Langobard sír Vörösváron

Langobard településterület

Langobard vezér pajzsdudora

Langobard ezüstfibula (ruhacsat) másolat

Langobard fibula

1907-ben Mannhertz György a Fő utca.89. szám alatti telkén jégveremet ásott és közben langobard sírt talált.
A sírban a halott mellett korongolt edény, kétélű kard, lándzsahegy, pajzsdudor, zabla és vascsat volt. A leletet megvette a Nemzeti Múzeum.
A Langobardok a 480-as években telepedtek le Csehország és Alsó-Ausztria területén. Ekkor a Dunántúl a keleti gótok uralma alatt állt, akik Itáliát is meghódították.
A Fertő-tó környékén éltek a herulok tőlük keletre a szvébek (kvádok) a Dunántúl északi részén. A Dunántúl déli részén éltek a keleti gótok.
Nagy Theoderich keleti gót király 526-os halála után a langobardok elfoglalták a Dunántúl északi részét, a volt római erődöket és folyami átkelőket. 546-ban megszállták a Dunántúl keleti részét is, ekkor nemcsak katonailag megszállták, hanem sok langobárd is letelepült a Dunántúlon.
567-ben avar szövetségben felszámolták a Gepida államot az Alföldön, látva az avarok katonai erejét és veszélyességét az egész langobard nép elhagyta a Dunántúlt és Itáliába költözött 568-ban.