A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Morvaország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Morvaország. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 19., vasárnap

A cseh testvériség

Annak idején a huszitáknak két fő csoportja jött létre 1415 után Csehországban, a kelyhesek és a radikális táboriták. Létrejött egy harmadik kisebb csoport is, ezt Petr Chelcicky cseh teológus hozta létre, tagjai pacifisták voltak, az emberek egyenlőségét, önkéntes szegénységet hirdettek, elutasították a szerzetességet és a katonai szolgálatot. 
Pogyebrád György király 1457-ben befogadta Kunwald nevű birtokára a közösség tagjait. Miután megnőtt a közösség tagjainak száma, 1467-ben létrehozták egyházukat, a cseh testvériséget, Mathias von Kunwald volt az első püspök. A reformáció idején nem csatlakoztak a sem az evangélikus, sem a református egyházhoz, amelyek államilag elismertek voltak.
1508-ban II. Ulászló cseh király elrendelte az üldözésüket, ha nem térnek vissza a katolikus hitre.
1548-ban üldözték az egyházat, sokan Lengyelországba és Poroszországba menekültek. A cseh és morva részegyház után a lengyeleknél is alakult egy, a püspöke Georg Israel lett.
1620-ban a Fehérhegyi csata után megsemmisült az egyház Csehországban, tagjai külföldre menekültek, 1628-ban utolsó püspökük Jan Comenius is elmenekült. Szászországba és Poroszországba menekültek az egyház tagjai. A Herrnhutban letelepült csoportból hozta létre Nikolaus Zinzendorf saját egyházát 1737-ben, a morva testvériséget.  
A hutteriták Havasalföldön 1767-1770

A Morvaországban élő hutterita - anabaptista közösséget 1622-ben kiűzték Morvaországból, ezután a királyi Magyarországon - a Felvidéken és Erdélyben hozták létre új telepeiket. Erdélyben Alvinc környékén éltek. Az ellenreformáció hatására 1750 körül már csak egy közösségük létezett Alvincben 30-40 taggal.1755-ben a Karintiából Erdélybe deportáltak protestánsokat. Az Alvinchoz közeli Nagyapoldba deportált protestánsok egy része csatlakozott a hutteritákhoz.
A 1760-as években a Habsburgok erőszakos katolikus hitre térítést indítottak meg ellenük, rendszeresen letartóztatták őket és elkobozták javaikat.
1767 októberében a szabadlábon lévő 70-80 hutterita, hátrahagyta házait, a Kárpátokon át a román Havasalföldre szökött. A Havasalföldön élő erdélyi szászok, akik a román bojárok birtokainak intézői voltak, közvetítettek a hutteriták és a román bojárok közt.
A hutteriták Bukarest közelében Ciorogiria településen telepedtek le, azonban az itteni rossz víz miatt tífuszjárvány tört ki köztük, ezután elköltöztek 1769 tavaszán Prisiceni településre, itt bérbe vettek egy gazdaságot gyümölcstermelésre, felépültek házaik és műhelyeik.
Azonban 1768-ban kitört az orosz-török háború, amely 1774-ig tartott. Az orosz csapatok betörtek Moldva és Havasalföld területére. Először törökök lettek beszállásolva a hutteriták házaiba, majd 1769/1770 telén az orosz csapatok fosztották ki őket. Sok hutterita az erdőbe menekült előlük. A hutteriták elvesztették majdnem minden vagyonukat. Ekkor az gróf Rumjancev Oroszországba hívta őket, ekkor 67-en voltak összesen.
1770.áprilisában maradék vagyonukat összeszedték és elindultak az orosz határ felé, az átkelés után elindultak Kijev felé.

2015. december 26., szombat

1726.06.19 Mandl Hirschl vörösvári zsidó ügye

Mandl Hirschl vörösvári zsidó Popp Jován budai polgártól kárpótlást kér azért a 3 hordó faolajért, amely Nikolsburgba ( Morvaország ) való szállítás közben megromlott.

