A cseh testvériség

Annak idején a huszitáknak két fő csoportja jött létre 1415 után Csehországban, a kelyhesek és a radikális táboriták. Létrejött egy harmadik kisebb csoport is, ezt Petr Chelcicky cseh teológus hozta létre, tagjai pacifisták voltak, az emberek egyenlőségét, önkéntes szegénységet hirdettek, elutasították a szerzetességet és a katonai szolgálatot. 

Pogyebrád György király 1457-ben befogadta Kunwald nevű birtokára a közösség tagjait. Miután megnőtt a közösség tagjainak száma, 1467-ben létrehozták egyházukat, a cseh testvériséget, Mathias von Kunwald volt az első püspök. A reformáció idején nem csatlakoztak a sem az evangélikus, sem a református egyházhoz, amelyek államilag elismertek voltak.
1508-ban II. Ulászló cseh király elrendelte az üldözésüket, ha nem térnek vissza a katolikus hitre.

1548-ban üldözték az egyházat, sokan Lengyelországba és Poroszországba menekültek. A cseh és morva részegyház után a lengyeleknél is alakult egy, a püspöke Georg Israel lett.

1620-ban a Fehérhegyi csata után megsemmisült az egyház Csehországban, tagjai külföldre menekültek, 1628-ban utolsó püspökük Jan Comenius is elmenekült. Szászországba és Poroszországba menekültek az egyház tagjai. A Herrnhutban letelepült csoportból hozta létre Nikolaus Zinzendorf saját egyházát 1737-ben, a morva testvériséget.  

1620 Hundersingen urbárium

Ekkor az Inzigkofen kolostor urbáriuma szerint Georg Bellernek hűbéri gazdasága, Hans Bellernek hűbéri telke volt.

Gross Ullersdorf és a Zerotin család

Gross Ullersdorf Peter Zerotin (1458-1528) idején került a család kezébe. A Zerotin család 1562-ben ide tette át az uradalma székhelyét. Johann Zerotin nagy építkezésbe kezdett, 1580 és 1589 közt felépítette a kastélyt ott. Gyógyfürdő épült 1592-ben. Egy papírmanufaktúra létesült 1596-ban. Ekkor épült fel egy evangélikus templom 1599 és 1603 közt, ezt 1620-ban a katolikusok kezére került.
Az építkezések nagy terhet jelentettek az uradalom parasztjainak, 1580-ban kitört az első parasztfelkelés a terhek ellen. A parasztok védelmet kértek Rudolf császártól, de ő elutasította kérésüket.
Johann Zerotin halála után két fia Johann Jetrich és Premek felosztotta az uradalmat. Gross Ullersdorf, Johann Jetrich birtoka lett, aki gyerektelen volt, halála után testvére örökölte a birtokát. A két testvér részt vett a Habsburg ellenes felkelésben, amit levertek az 1620-as fehérhegyi csata után. A Zerotin birtokokat  elkobozták, rokonaik kérésére visszakapták később.
A paraszti terhek továbbra is nagyok voltak 1620-ban kitört a második parasztlázadás, ezt 1621-ben leverték. A 30 éves háború végén svéd csapatok pusztították a környéket, a Zerotin birtokot megkímélték, a tulajdonos protestáns vallása miatt.
Premek 1652-ben halt meg fiai Karl Heinrich és Premek katolizáltak. A nagy paraszti terhek miatt 1662-ben újabb parasztfelkelés volt az uradalomban, a három vezetőjét a kastély udvarán végezték ki 1662.július.24-én, az egyikük Ullersdorf bírója Hans Jaschke volt.
A két testvér közül Premek lett testvére halála után a tulajdonos, Premek 1678-ban meghalt, két fia gyámja lánya Gallas grófnő lett, aki alatt 1678-ban megindult a boszorkányüldözés. Az üldözés az egyik fiú Johann Joachim nagykorúvá válásával ért véget 1689-ben. Az uradalmat Ludwig Anton Zerotin adta el 1802-ben a Lichtenstein családnak.

Gross Ullersdorf Keresztelő János katolikus templom

Gross Ullersdorf katolikus templom

A templom mellé épített kápolna

Krisztus keresztútja Sebastini festményei

A katolikus templom belseje

A katolikus templom előtti kereszt

Krisztus a kereszten relief

A Zerotin család egyik sírkőve

A templom eredetileg 1599-1603 közt evangélikus templomnak épült reneszánsz stílusban. A katolikusok 1620-ban megkapták a templomot. A Zerotin család egy sírkápolnát épített hozzá magának 1725-1730-ban. A templom értékes része a Krisztus keresztútját ábrázoló festménysorozat 1784-ből, Franz Anton Sebastini (1724-1789) morvaországi barokk festő műve. Ő főleg Sziléziában festett, de Morvaországban is dolgozott.