Postakocsi a 19.században

1750.10.15

Ezen a napon indult meg a személyszállító postakocsijárat (delizsánsz) Bécs és Buda között. A két napos utat 15 forintért, két borjú áráért tehette meg az utas. A delizsánsz utasokat, leveleket és pénzt szállított. 1824-ben tértek át helyette a könnyebb gyorskocsi használatára. A delizsánsz 1752.szeptember. 18- tól járt menetrend szerint, eleinte hetente, később naponta, 1888-ig járt a postakocsi az útvonalon. Az út 30 órás volt, négy utas ült a kocsiban, egy a bakon a kalauz mellett. A postakocsi érkezését postakürt hangjával jelezte a postakocsis, aki az egyik ló hátán ült. A bakon ülő kalauz foglalkozott az utasokkal és őrizte a küldeményeket. A jegyben három étkezés és éjszakai szállás ára is benne volt, reggel és este fél, napközben egy órás étkezés és 7 óra éjszakai pihenő. Budán a végállomás a Batthány téri vásárcsarnok helyén lévő postaház előtt volt. Vörösváron ekkor Paul Teibler volt a postamester, egyik ősöm is postakocsis volt, Joseph Kolhoffer szerepel az 1770-es lélekösszeírásban mint postilio, a posta magister alkalmazottja.