Simon Fischler és Katharina Gut

Simon Fischler ( 1624 -1699 ), 1662.01.06-án jelent meg Möhringenben, ekkor vette feleségül Ursula Martint ( 1629-1683 ), aki 1683.02.16-án halt meg Möhringenben, a házasságból nem ismertek gyerekek. 

A házasságnál leírták hogy Simon Fischler Tirolból származott, volt egy előző házassága, ebből két fia ismert, Christoph ( 1650 - 1734 ) és Georg ( 1657 - ? ).

 Georg Fischler valamikor 1689 előtt feleségül vette Maria Rebmannt ( 1661 - ? ), ebből a házasságból egy fiú ismert Anton, aki 1689.05.06-án született Möhringenben ezután eltűnt a család.

Simon Fischler harmadik felesége Katharina Gut ( 1650 - 1723 ) lett, őt 1683.09.14-én vette feleségül, ebből a házasságból egy lány ismert, Katharina ősanyám, aki 1684.11.23-án született Möhringenben. 

Simon Fischler 1699.02.20-án halt meg Möhringenben.

Katharina Gut 1723.05.26-án meg Möhringenben. 

Hans Morlock és Maria

Hans Morlock valószinüleg 1652.11.14-én született Lehningenben Andreas Morlock és Barbara fiaként.
A felesége neve Maria volt, ismert közös gyerekeik Lehningenben: Anna Maria 1681.11.06, Andreas 1684.04.28, Barbara 1687.03.05, Anna 1690.07.03. Hans Morlock is bürger / polgár volt Lehningenben.

Joseph Schlegl és Maria Fleiss

Joseph Schlegl 1700 körül született.
Maria Fleiss 1699.02.02-án született Vörösváron, Clemens Fleiss ( 1663 - 1704 ) és Anna Rothmund ( 1665 - 1727 ) lányaként.
1720.11.12-én kötöttek házasságot Vörösváron.
Joseph Schlegl colonus volt, 1762.08.17-én halt meg Vörösváron.
Maria Fleiss 1760.08.28-án halt meg Vörösváron. 

Lorenz Fleiss és Maria Weiss

Lorenz Fleiss 1696.03.09-én született Vörösváron, Clemens Fleiss ( 1663 - 1704 ) és Anna Rothmund ( 1665 - 1727 ) fiaként.
Lorenz Fleiss és Maria Weiss ( 1699 - ? ) 1720.11.05-én kötött házasságot Vörösváron.
Lorenz Fleiss colonus volt. Lorenz Fleiss 1750.11.11-én halt meg Vörösváron. 

1699 Zsámbék

1699. január. 26-án aláírták a karlócai békét, véget ért a török elleni háború, ezután elbocsátották a magyar csapatokat, a zsámbéki helyőrséget is. A Zichy család ezek után már abban volt érdekelt, hogy a katonákból nekik adózó jobbágyok legyenek.

Pest megye 1699-es adóösszeírása szerint 109 család élt Zsámbékon, ekkor még nem adóztak.

1699.11.20 Jakob Jakschitz ügye

Jakob Jakschitz határidőt kap, hogy az Andreas Croath-féle házra eső és a Szentháromság-szoborra leteendő 38 forint 38 krajcáros büntetést következő Pál-napig megtérítse, amit bíróság előtt megigér. Utólag megjegyzik, hogy december 4-én megfizetett 29 forint 57 krajcárt.

1699.06.12 Andreas Croath ügye 3

Andreas Croath június 1-jén és 10-én tárgyalt ügyében a tanács következőkről határoz: bíróságilag eldöntik, hogy örökre hagyja el a várost és az országot, amire a vádlott leteszi a békeesküt. Megesküszik arra is, hogy a Szentháromság-szoborra szánt pénzbüntetést, pontosan 38 forint 38 krajcárt, letiltotta Jakob Jakschitz ( Jaksics ) mostani törökbálinti lakosnál, amit meg kell vizsgálni. Itt Jakob Jaksics említése az érdekes, aki ekkor már Törökbálinton lakott. 

