Császári követ Vörösváron 1662

Johann von Goess kardinális 1690

A törökök 1662-ben elhatározták hogy megbüntetik a Habsburgokat mert beleavatkoztak Erdély ügyeibe. A császár több követet küldött hogy elkerülje a háborút.
1662 decemberében indult el Goess báró Bécsből Ali pasához Temesvárra hogy békét kössön.
A követség tagja volt Heinrich Ottendorf, aki kém lehetett, mert lerajzolta az út során a török erődöket, rajzokat és szöveges leírást is készített, innen ismert az út.
A követség a Dunán ment Komáromig itt kiszálltak a jégtáblák miatt, onnan szárazon mentek Budára, majd a Buda-Eszék hadiúton Vörösmartig (Baranya megye),itt átkeltek a Dunán és Temesvárra mentek. Itt megállapodtak Ali pasával, de közben megindult a török hadsereg Köprölü Ahmed nagyvezér vezetésével.
A követ a nagyvezér elé ment Belgrádba, de nem tudtak megállapodni és túszként kisérte a török sereget Érsekújvárig. Buda és Érsekújvár közt biztos együtt mentek Evila Cselebivel.
A leírásban Ottendorf leírja az út állomásait. Odafele a Komárom-Dunaalmás-Esztergom-Sebesvár(helyesen Veresvár)-Óbuda-Buda szakasz is szerepel.
Esztergom és Vörösvár közt 4 mérföld távolságot ad meg.
Johann von Goess (1611-1696) Brüsszelben született Spanyol Németalföldön apja ott volt hivatalnok. Eleinte katona majd diplomata. III.Ferdinánd idején Rómában,Nápolyban diplomata, majd Dániában követ, innen küldték 1662-ben Temesvárra. Miután kiszabadult a török fogságból Bécsbe ment, ahol merényletet követtek el ellene.Utána Berlinben és Königsbergben volt diplomáciai küldetésben 1675-ig. Ekkor Lipót császár kinevezte Gurk püspökének, majd papnak szentelték. Többször járt Rómában diplomáciai küldetésben, 1686-ban kardinális lett, Rómában is halt meg. Strassburgban barokk kastélyt épített.