Matheus Walter

Matheus Walter 1668.06.05-én halt meg Gross Ullersdorfban 66 évesen.

Hans Wiche és Sibilla Walter

Hans Wiche 1624-ben született. Sibilla Walter 1630 körül született Matheus Walter ( 1602 - 1668 ) lányaként, valószínűleg Gross Ullersdorfban. 1654.május.26-án, pünkösd keddjén kötöttek házasságot Buchelsdorfban.
Hans Wiche 1691.10.17-én halt meg Buchelsdorfban 67 évesen.

Hans Michael Jascke és Anna Maria

Michael Jaschke 1686.08.11-én született Buchelsdorfban ( csehül Bukovice ) Hans Jaschke ( 1663 - 1732 ) kovács és Katharina Wiche fiaként, később ő is kovács volt. A felesége Anna Maria vezetéknevét sajnos nem tudom, 1694-ben született, valamelyik morva településen házasodhattak össze, először 1723-ban jelentek meg Buchelsdorfban, Ignaz fiúk születésekor. 

Anna Maria 1763.04.21-én halt meg Buchelsdorfban 69 évesen.

Michael Jaschke 1766.12.09-én halt meg Gross Ullersdorfban. 

1778 Gross Ullersdorf

1778.11.28-án vette meg Johann Michael Weiser Georg Müllertől Gross Ullersdorfban a 93.számú házat.

1762 Gross Ullersdorf

1762.02.05-én vette meg Franz Weiser Michael Friedrichtől a 175.számú házat Gross Ullersdorfban.

Lorenz Lasermann és Dorothea Donig

1660.02.01. Lorenz Lasermann (1633-1703) és Dorothea Donig (1634-1711) aki Michael Donig (?-1653) lánya, lakóhelyük Gross Ullersdorf házassága.
1703.10.27 Lorenz Lasermann, lakóhelye Gross Ullersdorf, 70 éves halála.
1711.04.07. Dorothea Donig aki Lorenz Lasermann özvegye, 77 éve, lakóhelye Marschendorf csehül Marsikov, ma Gross Ullersdorf része, halála.

Friedrich Jackwert és Dorothea Lasermann

Dorothea Lasermann (1667-1707), 1667.03.02-án született Lorenz Lasermann (1633-1703) és Dorothea Donig (1634-1711) lányaként Gross Ullersdorfban.
1689.07.23 Friedrich Jackwert, aki Hans Jackwert fia, lakóhelye Gross Ullersdorf és Dorothea Lasermann, aki Lorentz Lasermann lánya, lakóhelye Gross Ullersdorf házassága.
1707.07.18 Dorothea Lasermann, lakóhelye Gross Ullersdorf, 40 éves halála.
1709.11.03 Friedrich Jackwert özvegy lakóhelye Gross Ullersdorf elveszi Elisabeth Daumannt.

Hans Zeydler és Elisabeth Weydlich

1685.02.27. Hans Zeydler, aki Mathias Zeydler volt schenck (kocsmáros) hátramaradt ( apja már meghalt )  fia , lakóhelye Reutenhau és Elisabeth Weydlich aki Hans Weydlich gissmeister (öntőmester) lánya, lakóhelye Reutenhau házassága.
1712.08.05. Elisabetha Weydlich halála, lakóhelye Gross Ullersdorf, 49 éves.
1713.11.17 Johann Zeydler özvegy lakóhely Gross Ullersdorf és Rosina aki Johann Schubert lánya házassága.

Johann Nissner és Elisabeth Drescher

Johann Nissner (1686-1758) erbrichter / örökös bíró, 1686.04.30-án született Doberseik, csehül Dobrecov településen, ez ma Bergstadt, csehül Horni Mesto része, szülei Hans Nissner (1658-1720) és Christina Simantke.
Elisabeth  Drescher (1686-1722), 1686.08.26-án született Kleppelben, Friedrich Drescher (1658-1724) erbrichter és Marina Axman (1662-1719) lányaként.
Johann Nissner, aki Hans Nissner fia, lakóhelye Doberseik, Rabenstein uradalom és Elisabeth Drescher, aki Friedrich Drescher lánya, 1712.09.26-án kötött házasságot Kleppel településen. 1722.06.02 Elisabeth Drescher, aki Johann Nissner erbrichter felesége, Kleppelben halt meg 37 évesen.
1722.07.13 Johann Nissner erbrichter özvegy elvette feleségül Dorothea Stöhrt, aki Tobias Stöhr lánya, Kleppelben.
1758.06.22 Johann Nissner, aki 80 éves, meghalt Gross Ullersdorfban.