Jakob Peller

Ő 1674.07.22-én született Georg Beller és Ursula Schneider fiaként Hundersingenben, Ursula Schneiderrel együtt költözött Magyarországra 1692-ben. A foglalkozása pék / Bäcker volt. 1699.02.15-én Pilisborosjenőn / Weindorf házasodott, Katharina Prindl lett a felesége. 1715.09.16-án halt meg Pest Belvárosban, az özvegye Maria Elisabetha Zucker volt.

Sebastian Kniesel és Sabine Zengerle

Sebastian Kniesel 1675.01.13-án született Hundersingenben, ez ma Herbertingen része, Johann Kniesel és Anna Ham fiaként. 1699.06.25-én vette feleségül Vörösváron, Sabine Zengerlét, Johann Zengerle és Julianna Mehlknecht lányát.

Johann Zengerle és Julianna Mehlknecht

Sigmaringendorfban éltek, itt halt meg 1699 előtt Johann Zengerle. Közös gyerekeik Sabine, Katherina és Meinhard voltak. 1699-ben Julianna Mehlknecht törvénytelen lányával Estherrel Vörösvárra költözött, itt halt meg 1707.04.06-án. 

Meinhard Zengerle pék

Meinhard Zengerle ( 1667-1712 ) Sigmaringdorfban született Johann Zengerle és Julianna Mehlknecht fiaként. Testvéreivel, Sabine, Katherina, jött Vörösvárra. Apjuk halála után anyjuk is Vörösvárra költözött törvénytelen lányával, Estherrel 1699-ben. 1696-ban Vörösváron írták össze Meinhard Zengerlét. Első felesége Susanna volt. Közös gyerekeik: Johann Michael 1698.10.01, Matheus 1700.09.21, Maria Franciska 1704.03.24. Susanna 1704-ben meghalt Vörösváron. Ezután 1704.07.03-án feleségül vette Katherina Zieglert ( 1683-1744 ). Közös gyerekeik: Maria Elisabeth 1705.04.11, Johann Friedrich 1710.12.04. Meinhard Zengerle 1712.11.18-án halt meg Vörösváron. Az özvegye Katherina Zigler férjhez ment Johann Knor pékhez.

Johann Stren marhapásztor

Johann Stren ( 1670-1710 ) 1699-ben jelent meg Vörösváron. A felesége Maria Magdalena Nerz ( 1670-1728 ) volt. Közös gyerekeik: Katherina 1699, Martin 1700.10.21, Blasius 1707.01.16, Maria 1709.11.21. Johann Stren 1710.06.19-én halt meg. Az 1710-es pestisjárvány egyik áldozata volt Vörösváron.

Gregor Fenniger ács

Az Urbárium szerint 1696-ban Vörösváron élt. 1695.04.11-én házasságot kötött Buda Vízivárosban Barbarával, aki özvegyként 1704.05.27-én feleségül ment Christian Fetter / Vetter ősapámhoz és 1715.12.24-én halt meg Vörösváron. 1698-ban ő volt a bíró, 1699-ben az anyakönyvben ácsként szerepel. 1704.03.26-án megölték a kurucok és Buda Újlakon temették el.

Mathias Kemper fazekas

Mathias Kemper ( 1669-1755 ) 1708-ban jelent meg Vörösváron. Első házasságát 1699.11.22-én kötötte Pest-Belváros plébánián Eva Taschnerrel. Ebből született Martin fia 1707 körül. Második felesége Ursula Rigl ( 1679-1744 ) volt Johann Rigl és Agnes lánya, Sebastian Merk ( 1677-1707 ) özvegye, aki 1744.03.18-án halt meg. Közös gyerekeik: Georg 1710.04.11, Adam 1712.12.20, Margaretha 1715.10.26, Maria Eva 1718.06.17, Mathias 1720.02.11, Johann 1722.05.16. Mathias Kemper 1747-ben özvegyként Jakob Merk házában lakott, 1755.06.01-én halt meg Vörösváron.

