Az Esztergom-Budapest vasútvonal

1893-ban kezdték építeni és 1895-ben készült el az Esztergom és Budapest közlekedő HÉV, ez Vörösvárt is érintette, ezzel elérte a modern közlekedés, gyorsan elérhető lett Budapest, sokan kezdtek el dolgozni a budapesti gyárakban vagy árut vittek be eladásra. 

1931-ben lett a MÁV tulajdona a vasútvonal. 

https://piliscentrum.hu/szines/az-esztergomi-hev-tortenete/

Az ekkor épült vörösvári vasútállomás

1737.07.08  Esztergom és Dorog közti határper

Esztergom város tanácsában Faichtinger József bíró elmondta, hogy a Dorog és Esztergom városa között lévő határviták elkerülésére megküldik a káptalani prefektusnak a város és az akkori prefektus között 1719-ben kötött egyezség másolatát. Az irat átadásával megbízzák Faichtinger József bírót és Zilizy Andrást.

1737.08.07  Esztergom és  Dorog és Kesztölc közti határ

A bíró elmondta, hogy Pestről magával hozta azt a vizsgálati jegyzőkönyvet, amit a káptalan készített a dorogi és a kesztölci határról.

1738.07.12 Dorog és Kesztölc közti határvita

Esztergom város Zilizy Andrást és Faichtinger Józsefet a dorogi és kesztölci viták miatt az ítélőmesterhez, a jegyzőt pedig Bars és Hont megyéhez küldik, hogy onnan az ügyben bírákat küldjenek.

1738.08.20 Dorog és Kesztölc közti határ

Az ítélőmester Bacskády Pál és Hont megye jegyzője helyett Missics Mihály kiment a Dorog és Kesztölc közti határvita elrendezésére. A belső tanácsból ( Esztergom város ) Zilizy András bírót, Faichtinger Józsefet, Walter Györgyöt, Gánóczy Istvánt és a jegyzőt, a külső tanácsból Heberong Mátyás szószólót, Czirk Bertalant, Pásztor Istvánt, Szentgály Istvánt, Knepffl Mihályt és Lukács Istvánt küldték ki.

1753.04.05 Hodulka Kata ügye

Az áristomban lévő Hodulka Kata előtt felolvasták, és elmagyarázták a vallomását. A vallomásban nem tagadja hogy ő lopta el egy lánnyal együtt a szoknyákat, majd azokat bútorában elrejtette. Minderről értesítik a zsámbéki uradalom tiszttartóját, mivel a vádlott korában Perbálon lakott és ott is nevelkedett. Az ügyben a döntést elhalasztják. 

1753.04.18 Felolvasták Kindermann Jakab, zsámbéki tiszttartó levelét az áristomban lévő Hodulka nevű személyről, Hodulka Perbálon ment férjhez, majd férjét elhagyta, aki azóta meghalt. Az utóbbi időben semmit nem hallottak felőle. Míg Perbálon lakott, erkölcsi és magaviselete ellen nem volt kifogás. 

1753.05.21 Az áristomban lévő Hodulka Kata ügyében úgy határoztak, hogy tekintetbe véve tiszttartójának leveléből kiderült korábbi példás előéletét és mivel a lopásával okozott kárt teljes egészében megtérítette, 30 korbácsütésre ítélik. 

1752.08.12 Stugler Jakab ügye

A bíró és a jegyző írásban jelentést tett Stugler Ferenc és felesége Salligh Éva lopásáról.

1752.09.27 a tanács ülésén Stugler Jakab tolvaj vallomását felolvasták, hitelesítették, felesége Salligh Éva vallomását meghallgatták és hitelesítették. Az ügyben a döntést a további vizsgálatok miatt egy későbbi időpontra halasztják. 

1752.11.24 Felolvasták Bemsovics Márton, gróf Zichy Miklós tiszttartójának Óbudán október 29-én kelt válaszlevelét, amelyben tájékoztatja a várost, hogy a városi tömlöcben lévő Stugler Jakab Bogdányban kisebb lopásokat követett el. 

1752.12.07 Megtárgyalták a börtönben lévő Stugler Jakab tolvaj és felesége Salligh Éva ügyét. A vádlott csupán kisebb dolgokat lopott, azokat is részben visszaadta. Több mint egy hónapot töltött börtönben, ezért csupán 15 korbácsütésre ítélik és kitiltják a város területéről. Stugler Jakab feleségét, Salligh Évát, aki férje bűntársa volt, mivel egy hónapot már börtönben töltött, nem büntetik meg, csupán száműzik a város területéről. 

