Lorenz Rothmund és Maria Sick / Sigg

1655.február.16-án a Heiligkreuztal kolostor bírósági jegyzőkönyvében írtak Maria Sigg ősanyámról. Egy vitáról szól, Johann Brielmann takácssegéd Binzwangenből ( született Niederbeuren, Svájc ) és Maria Sigg akit Weisslin-nek is hívnak Binzwangenből. Brielmann kurvának nevezte és megverte. Maria Sigg Lorenz Rothmundnál volt szolgáló. A tanúvallomásban Georg Sigg testvéreként hivatkoznak rá. Brielmann házasságot ígért neki, de visszavonta. 

Georg Sigg 1654-ben kapott egy földet Binzwangenben a Heiligkreuztal kolostortól, előtte Georg Sonntag volt a használója, 1655-ben már Michael Schaffner használja, aki Rankweil településről, Voralbergből jött.
Lorenz Rothmund és Maria Sick 1655.08.21-én kötöttek házasságot Binzwangenben.
Lorenz Rothmund 1668.07.15-én halt meg Binzwangenban 73 éves korában.
Maria Sick 1696.04.04-én halt meg Binzwangenban.

Clemens Fleiss és Anna Rothmund

Clemens Fleiss 1663.01.29-én született Obermarchtalban, Martin Fleiss ( 1640 -1707 ) és Katharina Stohr ( 1640 - 1705 ) fiaként.
Anna Rothmund 1665.11.01-én született Binzwangenben, Lorenz Rothmund ( 1595 - 1668 ) és Maria Sick ( ? - 1696 ) lányaként.
1689.09.30-án kötöttek házasságot Obermarchtalban.
A család 1692.10.17-én vándorolt ki Obermarchtalból Vörösvárra.
Clemens Fleiss 1704.03.26-án Budán Újlakon halt meg, a kurucok ölték meg.
Ezután Anna Rothmund 1704.09.09-én feleségül ment Thomas Schellerhez ( 1660 - 1726 ) aki Vácról költözött Vörösvárra.
Anna Rothmund 1727.03.26-án halt meg Vörösváron. 

Binzwangen

Binzwangen Szent Lambert templom

Szent Lambert templom és Nepomuki Szent János szobra

Ertingen vörös színű, ennek része Binzwangen, a kék vonal a Duna

Binzwangen falu ma Ertingen része, a Biberach körzetben, Tübingen kerületben, Württembergben fekszik.
A falu a Duna mentén fekszik, Hundersingentől északra, ahonnan őseim a Pellerek/Bellerek származnak.
A faluban született ősanyám Anna Rothmund (1665-1727), Lorenz Rothmund és Maria Sick / Sigg lányaként, ők 1655-ben kötöttek itt házasságot.
Anna Rothmund elsőnek 1689-ben kötött házasságot Obermarchtalban Clemens Fleiss ősapámmal (1663-1704), innen vándoroltak ki 1692-ben Vörösvárra.
A második házasságát 1704-ben kötötte Thomas Scheller (1660-1726) ősapámmal Vörösváron. Binzwangen már a kelták idején lakott volt, utána római uralom következett, majd 260-ban elfoglalták az alemannok a svábok ősei.
A falu első említése 805-ből származik, amikor Chadelech és Wago sváb hercegek a Szent Gallen kolostornak adják.
A falunak a 13. században 2 tulajdonosa volt, Justingen gróf és Grüningen-Landau gróf.
1275-ben Anselm von Justingen gróf eladja a részét a Heiligkreuztal (Szentkereszt) kolostornak. 1437-ben gróf Grüningen-Landau eladja binzwangeni részét Truchsessen von Waldburgnak, aki 1443-ban eladja a Heiligkreuztal kolostornak.
Binzwangen közigazgatásilag az Osztrák Elő-Ausztriához, Nellenburg megyéhez tartozott.
1803-ban Napóleon a kolostor területét Württemberg hercegségnek adta.
Binzwangen régi templomát lebontották, helyette 1854-1856-ban  neogót stílusban épült a Szent Lambert templom.
Binzwangennél híd épült a Dunán, rajta áll Nepomuki Szent János szobra.