Eraviszkusz pénzek

Eraviszkuszok Vörösváron

Eraviszkusz törzs területe

Eraviszkusz edény

Az eraviszkuszok egy kelta törzs volt, Kr.e.400 körül hódították meg a mai Pest, Fejér, Tolna megyék területét a Dunántúlon.
A függetlenségüket Kr.u.45-50 közt vesztették el, Claudius császár alatt hódította meg őket Róma.
A Kr.u 3.századra romanizálodtak elvesztették kelta jellegüket.
A törzs a hódítás előtt is fejlett volt, saját ezüstpénzt vertek, fazekasiparuk volt.
A törzs központja a Gellért hegyen volt, egy sánccal védett oppidum (település), itt volt a főisten szentélye is.
A kelták többféle házat építettek, a Gellért hegyen a házaikat négyszögletes tölgyfaoszlopok tartották, vesszőfonat volt oszlopok közt, amit agyaggal kentek be szigetelésnek.
A falvakban gödörházak voltak nyeregtető fedte őket.
A kelták növényt termesztettek, állatot tartottak, vadásztak.
A Gellért hegyen találtak bronzöntő műhelyeket, fazekaskemencéket. Vörösváron is megtalálták a törzs nyomát, kerámiatöredékeket találtak a földeken.