit, 15 krajcárt köteles a községnek fizetni minden akó bor után.( Ez talán a Zöldfa vendéglő volt, aminek a helyén ma a bányatavak vannak.)
Valamint egy régi, téglakövekből épített kastély is látható volt itt annak idején, de már egészen összeomlott, csak a jó anyagból épített boltozatos pince sértetlen még, nagysága kb. 10 öl hosszú és 2 öl széles. ( Itt a középkori Podmaniczky kastélyról van szó.)
Gyümölcsösök is voltak ezen határban szép számmal a török időkben, de a masírozó népek teljesen tönkretették. A hegy alatti községtől fél órányira kelet felé teljesen puszta szőlőkertek vannak, amelyeket az mostani német lakosok elkezdenek kicsit rendbe hozni, de bor még nem terem ottan. ( Az összeírásból kiderül nemcsak káposztát termeltek a török alatt mint Cselebi írta, hanem gyümölcs és szőlőtermelés is folyt Vörösváron.)
A szántóföldek közepesek, kicsit vannak megművelve, azért a császárnak a tizedet és a földesúrnak a kilencedet le kell adni.
A fent leírt Vörösvárt erdők veszik körül és mindenféle jó építő és tűzifája van. Erdők, rétek, legelők nagysága ismeretlen a lakosok számára. A település 22 fél és 44 negyed házból (telekből) áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése