Középkor a Rajna mentén

Ezen a címen indult egy blog, amelyik a Rajna menti román és gótikus építészetet mutatja be.
http://rajnaikozepkor.blog.hu/

Köln alapítása

Köln Kr.u.50-ben február 25-én, Claudius császár idején lett város.
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6ln

Köln 1531-ben

A landsknecht fegyverfajták

A pikások

Alabárdosok és kétkezes karddal harcolók

Puskás és Pikás

A landsknechtek

A német zsoldoskatonaság megszervezése I.Miksa császár idején történt meg. 1493-ban az ő megbizásából szerveztek meg egy állandó német zsoldossereget svájci mintára. A német és osztrák seregek felépítése egészen a 19.századig ezen alapult. Négyféle fegyvert használtak, voltak pikások 4-6 méter hosszú lándzsával, voltak alabárdosok, puskások muskétával és voltak kétkezes karddal harcolók.

A Lemil cikk a témáról:

http://lemil.blog.hu/2008/06/25/a_landsknechtek

I.Miksa császár

A Szentendrei-sziget római erődjei

A Szentendrei-sziget római erődjei a 370-es években épültek, I.Valantinianus császár idején.
Bernát Péter cikke.
http://limes.blog.hu/2012/08/27/megerositett_atkelohelyek_a_duna_menten

Csörsz-árok

A szarmatákat védő római sáncrendszer volt a Csörsz-árok, 334 és 340 közt épült Constantinus császár idején. Bernát Péter cikke:
http://limes.blog.hu/2012/09/23/kiemelten_vedett_lett_az_csorsz-arok_sancrendszer

1683 Esztergom visszafoglalása

http://lemil.blog.hu/2012/08/16/a_parkanyi_utkozet#more4711361

Esztergom 1683-as ostroma

Germán aranykincs

A Kr.u.5.századból találtak germán kincsleletet Mainz környékén: ezüsttálak, aranybrossok, egy ruha aranydíszei, ezüstszobrok, egy aranyozott szék.

http://mult-kor.hu/20140221_megtalaltak_a_nibelungok_kincset

A Habsburg birodalom térképe

http://index.hu/bloghu/pangea/2014/02/19/habsburg_google_earth

http://mapire.staatsarchiv.at/hu/

Fegyverneki németek 1845-1880

A Nagykunságban fekvő Fegyvernekre báró Szapáry József és felesége Orczy Anna telepített németeket 1845-ben és utána. A németek által lakott településrész neve Annaháza volt. A telepesek Bács megyéből: Gara, Hajós, Harta, Vaskút, Nemesnádudvar, Bácsszentiván, Csonoplya, Kollut, Stanisics, Kernyája, Katymár, Csávoly, Pest megye pesti oldaláról: Ceglédbercel, Újhartyán, Soroksár, Esztergom megyéből: Dorog és a Pilisből: Budakeszi, Solymár, Perbál, Zsámbék érkeztek. 1852-ben német iskola épült nekik. A település római katolikus temploma 1863-ban épült meg. 1899-ben néhány család áttelepült a bulgáriai Carev Brod településre.

Fegyvernek katolikus templom 1863

Biatorbágyi római éremlelet 260

A szarmaták támadása miatt rejtették el egy római villában Biatorbágyon a római pénzeket Kr.u 260-ban. Két helyen rejtették el, az egyik helyen 247 darabot, a másik helyen 551 darabot.

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2012/05/RedoFerenc_biatorbagy_12T.pdf

Budakalász bizánci korsó 6-7 század

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2012/05/VidaTivadar_korso_12T.pdf

A római kor első két évszázada a Dunakanyarban

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/04/Boruzs_13T.pdf

Az első világháború magyar hadifoglyai Szibériában

A dédapám Tagscherer József is egy ilyen táborban élhetett, amikor orosz fogságban volt 6 évig.

http://pavelolvas.blog.hu/2012/10/31/petrak_katalin_emberi_sorsok_a_20_szazadban#more4878432

A váci diadalív domborművei déli oldal

József és Lipót főhercegek

Ferdinánd és Miksa főhercegek

A váci diadalív domborművei északi oldal

Északi oldal Mária Terézia

Északi oldal Ferenc császár

Mária Terézia Vörösváron 1764

Mária Terézia 1751 után 1764-ben is járt Vörösváron. Vácra utazott gróf Migazzi Kristóf váci püspök unokahúgának Migazzi Barbarának az esküvőjére. Pozsonyból a Dunán utazott hajóval Vácra, augusztus 27-én érkezett oda. Erre az alkalomra diadalív épült a királynő tiszteletére Vácon. A királynő az ünnepségek után szeptember 1-én távozott Pestre, átkelt a repülőhídon Budára. Budáról postakocsival ment Pozsonyba és közben áthaladt Vörösváron is.

