Vörösvár 1718

Pest megye 1718.február.21-i közgyűlésén leírták a Vörösvár/Szentiván közti határjárást.
Az eljárást Forstall Tamás az ágoston rend budai királyi út melletti rendházának vikáriusa indította, Stattmajer Antal a domonkos rend pesti rendházának vikáriusa ellen, Vörösvár falu és Szentiván puszta közti határ megállapítására.
Szentiván ekkor az Ágoston rend birtoka, Vörösvárt a domonkos rend bérelte Johann Georg Krapff-tól.
A megyei tisztviselők mellett a két fél képviselői is jelen voltak, megjelent Melchior Penz ősöm is, gondolom ő képviselte a vörösvári jobbágyokat. A perben a solymári, óbudai, zsámbéki, töki, pátyi jobbágyok voltak a tanúk, akik egy része már a török alatt itt élt.
Az első tanú Perbáli Mátyás 50 éves solymári jobbágy szerint a legjobb tanú a budakalászi Breko Sztanko, (ő élt a török alatt Vörösváron).
A 17 - es tanú Csoma István pátyi jobbágy, elmondta hogy a nemrég meghalt Huszár István postamester állított Vörösváron először határjeleket, mert eleinte csak ő és a családja lakott Vörösváron.

Vörösvár első lakói

A mai Vörösvár helyén a török idején palánkvár volt, vörös színű falai voltak, innen a Vörösvár elnevezés.
A várban és mellette éltek a török katonák és családtagjaik. A vár mellett élhetett polgári lakosság is a katonák kiszolgálására : iparosok, pásztorok, kertészek, kereskedők, stb.
Itt zajlott le 1595-ben a vörösvári csata, amikor az Esztergomot ostromló keresztény sereg szétverte a Vörösváron gyülekező török felmentő sereget, Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezetésével. Vörösvárt 1683-ban elhagyták a törökök, amikor elvesztették Esztergomot.
A vár katonái és a polgári lakosság jelentős részben muzulmán bosnyákok és görögkeleti szerbek lehettek. A szerbek egy része a török kiűzése után Budakalászon telepedett le. Budakalászon élt egy 1710-es összeírás szerint Vörösvári Tamás (Thomas Vörösvárecz). Egy 1714-es határperben szerepel a budakalászi Brko Sztanko aki török idején Vörösváron élt és vadász volt.
A bécsi udvari kamara számára 1688.február.12-én készült jelentés szerint Vörösvár lakatlan volt. Vörösvár első lakója Huszár István postamester és családja volt, 1688.augusztusában a Győr és Eszék közti postaállomások jegyzékében szerepel Vörösvár.
Utána jelentek meg az első német telepesek, 1689.július.4-én kapott engedélyt 4 sváb család a budai kamarától a vörösvári letelepedésre. Az engedély szerint szabadon művelhették a földet, ipart űzhettek és kereskedhettek.
Pest megye 1690-es adóösszeirása szerint a postamester él itt néhány német lakossal.