Neandervölgyiek a Pilisben

Neandervölgyi kőeszközök

Jankovich barlang

Neandervölgyi ősember

A középső paleolitikum (130-35 ezer éve) idején a Jankovich kultúra (50-30 ezer év) neandervölgyi ősemberei éltek a Pilisben.
A Jankovich kultúra a Vértes-Gerecse-Pilis hegységek területén volt található.
Lelőhelyei: Jankovich barlang (Bajót), Szelim-lyuk (Bánhida), Bivak barlang (Pilisszentlélek), Kis-kevélyi barlang (Csobánka), Pilisszántói kőfülke.
A Jankovich barlangban megtalálták a barlangi medve, kőszáli kecske, őstulok, bölény, mammut maradványait, a neandervölgyi zsákmányait.
Megtalálták a fegyverét is, a levél alakú lándzsahegyeket.
A neandervölgyiek vadásztak és gyűjtögettek, kb 50 km-es körben vadásztak.
Főleg barlangban laktak, de fennmaradtak kőből, fából, elefántcsontból készült kunyhóik maradványai is.
Az általuk használt kőbaltákat, kőkaparókat, kőkéseket használták a hús és bőr darabolásához, eszközkészítéshez, stb.
A neandervölgyiek hittek a túlvilágban, halottaik mellé virágokat és vörös okkerfestéket temettek a túlvilági útra. 

Rochus Treer

Rochus Treer/Dreher (1660-?)  már a 1696-os összeirásban is szerepel Vörösváron.
A Pest megyei levéltár Processus terminati periratatai közt szerepel a kincstár (Pilisszántó) és Vörösvár közti 1783-as per, ebben mellékletként régebbi perek anyaga is megvan, egy ilyen 1731-es perben tanú volt Rochus Treer. Ekkor 71 éves, Buda Újváros (Neustift) (Újlak) polgára.
Elmondja hogy Buda visszafoglalása után 3 évvel ment Budáról Vörösvárra lakni.
Tehát Treer egyike volt 1689-ben Vörösvár alapítóinak.
Először Vörösvár Csáky birtok volt, azután a tatai birtok így Vörösvár Krapff birtok lett 1698-ban. Agner János György volt Krapff gazdatisztje, ő osztotta ki a földeket a vörösváriaknak, később vita lett Agner és a vörösváriak közt, Treer ment panaszra Krapff-hoz (valószínű Bécsbe), ezután Agner jobban bánt a vörösváriakkal.