Honvédlista 1849 Budakalász

1.Unger József, Kalászon született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1849.01.05-től 1849 aratásig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.
2. Szaupp János, Borosjenőn született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, besorozták, 1848 decemberétől 1849 augusztusáig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.

3. Baján György, Csobánkán született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1848.05 és 1849.09 közt volt muzsikus honvéd, volt elbocsátó levele.

Budakalász bizánci korsó 6-7 század

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2012/05/VidaTivadar_korso_12T.pdf

Sztanko Brko és Brkics Jakab

Sztanko Brko szerepel az 1703-as megyei adóösszeirásban mint budakalászi lakos. Az 1710-es Wattay birtokok összeirásában is Budakalászon lakik. 1714-ben egy szentiváni határperben tanúnak ajánlják, mert a török alatt Vörösváron volt vadász. 1718-ban egy Vörösvár és Szentiván közti határperben tanúnak ajánlják Sztanko Brkot, aki a török idején Vörösváron lakott. Legközelebb egy határperben halála után beszélnek róla. Ez a 1750-es Óbuda és Üröm közti határper. A fia Brkics Jakab ekkor 60 éves, ő szintén venator (vadász) volt Budakalászon, Jakabnak egy testvére van  még Brkics Pál. Elmondja vallomásában, apja 33 éve mint öreg és szakállas ember halt meg. Az apja Vörösváron lakott a török idején és a török mutatta meg neki a határt. Amikor gyerek volt az apja egy Gyonli voda nevű kútnál megmutatta neki az Üröm és Óbuda közti határt. Ekkor elmondta, hogy neki egy budai török Iszlám Riz mutatta meg, még a török uralom idején.

Rézkor Vörösváron

Budakalászi kocsimodell 

Badeni kultúra edények

A régészek megtalálták Vörösváron a késő rézkori Badeni kultúra kerámiatöredékeit.
A kultúra tagjai foglalkoztak földműveléssel, állattenyésztéssel, réz és arany tárgyak készítésével.
A temetőkben mellékletként: réz, -csont, -kőeszközöket, kagyló és csontékszereket, agyagedényeket találtak.
A legnagyobb temetőjüket Budakalászon (4.évezred vége) találták meg, az itt talált agyagszobor a budakalászi kocsimodell Európa legrégibb szekérábrázolása.

Vörösvár 1718

Pest megye 1718.február.21-i közgyűlésén leírták a Vörösvár/Szentiván közti határjárást.
Az eljárást Forstall Tamás az ágoston rend budai királyi út melletti rendházának vikáriusa indította, Stattmajer Antal a domonkos rend pesti rendházának vikáriusa ellen, Vörösvár falu és Szentiván puszta közti határ megállapítására.
Szentiván ekkor az Ágoston rend birtoka, Vörösvárt a domonkos rend bérelte Johann Georg Krapff-tól.
A megyei tisztviselők mellett a két fél képviselői is jelen voltak, megjelent Melchior Penz ősöm is, gondolom ő képviselte a vörösvári jobbágyokat. A perben a solymári, óbudai, zsámbéki, töki, pátyi jobbágyok voltak a tanúk, akik egy része már a török alatt itt élt.
Az első tanú Perbáli Mátyás 50 éves solymári jobbágy szerint a legjobb tanú a budakalászi Breko Sztanko, (ő élt a török alatt Vörösváron).
A 17 - es tanú Csoma István pátyi jobbágy, elmondta hogy a nemrég meghalt Huszár István postamester állított Vörösváron először határjeleket, mert eleinte csak ő és a családja lakott Vörösváron.

Vörösvár első lakói

A mai Vörösvár helyén a török idején palánkvár volt, vörös színű falai voltak, innen a Vörösvár elnevezés.
A várban és mellette éltek a török katonák és családtagjaik. A vár mellett élhetett polgári lakosság is a katonák kiszolgálására : iparosok, pásztorok, kertészek, kereskedők, stb.
Itt zajlott le 1595-ben a vörösvári csata, amikor az Esztergomot ostromló keresztény sereg szétverte a Vörösváron gyülekező török felmentő sereget, Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezetésével. Vörösvárt 1683-ban elhagyták a törökök, amikor elvesztették Esztergomot.
A vár katonái és a polgári lakosság jelentős részben muzulmán bosnyákok és görögkeleti szerbek lehettek. A szerbek egy része a török kiűzése után Budakalászon telepedett le. Budakalászon élt egy 1710-es összeírás szerint Vörösvári Tamás (Thomas Vörösvárecz). Egy 1714-es határperben szerepel a budakalászi Brko Sztanko aki török idején Vörösváron élt és vadász volt.
A bécsi udvari kamara számára 1688.február.12-én készült jelentés szerint Vörösvár lakatlan volt. Vörösvár első lakója Huszár István postamester és családja volt, 1688.augusztusában a Győr és Eszék közti postaállomások jegyzékében szerepel Vörösvár.
Utána jelentek meg az első német telepesek, 1689.július.4-én kapott engedélyt 4 sváb család a budai kamarától a vörösvári letelepedésre. Az engedély szerint szabadon művelhették a földet, ipart űzhettek és kereskedhettek.
Pest megye 1690-es adóösszeirása szerint a postamester él itt néhány német lakossal.