A váci diadalív északi oldal Ferenc császár és Mária Terézia domborműve

Dobrudzsai németek térkép 3

A bevándorlók települései. A piros pont az első hullám, a zöld a második, a kék a harmadik, a szürke a bulgáriai rész.

Dobrudzsai németek térkép 2

A 1903-as térképen a kövekező népek szerepelnek. Románok lila szín, oroszok sötétzöld, lipovánok világoszöld, bulgárok sötétbarna, tatárok világosbarna, sötétkék törökök, világoskék németek, sárga gagauzok, fehér területen egy nép sincs többségben. A gagauzok keresztény törökök. A lipovánok óhitű oroszok akik az orosz állam zaklatása elől menekültek el.

Dobrudzsai németek térkép 1

A térképen narancssárgával jelölt rész a román, a sárgával jelölt rész a bulgár terület.

Dobrudzsai németek 1840-1940

Dobrudzsa területe 1878-ig török uralom alatt állt, 1878-ban az északi rész Románia, a déli rész Bulgária része lett. Bulgária 1913-ban elvesztette a déli részt Románia kapta meg, 1940-ben szerezték vissza a bulgárok. Három német bevándorlási hullám volt Dobrudzsa területére Oroszországból. Az első 1840 és 1856 közt, Besszarábiából és Herszonból jöttek német bevándorlók. A második 1873 és 1883 közt, oka az oroszországi németek kiváltságainak felszámolása volt 1871-ben. A harmadik 1890 és 1892 közt, fő oka hogy 1891-ben államosították a német iskolákat és orosz lett a tanítási nyelv. Az első hullám első települése Malkotsch volt, 1842-ben herszoni németek alapították, 1848-ban települt Atmagea, 1850-ben Kataloi és Ciucurova. Majd Tulcea városában telepedtek le német kézművesek és munkások. A második hullám települései: 1875 Kogealak, Tariverde, Fachria, 1876 Karamurat, 30 besszarábiai német család alapítja, 1878 Anadolchoi, 1880 Horoslar, 1880 Cololia herszoni németek alapítják, 1881 Cogealia. A harmadik hullám települései: 1890-1891 Kobadin, Sarighiol, 1892 Neue Weingarten, ez Konstanza külvárosa volt. Ezután is alapítottak új településeket Dobrudzsában az ottani németek. A dobrudzsai németek 80 %-a paraszt, 14 %-a kézműves volt. A többségük evangélikus volt, 4 templomuk volt: az első Atmagea 1861, Tariverde, Kobadin, az utolsó Konstanza 1896. 1900-ban 40 településen éltek, 1940-ben 67 településen. 1930-ban 13 000 német élt Dobrudzsában, az ottani lakosság 1,5 %-a. 1940.ben a 14 000 dobrudzsai németet áttelepítették Németországba. 