2015. október 24., szombat

1707.01.03 Nikolaus Gerardin ügye

A tanács sommás tanúkihallgatást tart az elhunyt Grossbardt özvegye által folyó év január 7-én Nikolaus Gerardin ellen indított ügyben.
Első tanúként a negyven év körüli ( 1667 ), katolikus vallású Sebastian Sehn budakeszi parasztot hallgatják meg, aki a bajorországi Wolnzachban született. A tanú kijelenti: Gerardin Eszéken gyakran ingerelte az elhunytat azzal, hogy amikor a kurucok a pesti mezőn voltak, számtalanszor átment Gerardin feleségéhez. a házukból, a falra állva nézték a kurucokat. Grossbardt és Gerardin egyszer összeverekedett Wagner fogadójában, de a tanú akkor nem volt jelen. A verekedés után Grossbardt beteg lett, feküdt és ápolták. Egy alkalommal Grossbardt az eszéki várban lévő fogadóból az alsóvárosba ment a Fekete Ház melletti istállóban elhelyezett lovaihoz. Az oda- és a visszaút egy egész napot vett igénybe, mert Grossbardt nagyon fáradt és erőtlen volt,A tímár egyezséget akart kötni a verekedés miatt Grossbardttal és azzal fenyegette meg, ha nem egyezkedik vele, akkor Pécset elárulja a főispánnak, hogy az ismert tűzvész miatt elveszítette a lovat és a kocsit. Sehn beszámol arról is, hogy Grossbardt halála után Jakob Pöll is vitába keveredett Gerardinnal, aki két pisztolyt szegezett rá. Pöll kilötte a kezéből az egyik pisztolyt, majd megkérdezte tőle, vele is azt akarja tenni, mint Grossbardttal.
A második tanú a harmincöt éves ( 1672 ), katolikus vallású Kaspar Peter budakeszi paraszt, aki a morvaországi Johannesthalban született. Kaspar Peter saját szemével látta, amikor este felé Grossbardt részeg volt, Gerardin azonban egész nap böjtölt. Mivel Grossbardt féltékenykedett Gerardinra, a két férfi összeverekedett, mindketten hevesen küzdöttek. A tímár leteperte a földre Grossbardtot, rátérdelt és ököllel erősen ütlegelte, később megrugdosta, majd háromszor erősen mellbe vágta. Később ismét egymásnak estek, de a tanú akkor már nem volt jelen, de azt hallotta, Jakob Pöll- akit svábul Jäcklnak hívnak - ott volt. 
Itt a két budakeszi tanú érdekes, főleg a születési helyük.

2015. február 9., hétfő

Albert Streit zsoldoskatona

Albert Streit ( 1732 - ? ) Morvaországban született, 1743-ban került Vörösvárra apjával,  Anton Streit takáccsal. 1747-ben Johann Scheller szolgája volt, később önálló paraszt, colonus lett, 1759-ben szerepelt így az anyakönyvben.
Törvénytelen kapcsolata volt Elisabeth Szudiccsal, akit 1747-ben Johann Martin Mireis szolgálólányaként írtak össze, Elisabeth még gyereke születése előtt Leopold Arnold felesége lett, 1751.02.09-én született fiúk Mathias.
Albert Streit 1755.10.30-án feleségül vette Anna Maria Nicket ( 1734-1762 ) Christian Nick és Rosina Kessler lányát. Közös gyerekeik: Katherina 1756.10.12, Elisabeth 1759.04.11. Anna Maria Nick 1762.04.26-án halt meg, ekkor megjegyezték hogy férje zsoldoskatona Vörösvárról.

2013. december 31., kedd

Anton Streit takács

Anton Streit ( 1710-1746 ) Morvaországból származott, 1743-ban jelent meg Vörösváron. Első házasságából a gyerekei: Joseph 1728, Albert 1732. 1743.05.02-án vette feleségül Vörösváron Rosina Fuxot ( 1710-1751 ), aki 1747.01.31-én özvegyként Lorenz Mauterer felesége lett. Közös gyerekeik: Barbara 1744, Joseph 1745, Johann 1746.

2012. október 6., szombat

Német bevándorlás Törökbálintra és Tétényre 1740-1742

A házassági anyakönyvben 1 frankföldi, 1 mainzi, 1 erdélyi, 1 pfalzi, 2 morva szerepel. 1740 Johann Ruck özvegy elvette Katherina Perwalert Frankföld. Andreas Peitel Morvaország felesége Klara Lang özvegy Tököl. Joseph Satler felcser Linzből. 1741 Anton Gimhor Erdély most Tétény felesége Katherina Friedrich Pfalz. Mathias Schillinger Tétény, felesége Eleonora Perger Mainz vidék. 1742 Thomas Pentz Morvaország.
Német bevándorlás Törökbálintra 1733-1735

