Bukovinai németek 1780-1940

A terület a középkorban a Moldvai fejedelemség része volt, a 14.században erdélyi szász iparosok és kereskedők települtek ide, a 17.századra beolvadtak a moldvai csángókba. Bukovinát 1775-ben foglalta el a Habsburg birodalom, ekkor a többség román volt, éltek még ott ukránok, lipovánok ( óhitű oroszok ), lengyelek, csángó magyarok, örmények. A terület Galícia része lett, 1849-ben lett önálló tartomány. 1784-1785-ben jött egy nagy német bevándorlási hullám, parasztok és iparosok, Szepeségből, Bánátból, Galíciából ( protestánsok ), Rajna-Pfalzból, Badenből, Hessenből. Később innen települtek Galíciába, Besszarábiába, Dobrudzsába. 1850 után sok német vándorolt ki, főleg az USA-ba. 1875-ben nyílt egy német nyelvű egyetem Czernowitzban, 1920-ig létezett. Az 1910-es népszámlálás szerint a tartomány 38 %-a ukrán, 34 %-a román, 13 %-a zsidó, 9 %-a 72 000 német és 5 % egyéb, lengyel, lipován, magyar, örmény. 1918-ban elfoglalták Bukovinát a románok, erőszakos elrománosításba kezdtek. 1940-ben 96 000 német élt Bukovinában. 1940-ben elfoglalta Bukovina északi részét a Szovjetunió, ezután egész Bukovinából kitelepítették a németek túlnyomó részét 89 000 embert. 1945 után még 7500 német vándorolt ki az NSZK-ba.

A narancssárga terület Bukovina

Bukovinai és Besszarábiai németek, zöld színű területek

Német bevándorlás Törökbálintra 1710-1711

Ebben az időszakban osztrákok, csehországiak, 1 sváb, 1 tiroli, és 1 Szepes megyei német bevándorló jött Törökbálintra. A házassági anyakönyv szerint 1710-ben 4-en jöttek Törökbálintra. Először Johann Pobst jött Hadersdorfból/Hadusfalva, Szepes megye. Georg Stanner felesége Maria Wadl, Grafenwörthből Tulln körzet Alsó Ausztria. Jakob Friedrich Csehországból, a felesége Maria Holrieder Tirolból. 1711-ben Mathias Stainer felesége Franciska Weger Svábországból, ő még a nagy 1712-es sváb bevándorlás előtt érkezett.

Törökbálint 1710-1720 magyarországi telepesek

Az időszak egyik érdekes történése, hogy a jezsuiták meg sem várva a Rákóczi szabadságharc végét már 1710 tavaszán új telepeseket toboroztak. A másik speciális vonás, hogy a jezsuita rend eltérve a pilisi térség többi birtokosától a nyugati határszélen is toborzott horvát és német telepeseket. A telepesek Vas, Sopron, Moson megyékből származtak főleg, de jöttek Horvátországból, Pozsony, Szepes és Bács megyéből is.