Gross Ullersdorf Keresztelő János katolikus templom

Gross Ullersdorf katolikus templom

A templom mellé épített kápolna

Krisztus keresztútja Sebastini festményei

A katolikus templom belseje

A katolikus templom előtti kereszt

Krisztus a kereszten relief

A Zerotin család egyik sírkőve

A templom eredetileg 1599-1603 közt evangélikus templomnak épült reneszánsz stílusban. A katolikusok 1620-ban megkapták a templomot. A Zerotin család egy sírkápolnát épített hozzá magának 1725-1730-ban. A templom értékes része a Krisztus keresztútját ábrázoló festménysorozat 1784-ből, Franz Anton Sebastini (1724-1789) morvaországi barokk festő műve. Ő főleg Sziléziában festett, de Morvaországban is dolgozott.

Boszorkányperek Gross Ullersdorfban

Boszorkányszombat az ördög megkereszteli követőit

Boszorkányégetés

Morvaország északi részén 1678 és 1692 között boszorkányperek folytak. Heinrich Franz Boblig von Edelstadt (1612-1698) volt az inkvízíciós biró, az üldözésnek 104 halálos áldozata volt, Gross Ullersdorfban 56, a másik üldözési központban Mährisch Schönbergben 48. A kastély árkádos udvarán folytak a kivégzések. Az ügy 1678-ban vette kezdetét Warmsdorf faluban. Marina Schuch a miséről hazavitte az ostyát és odaadta a tehenének hogy több teje legyen. Erről tájékoztatták a helyi plébánost Eusebius Leandrus Schmidt fanatikusan prédikált a mágia és boszorkányság ellen. Schmidt tájékoztatta az ügyről Mährisch Schönberg dékánját Christoph Alois Lauthnert és az ullersdorfi uradalmat. Gross Ullersdorf várkapitánya Adam Vinarsky von Krizov volt, az ő felesége pedig Anna Sybilla von Galle grófnő, II.Premek von Zerotin lánya, ő volt az 1678-ban meghalt II.Premek kiskorú fiainak gyámja,  a  házaspár fanatikus katolikus volt. Ők Boblig inkvizítorhoz fordultak, Boblig mint inkvizítor a sziléziai Neisse feledelemségben 200 embert végeztetett ki 1638 és 1653 között. Utána fellebezési bíró volt Prágában, szeretett halálos itéleteket hozni. Az első per Marina Schuch, Dorothea Groer szülésznő, Dorothea David tanitónő ellen folyt. Azután egyre több embert jelentettek fel és tartóztattak le. A kínzások hatására a vádlottak a letartóztatottak ellen vallottak.Sok népszerűtlen embert tartóztattak le. Az inkvizítort segítette munkájában Zerotin gróf, a prágai fellebezési bíró Jakob Weingarten, az olmützi püspök titkára Elias Isidor Schmidt. Az inkvízició letartóztatta Gross Ullersdorf plébánosát Thomas Königet, Römerstadt plébánosát Johann Franz Pabstot,  Gross Ullersdorf papírmanufaktúra tulajdonosának Göttlichernek a feleségét. Boblig meghívást kapott a Liechtenstein hercegektől Mährisch Schönberg városába inkvizíciós eljárásra. Itt Boblig korlátlan hatalmat kapott a gyanús emberek letartóztatására. Ennek lett áldozata Schönberg dékánja Lauthner, akit az ördöggel való szövetséggel vádoltak és 1685-ben nyilvánosan elégettek. Az üldözés 1692-ben lett leállítva.

Gross Ullersdorf kastélykápolna

Gross Ullersdorf kastélykápolna angyalkórus

Gross Ullersdorf kastélykápolna angyalkórus

Gross Ullersdorf kastélykápolna angyalkórus

Ullersdorf kastélykápolna

A kastély kápolnája 1742-1744 közt épült. A kápolnát 1742-ben Johann Christoph Handke (1694-1774) morvaországi barokk festő festette ki.