Bulgáriai németek 1893-1943

A mai Bulgária területére már a középkorban is vándoroltak be németek. A 13-14.században szász bányászok alapítottak ott bányásztelepüléseket, Csiprovci volt a legjelentősebb település. A török hódítás ( 1371-1396 ) idején a többség elmenekült, a maradékuk beolvadt a katolikus bolgárok közé. Az 1860-as és 1870-es években osztrák kereskedők éltek a nagyobb városokban, 200-300 személy, az 1883-as népszámlálás idején 476 németet írtak össze. Bulgária 1878-ban szabadult fel a török uralom alól és lett független állam, a bolgár cárok a német Szász-Coburg dinasztiából kerültek ki. Az első német bevándorlók 1893-ban érkeztek Bulgáriába, 7 bánáti sváb család. Ők az 1887-ben bánáti katolikus bolgárok által újratelepített Bardarski Geran faluban települtek le, később újabb német családok érkeztek ide, összesen 95 család jött a faluba. Ezután Gostilya faluba érkeztek németek, ezt is bánáti bolgárok telepítették újra először. Majd Voyvodo faluba érkeztek németek, ezt evangélikus csehek és szlovákok, bánáti bulgárok telepítették újra. 1899-ben Carev Brod faluba 70 német család települt, bánáti svábok, dobrudzsai és besszarábiai németek, a Nagykunságból Fegyvernek faluból is jött néhány család. Bulgária területe volt 1913-ig Dél-Dobrudzsa, itt volt Ali Anife / Kalfa / Dobrevo falu, ezt Herszonból és a Krímből jött németek alapították 1903-ban. 1943-ban deportálták a Bulgáriában élő németeket, 2150 személyt.

Gostilya katolikus templom 1904

Bardarski Geran neogót katolikus templom 1930

Szentendre Dera-patak késő római kikötőerőd

A Kr.u 4.században készült

Esztergom Hadzsi Ibrahim-dzsámi

http://www.muemlekem.hu/magazin/terfoto_esztergom_dzsami_latogathato

A Visegrád-lepencei római őrtorony

http://www.arch.hu/tovabbi-oroksegvedelem/visegrad-lepencei-romai-ortorony-tanulmany-3d-ben

Peter Schmid kovács

Peter Schmied és felesége Barabara 1707-ben bukkant fel Vörösváron, ekkor született Joseph fiúk 1707.08.26, keresztszülei Joseph Gerstenbrandt mészáros és Ursula, a többi gyerek Vörösváron: Maria Ursula 1709.01.15 ugyanezek a keresztszülei, Maria Anna 1710.04.08, keresztszülei Kaspar Koller mészáros és Ursula , Kaspar 1712.12.15, Ferdinand 1713.10.09, Ferdinand 1714.10.19, Maria Ursula 1716.04.06, Anna Katherina 1720.03.08.

Paul Pinder fazekas

Paul Pinder ( 1662-1736 ) 1695-ben már Vörösváron élt feleségével Katherinával ( 1681-1728 ), ekkor született fiúk Michael 1695.11.16, második fiúk Joseph 1703.02.02-án született, felesége Katherina 1728.04.17-én halt meg Vörösváron. 1728.05.24-én volt második házassága, felesége Klara Heysinger ( 1685-1757 ), Georg Wiest özvegye, aki 1757.10.15-én halt meg Vörösváron. Paul Pinder / Binder 1736.08.10-én halt meg Vörösváron. 

1728-1729 Taxális összeírás

Az összeírásban Vörösváron Michael Rauch lanio-mészáros, a Zöldfa kocsma bérlője Martin Rek, Gabriel Lazarus zsidó szerepel. Szentivánon Ignatz Pleng/Blank caupo-kocsmáros szerepel és egy megjegyzés 10 telepesről.

1717 Vörösvár

Az 1717-es megyei adóösszeírásban a bíró Mathias Ertinger, a két albíró Johann Georg Sonntag és Adam Joss. A mesteremberek: Gregor Strobelberger kirurgus-sebész, borbély, Lorenz Reiser faber ferrarius-kovács, Paul Pinter/Binder figulus-fazekas, Mathias Morner rotarius-bognár, Johann Beringer sutor-cipész, Peter Schmidt faber ferrarius-kovács, Georg Wiest rotarius-bognár, Johann Knor pistor-pék.

Európa 2100-ban

Egy érdekes elképzelés Európa 2100-as térképéről, a tengerszintemelkedés után.
http://www.nyest.hu/hirek/milyen-lesz-europa-2100-ban

Dunai svábok oldala

Egy új internetes oldal indult a dunai svábokról, 80 települést mutat be.
http://hirek.prim.hu/cikk/102333/
http://www.danube-places.eu/index.php?lang=de


Az oldalon szó van Solymárról, Vörösvárról és Zsámbékról is, Zsámbékon a helyi múzeum is szerepel, Melchior Keller ősapám háza.
Solymár:
http://www.danube-places.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=34&catid=22&lang=de&Itemid=130
Vörösvár:
http://www.danube-places.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=33&catid=22&lang=de&Itemid=129
Zsámbék:
http://www.danube-places.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=38&catid=22&lang=de&Itemid=134