Johann Georg Zeydler és Katharina Jackwert

Hans Georg Zeydler (1697-1767), 1697.03.16-án született Reutenhau, csehül Rejhotice településen, ma Wiesenberg, csehül Loucna nad Desnou része, szülei Johann Zeydler és Elisabeth Weydlich (1663-1712).
Katharina Jackwert (1699-1750), 1699.11.06-án született Gross Ullersdorfban, Friedrich Jackwert és Dorothea Lasermann (1667-1707) lányaként.
1723.05.03-án kötött házasságot Johann Georg Zeydler, aki Hans Zeydler fia és Katharina Jackwert, aki Friedrich Jackwert lánya Gross Ullersdorfban.
Katharina Jackwert 1750.08.19-én halt meg Gross Ullersdorfban 50 évesen.
Hans Georg Zeydler 1767.09.05-én halt meg Gross Ullersdorfban 70 évesen.

Franz Weiser és Katharina Zeydler

Franz Weiser (1730 körül - 1806) 1730 körül születhetett Neudorfban, csehül Nová Ves, ma Zárová, ez Gross Ullersdorf része, apja Michael Weiser (1704 -1775 ), anyja Susanna Rotter (1707-1759) fiaként. Anna Katharina Zeydler (1730-1774) 1730.11.02-án született Gross Ullersdorfban, Johann Georg Zeydler (1697-1767) és Katharina Jackwert (1699-1750) lányaként.
1757.11.13 házasodott össze Frantz Weiser, aki Michael Weiser gärtner fia, lakóhelye Neudorf és Katharina Zeydler aki Hans Georg Zeydler bauer (paraszt) lánya és Gross Ullersdorfban lakik. Katharina Zeydler  rustica (paraszt) 1774.03.01-én halt meg, Gross Ullersdorf 175.szám alatt, 44 évesen.
1774.06.06-án Franz Weiser özvegy rusticus, Gross Ullersdorf 175.szám alatti lakos elvette feleségül Catherina Loemannt, aki Tobias Loemann lánya volt.
Katharina Loemann 1806.07.15-én halt meg Gross Ullersdorfban a 175.szám alatt.
Franz Weiser hausgesind / házicseléd 1806.08.06-án halt meg Gross Ullersdorfban a 175.szám alatt. 

Michael Weiser és Anna Maria Nissner

Hans Michael Weiser (1758-1829) 1758.09.07-én született, Franz Weiser (1730 körül - 1806) hausgesind (házicseléd) és Katharina Zeydler (1730-1774) fiaként, Gross Ullersdorfban.
Anna Maria Nissner (1758-1820) 1758.09.10-én született, Tobias Nissner (1719-1779) peck (pék) és Veronika Jaschke (1725-1771) lányaként, Gross Ullersdorfban.
1780.11.22-én Michael Weiser, aki Franz Weiser fia, elvette feleségül Anna Maria Nissnert, aki Tobias Nissner lánya, Gross Ullersdorf 93.szám alatt.
1798.02.08-án született ősapám Michael Weiser (1798-1845), Gross Ullersdorf 93.szám alatt, aki Michael Weiser gärtner (zsellér) és Anna Maria Nissner fia volt.
1820.02.25-én halt meg Gross Ullersdorf 93.szám alatt Anna Maria Nissner, aki Michael Weiser gärtner felesége volt.
1829.06.24 Gross Ullersdorfban a 93.szám alatt lakó Michael Weiser gärtner halála 71 éves korában.

Gross Ullersdorf és a Zerotin család

Gross Ullersdorf Peter Zerotin (1458-1528) idején került a család kezébe. A Zerotin család 1562-ben ide tette át az uradalma székhelyét. Johann Zerotin nagy építkezésbe kezdett, 1580 és 1589 közt felépítette a kastélyt ott. Gyógyfürdő épült 1592-ben. Egy papírmanufaktúra létesült 1596-ban. Ekkor épült fel egy evangélikus templom 1599 és 1603 közt, ezt 1620-ban a katolikusok kezére került.
Az építkezések nagy terhet jelentettek az uradalom parasztjainak, 1580-ban kitört az első parasztfelkelés a terhek ellen. A parasztok védelmet kértek Rudolf császártól, de ő elutasította kérésüket.
Johann Zerotin halála után két fia Johann Jetrich és Premek felosztotta az uradalmat. Gross Ullersdorf, Johann Jetrich birtoka lett, aki gyerektelen volt, halála után testvére örökölte a birtokát. A két testvér részt vett a Habsburg ellenes felkelésben, amit levertek az 1620-as fehérhegyi csata után. A Zerotin birtokokat  elkobozták, rokonaik kérésére visszakapták később.
A paraszti terhek továbbra is nagyok voltak 1620-ban kitört a második parasztlázadás, ezt 1621-ben leverték. A 30 éves háború végén svéd csapatok pusztították a környéket, a Zerotin birtokot megkímélték, a tulajdonos protestáns vallása miatt.
Premek 1652-ben halt meg fiai Karl Heinrich és Premek katolizáltak. A nagy paraszti terhek miatt 1662-ben újabb parasztfelkelés volt az uradalomban, a három vezetőjét a kastély udvarán végezték ki 1662.július.24-én, az egyikük Ullersdorf bírója Hans Jaschke volt.
A két testvér közül Premek lett testvére halála után a tulajdonos, Premek 1678-ban meghalt, két fia gyámja lánya Gallas grófnő lett, aki alatt 1678-ban megindult a boszorkányüldözés. Az üldözés az egyik fiú Johann Joachim nagykorúvá válásával ért véget 1689-ben. Az uradalmat Ludwig Anton Zerotin adta el 1802-ben a Lichtenstein családnak.

