Postakocsi közlekedés Magyarországon

A dorogi és leányvári fogadóról is van szó a cikkben.

http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/uton_utfelen___kozlekedes_a_18._szazadban.html

Mária Terézia Vörösváron 1764

Mária Terézia 1751 után 1764-ben is járt Vörösváron. Vácra utazott gróf Migazzi Kristóf váci püspök unokahúgának Migazzi Barbarának az esküvőjére. Pozsonyból a Dunán utazott hajóval Vácra, augusztus 27-én érkezett oda. Erre az alkalomra diadalív épült a királynő tiszteletére Vácon. A királynő az ünnepségek után szeptember 1-én távozott Pestre, átkelt a repülőhídon Budára. Budáról postakocsival ment Pozsonyba és közben áthaladt Vörösváron is.

A váci diadalív északi oldal Ferenc császár és Mária Terézia domborműve

Postakocsi a 19.században

1750.10.15

Ezen a napon indult meg a személyszállító postakocsijárat (delizsánsz) Bécs és Buda között. A két napos utat 15 forintért, két borjú áráért tehette meg az utas. A delizsánsz utasokat, leveleket és pénzt szállított. 1824-ben tértek át helyette a könnyebb gyorskocsi használatára. A delizsánsz 1752.szeptember. 18- tól járt menetrend szerint, eleinte hetente, később naponta, 1888-ig járt a postakocsi az útvonalon. Az út 30 órás volt, négy utas ült a kocsiban, egy a bakon a kalauz mellett. A postakocsi érkezését postakürt hangjával jelezte a postakocsis, aki az egyik ló hátán ült. A bakon ülő kalauz foglalkozott az utasokkal és őrizte a küldeményeket. A jegyben három étkezés és éjszakai szállás ára is benne volt, reggel és este fél, napközben egy órás étkezés és 7 óra éjszakai pihenő. Budán a végállomás a Batthány téri vásárcsarnok helyén lévő postaház előtt volt. Vörösváron ekkor Paul Teibler volt a postamester, egyik ősöm is postakocsis volt, Joseph Kolhoffer szerepel az 1770-es lélekösszeírásban mint postilio, a posta magister alkalmazottja.