A német keleti kivándorlás középkorban és az újkorban

Andreas Moser postahivatalnok

Andreas Moser ( 1721-1757 ) 1746 és 1752 közt postahivatalnok Vörösváron. 1743.11.11-én házasságával jelent meg Vörösváron, felesége Justina Teibler. Közös gyerekeik: 1744.05.12 Franz Xaver Johann Nepomuk, keresztszülei Karl Joseph Teibler és Elisabetha Wolf, 1745.04.07 Anton, keresztszülei Andreas Kulb budai lakos és Elisabetha Wolf, 1746.12.30 Paul, keresztszülei Johann Paul Teibler postamester és Elisabetha Wolf, 1748.01.07 Johann Nepomuk, Johann Paul Teibler és Elisabetha Wolf, 1749.01.31 Paul, keresztszülei Johann Paul Teibler és Elisabetha Wolf, 1749.01.13 Adam, keresztszülei Paul Teibler postamester és Elisabetha Wolf.

Jakob Braun

Johann Jakob Braun 1728.07.07-én született Johann Braun és Maria Hartmann fiaként. 1747 és 1757 közt a postaállomás szolgája. Első felesége Margaretha Gasmann ( 1728-1754 ) aki 1747-ben Johann Kosek szolgálója, 1752.01.24-én kötöttek házasságot, közös gyerek: 1752.10.04 Johann, meghalt 1754.05.06-án. Második felesége Margaretha Rosmann, aki 1757-ben a postaállomás szolgálója volt. 1757.04.25-én házasodtak össze.

Rosalia Biber

Rosalia Biber ( 1727-? ) az 1747-es lélekösszeírás szerint a postaállomáson volt szolgáló Vörösváron.

Christoph Ullmer

Christoph Konrad Ullmer ( 1715-? ) az 1745-ös lélekösszeírásban a Zöldfa kocsma szolgálója. 1751.04.22-én vette feleségül Anna Maria Flöhert Vörösváron.

Eva Satler

Eva Satler / Schatler ( 1725-? ) szolgáló volt a postakocsiállomáson az 1745-ös és 1747-es lélekösszeírásban.

Leopold Getschler

Leopold Getschler ( 1695-? ) az 1745-ös lélekösszeírásban szerepel mint a postamester szolgája.

Sebastian Fürch sörfőző

Sebastian Fürch (?-1750 ) sörfőző 1730.11.28-án jelent meg Vörösváron amikor feleségül vette Anna Taub született Kraus özvegyet, közös gyerekeik 1731.03.05 Theresia, 1732.11.19 Andreas, 1734.03.20 Johann Georg, 1735.07.24 Jakob. 1744 és 1748 közt Solymáron élt, itt 1746 és 1748 közt praxator-sörfőző. Kraus Anna özvegy 1753-ban Buda Újlakon élt.

Karl Bauer venator

Karl Bauer ( 1707-? ) venator-erdész, vadász az 1747-es lélekösszeírásban jelent meg először Vörösváron. 1748 és 1761 közt volt venator Vörösváron. Felesége Barbara Löb ( 1708-? ), közös gyerekeik, 1733 Lorenz, 1736 Joseph.

Paul Barbácsy

Paul Barbácsy ( 1712-? ) 1740-ben jelent meg Vörösváron. 1744 és 1752 közt lanio-hentes volt. Az 1747-es lélekösszeírás szerint nemes volt. 1749 és 1752 közt uradalmi bérlő. 1759 és 1769 közt kasznár, az uradalmi termés kezelője. 1761 és 1765 közt dominali frumentarius-gabonatermés kezelője. A felesége Franciska Hillebrand ( 1721-? ), közös gyerekeik 1740.05.09 Maria Katherina, keresztszülei Johann Knor, Katherina Ziegler, 1742.11.11 Maria Magdalena, keresztszülei Johann és Maria Magdalena Knor.

Johann Schubert iskolamester

Johann Schubert ( 1709-1745 ) iskolamester és orgonista Csehországból jött Vörösvárra. Az 1745-ös lélekösszeírásban szerepelt. 1745.02.16-án halt meg Vörösváron.