Gross Ullersdorf Keresztelő János katolikus templom

Gross Ullersdorf katolikus templom

A templom mellé épített kápolna

Krisztus keresztútja Sebastini festményei

A katolikus templom belseje

A katolikus templom előtti kereszt

Krisztus a kereszten relief

A Zerotin család egyik sírkőve

A templom eredetileg 1599-1603 közt evangélikus templomnak épült reneszánsz stílusban. A katolikusok 1620-ban megkapták a templomot. A Zerotin család egy sírkápolnát épített hozzá magának 1725-1730-ban. A templom értékes része a Krisztus keresztútját ábrázoló festménysorozat 1784-ből, Franz Anton Sebastini (1724-1789) morvaországi barokk festő műve. Ő főleg Sziléziában festett, de Morvaországban is dolgozott.

Boszorkányperek Gross Ullersdorfban

Boszorkányszombat az ördög megkereszteli követőit

Boszorkányégetés

Morvaország északi részén 1678 és 1692 között boszorkányperek folytak. Heinrich Franz Boblig von Edelstadt (1612-1698) volt az inkvízíciós biró, az üldözésnek 104 halálos áldozata volt, Gross Ullersdorfban 56, a másik üldözési központban Mährisch Schönbergben 48. A kastély árkádos udvarán folytak a kivégzések. Az ügy 1678-ban vette kezdetét Warmsdorf faluban. Marina Schuch a miséről hazavitte az ostyát és odaadta a tehenének hogy több teje legyen. Erről tájékoztatták a helyi plébánost Eusebius Leandrus Schmidt fanatikusan prédikált a mágia és boszorkányság ellen. Schmidt tájékoztatta az ügyről Mährisch Schönberg dékánját Christoph Alois Lauthnert és az ullersdorfi uradalmat. Gross Ullersdorf várkapitánya Adam Vinarsky von Krizov volt, az ő felesége pedig Anna Sybilla von Galle grófnő, II.Premek von Zerotin lánya, ő volt az 1678-ban meghalt II.Premek kiskorú fiainak gyámja,  a  házaspár fanatikus katolikus volt. Ők Boblig inkvizítorhoz fordultak, Boblig mint inkvizítor a sziléziai Neisse feledelemségben 200 embert végeztetett ki 1638 és 1653 között. Utána fellebezési bíró volt Prágában, szeretett halálos itéleteket hozni. Az első per Marina Schuch, Dorothea Groer szülésznő, Dorothea David tanitónő ellen folyt. Azután egyre több embert jelentettek fel és tartóztattak le. A kínzások hatására a vádlottak a letartóztatottak ellen vallottak.Sok népszerűtlen embert tartóztattak le. Az inkvizítort segítette munkájában Zerotin gróf, a prágai fellebezési bíró Jakob Weingarten, az olmützi püspök titkára Elias Isidor Schmidt. Az inkvízició letartóztatta Gross Ullersdorf plébánosát Thomas Königet, Römerstadt plébánosát Johann Franz Pabstot,  Gross Ullersdorf papírmanufaktúra tulajdonosának Göttlichernek a feleségét. Boblig meghívást kapott a Liechtenstein hercegektől Mährisch Schönberg városába inkvizíciós eljárásra. Itt Boblig korlátlan hatalmat kapott a gyanús emberek letartóztatására. Ennek lett áldozata Schönberg dékánja Lauthner, akit az ördöggel való szövetséggel vádoltak és 1685-ben nyilvánosan elégettek. Az üldözés 1692-ben lett leállítva.

Gross Ullersdorf kastélykápolna

Gross Ullersdorf kastélykápolna angyalkórus

Gross Ullersdorf kastélykápolna angyalkórus

Gross Ullersdorf kastélykápolna angyalkórus

Ullersdorf kastélykápolna

A kastély kápolnája 1742-1744 közt épült. A kápolnát 1742-ben Johann Christoph Handke (1694-1774) morvaországi barokk festő festette ki.

