Anna Mannhertz

Anna Mannhertz 1684.12.14-én született Tafertsweiler településen Sylvester Mannhertz ( 1654 - ? ) és Apollonia Heinzler ( 1660 - ? ) lányaként. Amikor apja Sylvester Mannherz és mostohaanyja Katharina Fischer  1692.09.25-én kivándorolt Eschendorf településről - Tafertsweiler része - Vörösvárra,  hátrahagyták Sylvester Mannhertz nagyobb gyerekeit - Nikolaus, Anna, Joseph. 

Anna 1708-ban jelenik meg a forrásokban, amikor 1708.02.20-án házasságot kötött Vörösváron Christian Hoserrel. Utána Nagykovácsiban éltek, itt született közös gyerekeik: Johann 1708.06.14, Walburga 1709.12.01. 

Andreas Hueber kertész örökösödési ügye

Andreas Hueber budai kertész örökösödési ügye 1707.05.11-én vette kezdetét, ekkor a budai tanács Eckher tanácsost rendelte ki hagyatéka leltározására és felbecslésére.
1707.07.06-án Michael Grupp, vörösvári mészáros ősapám, az utódok nevében Andreas Hueber örökségének átadását kérte. A tanácsosok átadták a beadványt Johann Georg Götz részére, aki Anna Maria Hueber végrendeletének végrehajtója volt, hogy megtehesse kifogásait.
1708.03.17-én Michael Grupp újra a tanácshoz fordult a hagyaték öröklési ügyében. A tanács átadta a beadványt Georg Metokovicznak, a budai jezsuita atyák kijelölt megbízottjának és magyarázatot kértek tőle az örökösödési vitáról.

1708.04.16-án a tanács döntött, hogy Georg Metokovicz beadványa folyamatban marad és akkor lesz új döntés, ha kiderül, hány fő közt kell arányosan elosztani a kertész és felesége hagyatékát.

1708.09.17  A Zsámbékra hajtott tehenek ügye

Mathias Busasicz, Bartol Bukovicz és Ferentzi özvegye bepanaszolták a csordás Janót a budai tanácsnál, amiért a zsámbéki kurucok elhajtották a teheneiket, pedig megtiltották Janónak, hogy az állatokat kihajtsa a határból, ő mégis otthagyta a teheneket és elment a szőlőbe. Amikor észrevette az elhajtást, a tehenek után futott, de nem tudta Zsámbékról visszaszerezni. Janó az vallja, hogy 13 forint 25 dénárért lehet kiváltani a teheneket, a tanács meghagyta neki, hogy erről adjon majd be hiteles bizonyítékot és váltsa ki a teheneket.

1708.08.29 Franz Pauer ügye

A nagykovácsi parasztok becsületsértés és verekedés miatt bepanaszolták a budai tanácsnál a budai polgárt, Franz Pauer mészárost. A tanács kivizsgálta az ügyet, Pauernek 3 forintot kellett fizetnie, Johann Mereis, a sértett fél részére a fájdalomért, a felcsernek és pénzbüntetésként 4 forintot. 

1708.09.13 Dávid zsámbéki zsidó ügye

A Magyar-zsidó oklevéltár szerint ekkor a budai városi bírói szék meghagyja Böckel János budai polgárnak és esztergályosnak, hogy a Dávid zsámbéki zsidótól elvett pisztolyt adja vissza, viszont a zsidó fizessen neki 16 garast és 1 krajcárt. Tehát ekkor már éltek zsidók Zsámbékon.

Gregor Podovnik cipész

Franz Gregor Podovnik / Podobnik ( 1708-1772 ) 1740-ben jelent meg Vörösváron. 1740.02.23-án kötött házasságot, szülei Urban Podovnik és Elisabeth, felesége Rosina Graf ( 1712-1768 ) aki Michael Graf és Martha Pressl lánya volt és Ignaz Hartl özvegye. Gyerekeik: Martin 1741.11.10, Joseph 1743.03.20, Anton 1744.03.14, Michael 1746.09.29, Elisabeth 1749.11.14, Maria 1751.01.28, Johann 1753.06.23, Apollonia 1755.02.07. Rosina Graf 1768.09.27-én halt meg Vörösváron. Gregor Podovnik 1772.10.26-án halt meg Vörösváron.

Mathias Kemper fazekas

Mathias Kemper ( 1669-1755 ) 1708-ban jelent meg Vörösváron. Első házasságát 1699.11.22-én kötötte Pest-Belváros plébánián Eva Taschnerrel. Ebből született Martin fia 1707 körül. Második felesége Ursula Rigl ( 1679-1744 ) volt Johann Rigl és Agnes lánya, Sebastian Merk ( 1677-1707 ) özvegye, aki 1744.03.18-án halt meg. Közös gyerekeik: Georg 1710.04.11, Adam 1712.12.20, Margaretha 1715.10.26, Maria Eva 1718.06.17, Mathias 1720.02.11, Johann 1722.05.16. Mathias Kemper 1747-ben özvegyként Jakob Merk házában lakott, 1755.06.01-én halt meg Vörösváron.

Lorenz Reiser kovács

1708.03.23-án jelent meg Vörösváron Magdalena lánya születésekor. Még itt született Christina 1710.10.25-én és Maria Katherina 1728.12.29-én. Elsőként 1719.01.17-én írták le kovácsként Vörösváron. 1673 körül született, 1729.09.07-én halt meg Vörösváron, felesége Maria 1660 körül született és 1740.06.06-án halt meg Vörösváron.

Zsámbék hűségesküje a császárnak

A zsámbéki uradalom 1659-ben került birtokadományként idősebb Zichy István kezébe, tőle fia ifjabb Zichy István kapta meg 1671-ben örökségként.
Zichy István mint györi vicegenerális saját hajdú és huszárcsapatával foglalta el a zsámbéki várat 1686-ban a török kiűzésekor, katonáit Zsámbékon telepítette le.
1699.01.26-án megkötötték a törökkel a karlócai békét, a Udvari Haditanács ezután 1699.02.05-én elrendelte a magyar végvári katonák elbocsátását.
Zichy István 1700-ban meghalt, fia Zichy Péter megpróbálta jobbágysorba kényszeríteni a volt zsámbéki katonáit ezután.
A Rákóczi szabadságharc idején a katonák csatlakoztak a kurucokhoz.
1708.06.23-án viszont az eddig Eszterházy Antal regimentjében szolgáló zsámbékiak letették a hűségesküt a császárnak, Buda városa vállalt értük kezességet.