Visztulai németek térképek

Az első térképen a Visztula és mellékfolyói láthatóak. A második térképen a visztulai németek származási területei vannak: sötétbarna-sváb, világosbarna-sziléziai, piros-mecklenburgi, zöld-pomerániai, rózsaszín-Neumark/Brandenburg, kék-niederunger/hollander. A hollanderek 1600 és 1650 közt érkeztek ide. A harmadik térképen szintén a származási helyek és az általuk lakott földrajzi területek elnevezései láthatóak.

Visztulai németek

Ezek a Visztula és mellékfolyói mentén élő németek voltak, a mai Közép-Lengyelország területén. A területre először holland és fríz telepesek mennoniták és anabaptisták érkeztek a 16-17-században, ezek voltak a Hollanderek / Hauländerek, ezek később beolvadtak a németek közé. Lengyelország és Poroszország területén nagy pusztítást okozott az északi háború ( 1700-1721 ), sok falu elpusztult. Poroszországba és Kujáviába német telepeseket hívtak a birtokosok és később is folyt a német bevándorlás a 18.században és a 19.század elején. Poroszországból és Dél-Németországból jöttek telepesek, a délnémeteket svábnak nevezték. Lengyelország felosztásakor Közép-Lengyelország Poroszország része lett 1795 és 1807 közt. A poroszok Pfalzból, Hessenből, Lotharingiából, Württembergből toboroztak németeket. A kormány földet, utazási költséget, házat és gazdasági felszerelést adott a bevándorló parasztoknak. Az első sváb település a Plock melletti Schröttersdorf volt 1797-ben. A visztulai németek  többsége 1945.februárjában elmenekült a szovjet hadsereg elől. A többiek közül sokakat szovjet kényszermunkára vittek, lengyel munkatáborba zártak vagy elűztek Németországba. 

Binzwangen

Binzwangen Szent Lambert templom

Szent Lambert templom és Nepomuki Szent János szobra

Ertingen vörös színű, ennek része Binzwangen, a kék vonal a Duna

Binzwangen falu ma Ertingen része, a Biberach körzetben, Tübingen kerületben, Württembergben fekszik.
A falu a Duna mentén fekszik, Hundersingentől északra, ahonnan őseim a Pellerek/Bellerek származnak.
A faluban született ősanyám Anna Rothmund (1665-1727), Lorenz Rothmund és Maria Sick / Sigg lányaként, ők 1655-ben kötöttek itt házasságot.
Anna Rothmund elsőnek 1689-ben kötött házasságot Obermarchtalban Clemens Fleiss ősapámmal (1663-1704), innen vándoroltak ki 1692-ben Vörösvárra.
A második házasságát 1704-ben kötötte Thomas Scheller (1660-1726) ősapámmal Vörösváron. Binzwangen már a kelták idején lakott volt, utána római uralom következett, majd 260-ban elfoglalták az alemannok a svábok ősei.
A falu első említése 805-ből származik, amikor Chadelech és Wago sváb hercegek a Szent Gallen kolostornak adják.
A falunak a 13. században 2 tulajdonosa volt, Justingen gróf és Grüningen-Landau gróf.
1275-ben Anselm von Justingen gróf eladja a részét a Heiligkreuztal (Szentkereszt) kolostornak. 1437-ben gróf Grüningen-Landau eladja binzwangeni részét Truchsessen von Waldburgnak, aki 1443-ban eladja a Heiligkreuztal kolostornak.
Binzwangen közigazgatásilag az Osztrák Elő-Ausztriához, Nellenburg megyéhez tartozott.
1803-ban Napóleon a kolostor területét Württemberg hercegségnek adta.
Binzwangen régi templomát lebontották, helyette 1854-1856-ban  neogót stílusban épült a Szent Lambert templom.
Binzwangennél híd épült a Dunán, rajta áll Nepomuki Szent János szobra.