A vörösvári csata 1595

Nádasdy Ferenc 1555 - 1604

Pálffy Miklós 1552 - 1600

Esztergom ostroma 1595

Amikor Esztergomot ostromolták a keresztények 1595-ben, augusztus 26-án a magyar lovas felderítők jelentették, hogy a budai pasa Szofi Szinán felmentő serege Óbudán és Vörösváron táborozik.
A haditanács úgy döntött megtámadják a törököket. A támadó sereget Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezette. A fő erő Csabára ment, itt nyolc törököt fogtak el akik kenyeret sütöttek a török seregnek.
Ezer lovas Nádasdy vezetésével Szentléleken, Szentkereszten át Szántóra ment, itt várták a Nagy-Kevély hegyen levő magyar csapat jelét.
A jelre egyszerre támadtak a vörösvári török táborra Szántó és Csaba felől, teljes győzelmet aratva a meglepett törökökön. Megöltek 200 törököt és elfogtak 64-et.
A felmentő sereg pusztulása után szeptember 2-án megadták magukat az esztergomi törökök. A törökök ezután felgyújtották Vörösvárt és feladták egy időre.

Vörösvár a török korban 1541-1686

Buda 1541-es török elfoglalásával a mai Vörösvár területe török uralom alá került.
Lala Musztafa pasa 1543-1544-ben török palánkvárat épített a mai Vörösvár területén, itt török helyőrség volt 1683-ig.
Több török adóösszeírás történt Vörösváron. Vörösvár elődjét Királyszántót/Kisszántót először 1546-ban írták össze. Ekkor mint puszta Budához tartozott, a birtokosa Hadzsi Ferhád volt. A jövedelme 278 akcse, a búzatized 12 kile vagyis mérő, a vegyes tized 6 kile, a széna tized 11 szekér. Tehát volt lakossága, csak kevés.
A második összeírás 1559-ből, a harmadik 1562-ből van. Szintén 1559-ben meghal Podmaniczky Rafael Királyszántó utolsó középkori birtokosa. Nincs utóda, ezért birtokait köztük Királyszántót az udvarházzal a király eladományozta.
Vörösvár 1580-ban újra lakott, mint rác falu. 1595-ben 1000 akcse jövedelmű puszta.
A korszakban a végvári katonák zsoldja sokszor éveket késett, ezért többek közt a török területek ellen vezettek zsákmányszerző támadásokat, főleg az állatokat hajtották el.
Már 1578-ban magyar végváriak Nádasdy Ferenc dunántúli és Pálffy Miklós komáromi főkapitány vezetésével Komáromból Vörösváron át Buda alá mentek, hogy elhajtsák a budai törökök ménesét.
1579-ben a tatai hajdúk megtámadták a vörösvári taligásokat és szekereseket.
A tatai és komáromi katonák 1581-ben Vörösvár ellen támadtak.
1584-ben az érsekújváriak vörösvári marhákat hajtottak el.
A tizenöt éves háború során amikor Esztergomot visszafoglalták a töröktől, a Vörösváron gyülekező felmentő török sereget 1595 -ben szétverték a vörösvári csatában Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vezetésével a keresztények.
Buda környékét 1662-ben visszafoglalták egy időre a Habsburgok, így Vörösvárt is elfoglalták, de már 1663-ban újra török kézen van. Ekkor vonul át egy török sereg Érsekújvár ostromára Vörösváron, Evlia Cselebi is tagja a seregnek, leírása ekkor készül el Vörösvárról.
A sikertelen 1683-as bécsi ostrom után visszafoglalják Esztergomot a keresztények, Vörösvárt ekkor elhagyja a török. A térség feletti török uralomnak Buda 1686-os visszafoglalása vetett véget.

Vörösvár első lakói

A mai Vörösvár helyén a török idején palánkvár volt, vörös színű falai voltak, innen a Vörösvár elnevezés.
A várban és mellette éltek a török katonák és családtagjaik. A vár mellett élhetett polgári lakosság is a katonák kiszolgálására : iparosok, pásztorok, kertészek, kereskedők, stb.
Itt zajlott le 1595-ben a vörösvári csata, amikor az Esztergomot ostromló keresztény sereg szétverte a Vörösváron gyülekező török felmentő sereget, Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezetésével. Vörösvárt 1683-ban elhagyták a törökök, amikor elvesztették Esztergomot.
A vár katonái és a polgári lakosság jelentős részben muzulmán bosnyákok és görögkeleti szerbek lehettek. A szerbek egy része a török kiűzése után Budakalászon telepedett le. Budakalászon élt egy 1710-es összeírás szerint Vörösvári Tamás (Thomas Vörösvárecz). Egy 1714-es határperben szerepel a budakalászi Brko Sztanko aki török idején Vörösváron élt és vadász volt.
A bécsi udvari kamara számára 1688.február.12-én készült jelentés szerint Vörösvár lakatlan volt. Vörösvár első lakója Huszár István postamester és családja volt, 1688.augusztusában a Győr és Eszék közti postaállomások jegyzékében szerepel Vörösvár.
Utána jelentek meg az első német telepesek, 1689.július.4-én kapott engedélyt 4 sváb család a budai kamarától a vörösvári letelepedésre. Az engedély szerint szabadon művelhették a földet, ipart űzhettek és kereskedhettek.
Pest megye 1690-es adóösszeirása szerint a postamester él itt néhány német lakossal.