1749.10.11 Knor Mátyás ügye

Esztergom város tanácsa levelet kapott Pest megyétől, hogy Zsámbék nevű helységben egy esztergomi pék az országúton úgy megvert egy zsámbéki asztalost, hogy az belehalt sérüléseibe. Kéri Pest megye, hogy Esztergom városa kárpótolja az özvegyet és az árvákat. Knor Mátyás péket ezért elfogták és áristomba került.

1749.10.24 Szilcz József helyettes bíró és a jegyző elmondták, hogy kivizsgálták Knor Mátyás pék ügyét. Mivel a zsámbéki asztalos már a verekedés előtt beteges volt, majd utána még 12 hétig élt, ezért Knor Mátyást Lehner János, Laisz János és Vagner Antal jótállása mellett kiengedik az áristomból. 

1751.03.15 Felolvassák Horányi Gábor, Pest vármegye alispánjának március 9-én kelt levelét, amelyben tájékoztatja a várost, hogy az esztergomi pékek körülbelül másfél évvel ezelőtt Lenner József zsámbéki esztergályosmestert megverték és az belehalt a sérüléseibe. Az ügy tárgyalását a következő ülésre halasztják. 

1751.05.14 Felolvasták Horányi Gábor alispán május 8-án Budán kiadott levelét néhai Lenner József, zsámbéki lakos ügyében. Knor Mátyás péket a tanács elé idézték, aki Lenner József özvegyének kárpótlására 12 forintot ajánlott. Mindezt megírják az alispánnak. 

Lehner József 1716 körül született, 1749.09.23-án halt meg Zsámbékon.

Vörösvár 1665

1664-ben kötötte meg a vasvári békét a török és a Habsburg állam. Ennek egyik pontja az volt, hogy Lipót császárnak 200 000 tallér értékű ajándékot kell küldeni a szultánnak, aki cserébe ugyanilyen értékű ajándékot küld Bécsbe a császárnak. 1665-ben elindult a török küldöttség Kara Mohammed aga vezetésével, aki jelentést íratott az útról. Buda után a küldöttség a négy óra távolságra fekvő Kizil Hisszar ( Vörösvár ) helységnél vert sátort. Másnap innen mentek tovább a négy órai távolságra fekvő Esztergomba. 

Hadifoglyok Esztergomban az első világháború idején

Az Esztergom melletti Kenyérmezőn is volt egy hadifogolytábor az ellenséges katonáknak.

http://nagyhaboru.blog.hu/9999/12/31/hadifoglyok_az_osztrak_magyar_monarchia_teruleten_az_elso_vilaghaboru_idejen

Adam Mathejovics provizor

Adam Mathejovics 1752 és 1756 közt uradalmi számtartó volt Szentivánon, 1754 és 1760 közt provizor, 1756 és 1758 közt frumentarius ott. Felesége Elisabetha Kocz volt. Közös gyerekeik: Johann Joseph 1752.04.21, keresztszülei Joseph Feichtinger szenátor Esztergom királyi város és felesége Helena Vögel, Marianna 1754.05.21, keresztszülei Michael Knöffel szenátor Esztergom királyi város és felesége Susana Find, Anton Johann 1756.06.05, keresztszülei Sebastian Pethas jogász Esztergom királyi város és Helena Vögel özvegy, Maria Magdalena, keresztszülei Franz Peter Treberer sörfőző és felesége Anna Maria Oxenmayer.

Aloysius Luncz atya

Aloysius Luncz ( 1848-1928 ) atya, Georg Luncz néven született Zsámbékon 1848.10.15-én, a Magyar utcában, a 272.szám alatt. Apja Georg Luncz ( 1818-1859 ), anyja Rosalia Kimmel ( 1823-1900 ) volt, az én szépszüleim. Mivel tehetséges fiú volt, Esztergomban tanult a bencés gimnáziumban, 80 fiú közül ő volt az osztályelső. 1867.07.31-én érettségizett le, még abban az évben belépett a Pannonhalmi apátságba szerzetesnek, a rendi neve Aloysius lett. 1870.08.05-én tette le a harmadévi fogadalmat, 1873.08.10-én az ünnepélyes fogadalmat. 1874.07.30-án pappá szentelték. 1874.08.15-én tartotta első ünnepi szentmiséjét Zsámbékon a székesfehérvári segédpüspök Johann Pauer jelenlétében, aki itt szentelte fel Torbágy új nagy és kisharangját. Ezután 1879 és 1907 közt gimnáziumi tanár volt Kőszegen és Sopronban. 1882.12.12-én kapta meg tanári diplomáját filozófiából és természettudományból, 1909 és 1920 közt a celldömölki apátság gazdaságát irányította. 1920-tól alapát az apátságban. Celldömölkön halt meg 1928.08.30-án. 