Gross Ullersdorf kastély

Gross Ullersdorf kastély

Gross Ullersdorf kastély külső fal festett freskóval

Gross Ullersdorf kastély árkád

Gross Ullersdorf kastély ebédlő

Gross Ullersdorf kastély kályha 1567-ből

A kastélyt Johann Zerotin építette 1580 és 1589 között. Egy gótikus vízivárat épített át egy háromszárnyas reneszánsz kastélynak, árkádos udvarral. A külső falát festett vakolat díszíti. A kastély 1693 óta egy háromszárnyas barokk kastély francia kerttel. A nyugati szárnyban a kápolnát Johann Christoph Handke morvaországi barokk festő képei díszítik. A kastély ebédlőjében festett menyezetkazetták és a Zerotin család tagjait ábrázoló festmények vannak. A kastélyban képgyűjtemény van olasz, flamand, holland festők műveiből. A kastélyban fegyvergyűjtemény és régi kályhák is találhatók az 1500-as évekből. A 30 éves háború után itt rendeztek boszorkánypereket Heinrich Boblig inkvizítor vezetésével.

Gross Ullersdorf

Barokk magtár

A papírmúzeum épülete

A papírmúzeum épülete

Síremlék 1806-ból

Gross Ullersdorf ma Velké Losiny Morvaországban fekszik. Itt született 1798.02.08-án Michael Weiser (1798-1845) ősapám. Ma neves fürdőváros, 1351-ben említik az itteni kénes forrásokat, Johann Zerotin 1592-ben épített fürdőházat a forrásokra. A várost 1296-ban említették először Ulrici villa néven, ez németül Ullersdorfot jelent. A város a morva őrgrófok birtoka volt kezdetben, majd 15.század elején Mährisch Schönberg város zálogbirtoka, 1496-ban lett Zerotin zálogbirtok, 1507-ben pedig Zerotin család birtoka. Johann Zerotin átépítette az 1412-ben épült gótikus vízivárat (a keleti szárny része), reneszánsz kastély lett belőle, a külső falát freskó diszíti. A fehérhegyi csata (1620) után elvették egy időre a Zerotin családtól, később visszakapták. A 30 éves háború után boszorkánypereket tartottak a kastélyban. A település 1802-ig Zerotin birtok, utána a Liechsteintein család birtoka 1945-ig. A városban 1596-ban papírmanufaktúra épült, az épületet a 18.század végén barokk stílusban átépítették. A manufaktúrában kézi erővel merített papír készült. Az épület 1987 óta papírmúzeum.

Michael Weiser és Katharina Hidringer

Michael Weiser (1798-1845),1798.02.08-án született a morvaországi Gross Ullersdorfban a 93.szám alatt, Michael Weiser gärtner és Anna Maria Nissner fiaként.
Katharina Hidringer (1811-1857) 1811.03.23-án született Franz Hidringer (1785-1841) nyergesmester és Elisabetha Weber (1791-1872) lányaként Vörösváron.
1826-ban született Teresia Hidringer, Catherina Hidringer törvénytelen lánya Vörösváron.
1828.11.02-án házasodtak össze Pesten, Terézvárosban ekkor Michael Weiser caupo kocsmáros vagy fogadós, korábban mészáros volt, az irat szerint négy éve vadházasságban éltek.

A 1828-as országos adóösszeírás szerint Michael Weiser Terézvárosban a 1214-es szám alatt lakott albérletben, ez 2 Mohrengasse magyarul a 2 Szerecsen utca 2.szám alatt volt, ezt a épületet később lebontották és itt épült meg az Andrássy út 1. palotája. 1828-ban a ház tulajdonosa Michael Postl mészárosmester volt, talán nála volt mészáros Michael Weiser.

1831-ben Michael fia születésekor Terézvárosban volt caupo Michael Weiser, a gyerek keresztapja Leopold Fessl szintén caupo volt.

1833-ban Leopold fia születésekor Terézvárosban élt Michael Weiser és caupo volt a foglalkozása.
1835-ben és 1837-ben az anyakönyv szerint a Szarvas fogadó bérlője Solymáron. 1839-ben caupo Vörösváron.

1840-ben és 1842-ben uradalmi fogadós Vörösváron. 1844-ben vendégfogadós Vörösváron.
1845.03.24-én Michael Weiser vendégfogadós meghal vérhányásban Vörösváron.
1846-ban Hidringer Márton, Hidringer Katalin volt kocsmáros törvénytelen gyereke születése Vörösváron.
1848-ban mint keresztszülő szerepel Hidringer Katalin, Klimetsch Ferenc kocsmáros feleségeként, sajnos a házasság helye ismeretlen.
1857.04.05-én meghal Hidringer Katalin Vörösváron a 300.szám alatt.