Gross Ullersdorf kastély

Gross Ullersdorf kastély

Gross Ullersdorf kastély külső fal festett freskóval

Gross Ullersdorf kastély árkád

Gross Ullersdorf kastély ebédlő

Gross Ullersdorf kastély kályha 1567-ből

A kastélyt Johann Zerotin építette 1580 és 1589 között. Egy gótikus vízivárat épített át egy háromszárnyas reneszánsz kastélynak, árkádos udvarral. A külső falát festett vakolat díszíti. A kastély 1693 óta egy háromszárnyas barokk kastély francia kerttel. A nyugati szárnyban a kápolnát Johann Christoph Handke morvaországi barokk festő képei díszítik. A kastély ebédlőjében festett menyezetkazetták és a Zerotin család tagjait ábrázoló festmények vannak. A kastélyban képgyűjtemény van olasz, flamand, holland festők műveiből. A kastélyban fegyvergyűjtemény és régi kályhák is találhatók az 1500-as évekből. A 30 éves háború után itt rendeztek boszorkánypereket Heinrich Boblig inkvizítor vezetésével.

Gross Ullersdorf

Barokk magtár

A papírmúzeum épülete

A papírmúzeum épülete

Síremlék 1806-ból

Gross Ullersdorf ma Velké Losiny Morvaországban fekszik. Itt született 1798.02.08-án Michael Weiser (1798-1845) ősapám. Ma neves fürdőváros, 1351-ben említik az itteni kénes forrásokat, Johann Zerotin 1592-ben épített fürdőházat a forrásokra. A várost 1296-ban említették először Ulrici villa néven, ez németül Ullersdorfot jelent. A város a morva őrgrófok birtoka volt kezdetben, majd 15.század elején Mährisch Schönberg város zálogbirtoka, 1496-ban lett Zerotin zálogbirtok, 1507-ben pedig Zerotin család birtoka. Johann Zerotin átépítette az 1412-ben épült gótikus vízivárat (a keleti szárny része), reneszánsz kastély lett belőle, a külső falát freskó diszíti. A fehérhegyi csata (1620) után elvették egy időre a Zerotin családtól, később visszakapták. A 30 éves háború után boszorkánypereket tartottak a kastélyban. A település 1802-ig Zerotin birtok, utána a Liechsteintein család birtoka 1945-ig. A városban 1596-ban papírmanufaktúra épült, az épületet a 18.század végén barokk stílusban átépítették. A manufaktúrában kézi erővel merített papír készült. Az épület 1987 óta papírmúzeum.

Kitelepített svábok

Ma egy szomorú évforduló napja van. Ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek kitelepítése. A budaörsi svábok kitelepítésével kezdték meg a mai napon.

XII.Károly Vörösváron 1714

XII.Károly svéd király 1706-ban

XII.Károly (1682-1718) svéd király (1697-1718) uralkodása idején zajlott az északi háború (1700-1721). Svédország ellenfelei Dánia, Lengyelország, Oroszország voltak. XII.Károly legyőzte őket, de az oroszok újraszervezték hadseregüket és 1709-ben Ukrajnában Poltavánál legyőzték a svédeket. XII.Károly török területre menekült serege maradványaival, 1714-ben innen tért haza. Pitestiben gyűlt össze 1500 svéd katona, 10.27-én indultak el, XII.Károly egy nap után hátrahagyta őket és két kisérőjével lovagolt tovább. Az útját Ballagi Mór az utazásról szóló könyvében rekonstruálta. A vöröstoronyi hágon 11.08-án lépett Erdélybe Szeben városába, itt postalovakat bérelt és két postalegény kiséretében lovagolt Szászsebesig, ahonnan postakocsin ment Bécsig. Magyarországon 8 napon alatt haladt át, a rekordgyorsaság oka a sajátos postarendszer volt, a postakocsiállomásokon pihent lovakat lehetett bérelni, így a pénzes emberek gyorsan haladhattak. A legfontosabb állomások Gyulafehérvár, Zilah, Debrecen, Pest voltak. Pestre 11.14-én ért, itt átkelt Budára a hajóhídon. Azután a Buda-Bécs útvonalon haladt, ennek első postakocsiállomása volt Vörösvár. Bécsbe 11.16-án ért, utána átlovagolt Németországon rekordgyorsasággal, Passau, Regensburg, Bamberg, Würzburg, Kassel voltak a legfontosabb városok közben. November 22-én ért el Svéd Pomerániába Stralsund városába.

A témáról szól a töriblog cikke
http://toriblog.blog.hu/2008/04/17/xii_karoly_nagy_vagtaja