Simon az esztergomi grúz

Tardy Lajos írta le könyvében az esetet. 1769-ben Mária Terézia utasítására összeírták a Magyarországon élő török alattvalókat. Ennek során kérdezték ki Esztergomban a 22 éves Hadzsi Simont, a macedóniai Melenik városában lakó görög Hadzsi János, örökbefogadott fiát. Elmondta, hogy grúz, II.Heraclius uralkodó alattvalójaként esett fogságba, rabszolgaként vette meg Melenik városában Hadzsi János. Hat éve hozták Magyarországra görög kereskedők és boltokban szolgált. Most épített Esztergomban társával Antunovics Demeterrel egy boltot és most osztrák alattvaló akar lenni. II.Heraclius először Kahétia ( 1744-1762 ) majd Grúzia ( 1762-1798 ) uralkodója volt.
http://nemzetisegek.hu/repertorium/2003/04/bar03.pdf

II.Heraclius grúz király

1683 Esztergom visszafoglalása

http://lemil.blog.hu/2012/08/16/a_parkanyi_utkozet#more4711361

Esztergom 1683-as ostroma

A római kor első két évszázada a Dunakanyarban

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/04/Boruzs_13T.pdf

Esztergom Hadzsi Ibrahim-dzsámi

http://www.muemlekem.hu/magazin/terfoto_esztergom_dzsami_latogathato

Esztergom reneszánsz vízgép

A középkorban 1470 körül épült egy zseniális vízemelő gép, amely a Dunából hozta fel a vízet a magasabban fekvő esztergomi várba. A gép a zseniális firenzei reneszánsz polihisztor Leonardo di Camicia műve lehetett, aki a várban lévő vízimalmot alakította át, ő Vitéz János esztergomi érsek meghívására érkezett Esztergomba. A törökök elfoglalták a várat 1543-ban , de a gép tovább működött, Evlia Cselebi török utazó látta működés közben 1663-ban. Amikor 1683-ban visszafoglalták a várat a töröktől elpusztult ostrom közben.

https://www.youtube.com/watch?v=4bp3OX4VRbg

http://mno.hu/migr_1834/csattogo-kos-623975

Az esztergomi vár 1470 körül

1716 katonai forspont a budai úton

Esztergom megye 1716.július 11-én közgyűlésén döntött arról, hogy levelet ír Pest megyének, hogy az előfogatot vagy forspontot - a katonai vonulások alkalmával váltsák le Pest megyében. Sokan panaszkodnak, hogy Vörösváron túl Budáig, Pestig, sőt néha a Duna túloldalán még vagy 3 mérföldre kell fuvarozniuk. A főutak mellett élő parasztoknak rendszeresen szállítaniuk kellett az átvonuló hadseregek tagjait szekéren, ez volt a forspont.

1723 közbiztonság a budai úton

1723.augusztus.25. Az esztergomi tanács ülésén Jablánszky Lipót kérésére kap 6 forint alamizsnát, őt júniusban Dorog és Csaba közti úton 6 súlyos sebbel, 35 ütéssel megsebesítették.

1723 bűnügy Zsámbékon

Az esztergomi tanács 1723.október.30-i ülésén felolvasták Sibolthy Sándor Pest megyei szolgabíró és Walter János Esztergom megyei szolgabíró levelét. Ezek szerint Pathó György Esztergom városi zsellér, feleségét aki a Pest megyei Szántón élt kúra ürügyén a budai fürdőkbe vitte. Az utazás során több településen áthaladtak köztük Dorogon, ekkor a feleség még egészséges volt. Visszafele Etyek után Zsámbékon már halott volt. Pathó Etyeken akarta eltemetni, de a helyi prédikátor nem engedte. Pathó ezután a helyi birtokos Zichy Péter engedélyével kék színű karókkal jelölt helyre temette feleségét. Az eset után Pathó meglátogatta Szekcsőn élő testvérét, majd sietve visszatért Esztergomba, ahol titokban feleségül vette Kovács Péter özvegyét Ebetzky Juditot. Megbizzák Terstyánszky János ügyvédet, hogy Pathót tartóztassa le, a nőt azonban engedje szabadon.