A házassági anyakönyvben 1 frank, 1 morva, 1 sziléziai, 2 sváb, 1 mainzi szerepel. 1733-ban Konrad Schmitt özvegy Frankföld elvette Maria Anna Chrachowot Morvaország. Michael Fleschker elvette Ludarigot Szilézia. 1735-ben Martin Ganter Schwarzwald elvette Maria Wagnert Tétény. Johann Todt Mainz vidék elvette Maria Ursprungot Svábország.
Német bevándorlás Törökbálintra 1728-1732

A házassági anyakönyvben 1 nassaui, 1 morva, 1 sziléziai, 1 frankföldi, 1 lotharingiai, 1 horvátországi német szerepel. 1731-ben Jakob Paplauer elvette feleségül Katharina Baumgartnert Nassau. Peter N Furtbachból Lotharingia elvette Margareta Schent.  1732-ben Martin Pinter özvegy elvette özvegy Anna Maria Kretzert Morvaország. Peter Krider Szilézia elvette özvegy Dorotea Montzt Frankföld. Stefan Radler Horvátország elvette Agnest.

2012. augusztus 15., szerda

Német bevándorlás Törökbálintra 1712-1713

A törökbálinti házassági anyakönyvben 4 bevándorló származási helye található, 2 osztrák, 1 sváb, 1 morva. 1712-ben Paul Friedrich felesége Eva Ziger, Ausztriából. Andreas Ritter Ausztriából. Johann Georg Leib, Lindauból Svábország. 1713-ban Johann Sterzer, Austerlitzből Morvaország. A halálozási anyakönyvben 1712-ben Katherina Fayrabent, Ravensburgban Svábország született. A születési anyakönyvben 1712-ben Ursula Pur szülei Franz és Katherina, Fischbachból Biberach körzet Svábország   jöttek. 1713-ban Joseph Miller apja Johann, Aufhofenből Biberach körzet Svábország jött. Mathias Kovach szülei Joseph Kovach és Dorothea, Brünnből Morvaország jöttek, ők csehek lehettek.

2012. május 19., szombat

Michael Weiser és Katharina Hidringer

Michael Weiser (1798-1845),1798.02.08-án született a morvaországi Gross Ullersdorfban a 93.szám alatt, Michael Weiser gärtner és Anna Maria Nissner fiaként.
Katharina Hidringer (1811-1857) 1811.03.23-án született Franz Hidringer (1785-1841) nyergesmester és Elisabetha Weber (1791-1872) lányaként Vörösváron.
1826-ban született Teresia Hidringer, Catherina Hidringer törvénytelen lánya Vörösváron.
1828.11.02-án házasodtak össze Pesten, Terézvárosban ekkor Michael Weiser caupo kocsmáros vagy fogadós, korábban mészáros volt, az irat szerint négy éve vadházasságban éltek.
A 1828-as országos adóösszeírás szerint Michael Weiser Terézvárosban a 1214-es szám alatt lakott albérletben, ez 2 Mohrengasse magyarul a 2 Szerecsen utca 2.szám alatt volt, ezt a épületet később lebontották és itt épült meg az Andrássy út 1. palotája. 1828-ban a ház tulajdonosa Michael Postl mészárosmester volt, talán nála volt mészáros Michael Weiser.
1831-ben Michael fia születésekor Terézvárosban volt caupo Michael Weiser, a gyerek keresztapja Leopold Fessl szintén caupo volt.
1833-ban Leopold fia születésekor Terézvárosban élt Michael Weiser és caupo volt a foglalkozása.
1835-ben és 1837-ben az anyakönyv szerint a Szarvas fogadó bérlője Solymáron. 1839-ben caupo Vörösváron.
1840-ben és 1842-ben uradalmi fogadós Vörösváron. 1844-ben vendégfogadós Vörösváron.
1845.03.24-én Michael Weiser vendégfogadós meghal vérhányásban Vörösváron.
1846-ban Hidringer Márton, Hidringer Katalin volt kocsmáros törvénytelen gyereke születése Vörösváron.
1848-ban mint keresztszülő szerepel Hidringer Katalin, Klimetsch Ferenc kocsmáros feleségeként, sajnos a házasság helye ismeretlen.
1857.04.05-én meghal Hidringer Katalin Vörösváron a 300.szám alatt.