Johann Georg Zeydler és Katharina Jackwert

Hans Georg Zeydler (1697-1767), 1697.03.16-án született Reutenhau, csehül Rejhotice településen, ma Wiesenberg, csehül Loucna nad Desnou része, szülei Johann Zeydler és Elisabeth Weydlich (1663-1712).
Katharina Jackwert (1699-1750), 1699.11.06-án született Gross Ullersdorfban, Friedrich Jackwert és Dorothea Lasermann (1667-1707) lányaként.
1723.05.03-án kötött házasságot Johann Georg Zeydler, aki Hans Zeydler fia és Katharina Jackwert, aki Friedrich Jackwert lánya Gross Ullersdorfban.
Katharina Jackwert 1750.08.19-én halt meg Gross Ullersdorfban 50 évesen.
Hans Georg Zeydler 1767.09.05-én halt meg Gross Ullersdorfban 70 évesen.

Bartholomeus Gillinger és Katherina Locher

Katherina Locher (1699-1762) 1699 körül született Ignatz Locher és Anna Vergultin lányaként. Batholomeus Gillinger (1695-1756)  és Katherina Locher 1720.02.08-án kötött házasságot Vörösváron. Egy 1723.05.19-én kötött szerződés szerint a vörösváriak mészégető kemencét építhettek a szentiváni Fehér hegyen. Itt Joseph Pinder és Batholomeus Gillinger égetett meszet. Batholomeus Gillinger colonus volt. Batholomeus Gillinger 1756.09.02-án halt meg Vörösváron. Katherina Locher 1762.04.27-én halt meg Vörösváron.

A zsámbéki katonák és a rablók

Pest megye 1699.március 16-án tartott közgyűlésén döntöttek zsoldoskatonák felfogadásáról a rablók ellen. Az 1699.április 2-3-án tartott ülésén elengedtek a zsámbékiak porciójából 150 forint 85 dénárt, hogy a rablókat szorgalmasan üldözzék. Az 1699.szeptember 16-17-én tartott ülésen a zsámbékiak téli szállásadási kötelezettsége megmarad, a szállítás (forspont) alól felmentik őket, mert a rablók üldözésével vannak megbizva. Az 1699.november 3-án tartott ülésen közzéteszik Zichy István gróf generális levelét a katonák elszállásolásáról, Zsámbék lakói, mivel a rablókat üldözik, a személyes beszállásolástól mentesek.

Törökbálint 1700

A Pest megyei levéltár Instantiae politicae (Folyamodványok) iratai közt található a budai jezsuiták levele 1700-ból. A levél szerint 1699-ben 39 német telepes érkezett Törökbálintra Ausztriából és Bajorországból.

Törökbálint 1699

Pest megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztráiban szerepel az 1699.02.12-én tartott gyűlés határozata. Ebben tanúsítványt adtak a budai jezsuitáknak arról hogy Törökbálint népes (lakott) és 4 éve birtokolják már, a dikaösszeíráskor Pilis megyében írták össze.

Az első bejegyzés tárgya egy határper Óbuda és Üröm közt 1750-ben. A per egyik tanúja a 98 éves Johann Sponnberger, ősapám Andreas Sponnberger (1650-1732) testvére. Ekkor a budai Viziváros lakója. A perben elmeséli, hogy ott volt Buda 1686-os visszafoglalásánál katonaként, mint Lotharingiai Károly lovásza. Üröm 1699-es telepítésénél ő volt a négy alapító egyike és a ő volt a bíró 1703-1711 közt. A Sponnbergerek / Spannbergerek Ausztriából származnak, ezt a budai Viziváros anyakönyvéből tudható, 1701-ben kötött házasságot az osztrák származású Joseph Sponnberger.