Johann Fausler és Agatha Kiechler

Johann Fausler ( 1704 - 1771 ) Schlageten településen született, ez St Blasien része, a település Urberg plébánia filiája volt, 1704.12.08-án Kaspar Fausler és Barbara Mayer fiaként. 

Agatha Kiechler / Kiechlin ( 1703 - 1756 ) Michael Kiehlin ( ? - 1737 ) lánya volt, sajnos a születése idején apja még nem élt Feldkirchben, csak 1705-ben jegyezték fel Elisabeth lánya születését. 

Johann Fausler és Agatha Kiechler 1727.05.06-án kötött házasságot Feldkirchben, amely Baden déli részén fekszik a Rajna közelében, ma Hartheim am Rhein település része. Feldkirchben született gyerekeik: 1728.12.27 Johann, 1730.11.06 Martin, 1732.06.09 Maria, 1734.01.27 Paul, 1735.12.14 Katharina, 1738.02.03 Agatha, 1739.09.15 Ursula, 1742.05.12 Felix, 1744.12.09 Maria Anna, 1747.08.26 Susanna.

1755-ben vagy 1756 elején kivándorolt a család Zsámbékra, ahol 1756.03.17-én meghalt Agatha Kiechler. Johann Fausler ezután valamikor elvett egy Elisabeth ( 1720 - 1773 ) nevű nőt. 

Johann Fausler 1771.04.26-án, Elisabeth 1773.05.10-én halt meg Zsámbékon.

Nikolaus Mannhertz és Barbara Ring

Nikolaus Mannhertz 1681.12.20-án született Tafertsweiler településen Sylvester Mannhertz ( 1654 - ? ) és Apollonia Heinzler ( 1660 - ? ) fiaként.
Barbara Ring 1683-ban született Hechingen településen / Zollernalbkreis / Hohenzollern tartomány, Johann Wolfgang Ring és Maria lányaként, valamikor 1703 előtt jött Vörösvárra.
Amikor Sylvester Mannhertz 1692-ben kivándorolt Vörösvárra Nikolaus otthon maradt, de valamikor 1703 előtt ő is kivándorolt Vörösvárra.
Nikolaus Mannhertz és Barbara Ring 1703.07.07-én kötött házasságot Vörösváron.
Nikolaus Mannhertz 1710.10.03-án halt meg Vörösváron.
Barbara Ring 1714.06.12-én feleségül ment Franz Hucker ősapámhoz ( 1677 - 1737 ) Vörösváron. Barbara Ring 1737.05.12-én halt meg Vörösváron.
Franz Hucker 1737.12.05-én halt meg Vörösváron.

Wolfgang Feldhoffer

Sajnos a solymári anyakönyvek elégtek egy tűzben. Ezért csak egyéb forrásokat lehet használni. Wolfgang Feldhoffer ( 1703 - ? ), 1725-ben szerepel először egy Pest megyei adóösszeírásban, ekkor már Solymáron élt. 

Zsámbék 1703

Miután átvette a zsámbéki uradalmat Zichy Péter 1701-ben, elkezdett építeni egy kastélyt, hogy ott lakjon, felfogadott egy kőműves mestert Budáról Konrad Vogl-t, egy ácsmestert Komáromból Nikolaus Rheintaler-t. Az első építési periódus 14 000 guldenjébe került. Zichy Péter 1703 nyarán írt levelet a zsámbéki provizornak, Csima Gergelynek, hogy a kőművesek és ácsok év végére fejezzék be a kastély építését. Azután egy zsámbéki malmot építsenek 1704 tavaszára. A kuruc felkelés miatt leállt az építkezés és 1709-ben elölről kellett kezdeni az építkezést újra.
1703-ban készült egy név szerinti megyei adóösszeírás, 65 magyar jobbágy élt Zsámbékon.
1703-ban elfoglalták a kurucok Zsámbékot, később több összecsapás volt itt a kurucok és császáriak közt.

1703.01.16 Tobias Krempel ügye

A budai tanács bizonyságlevelet állít ki a Borosjenőt ( Pilisborosjenő ) bérlő Tobias Krempel tanácsos ( pék - molnár ) tevékenységéről. Wenzel Hirschel szíjgyártó, Veit Hueber kovács, Johann Kurtz asztalos, Joseph Stadler gombkőtő, Matthias Janosch üveges, Michael Strell asztalos, Georg Hueber asztalos, Ignaz Leischner nyerges, Kaspar Grueber varga budai polgárok hiteles vallomásukkal tanúsítják: Krempel bérletének kezdetén, 1695-ben a borosjenői lakosok nagyon szegények voltak, az új bérlő azonban pénzzel, jószágokkal és élelmiszerekkel segítette őket. Nem földesúrként, hanem atyaként bánt a falusiakkal, így segítségének köszönhetően a tanúvallomás idejére a település lakossága szemmel láthatóan összeszedte magát és kifejezetten jó körülmények közé került. A tanúk vallomásukat esküvel is megerősítik. Itt az az érdekes, hogy Pilisborosjenőt 1695 és 1703 közt Tobias Krempel bérelte. 

1703.06.11 Heinrich Lambeck ügye

A budai közgyűlési jegyzőkönyv szerint Heinrich Lambecket Menegatti és a serfőzők céhének sértegetése miatt megkövetésre és háromnapi áristomra ítélik.

Lambeck előbb sefőzőlegény volt, majd Wurmb péknél volt kocsmáros. 1703.június 7-én megjelent ő is a sefőzők céhének pesti gyűlésén. Először a céh ürömi mestereit kezdte el gyalázni, majd az egész céhre tett becsületsértő kijelentéseket, ezért tették ki a céhből és kellett más megélhetés után néznie. A pesti serfőzőcéh elégtételt és bírság kivetését kérte. Itt az az érdekes, hogy Ürömön több serfőző mester is élt. 

1703.08.14  Stephan Pissor ügye 4

Stephan Pissor, az ortodox rácok volt jegyzője letette azt a 62 forint 30 krajcárt, amivel a Törökbálintra költözött Stofrag tartozott és amelyre már más rác hitelezői bejelentették zárolási igényüket. Stephannak, aki Stofrag budai házát megvásárolta, tizenöt nap áll rendelkezésére a hátralékban maradt összeg rendezésére, ezt a 32 forint 16 krajcárt augusztus 28-án le is fizette.

1703.07.30 Stephan Pissor ügye 3

Az ortodox rácbíró megfelelőnek találja a tizenöt napos határidőt a rác írnok Stephan adósságának kifizetésére.

1703.07.27 Stephan Pissor ügye 2

A jezsuita rektor Georg atya ( Törökbálint a jezsuiták birtoka volt ) közvetítésével viszontkeresetet nyújt be azzal a rác Pissorral szemben, aki Budáról Törökbálintra költözött és Zyrno Matthias tanúsítványa alapján 14 forint 56 dénár régi hátraléka van, Peter Bergernek pedig tanúsítványa vagy részletes kimutatása szerint 62 forint 8 dénárral tartozik, más rácok pedig zálogigényt jelentettek be vele szemben. A rektor 1702.október 9-én írásban kezességet vállalt. A volt ortodox jegyző elismeri világos adósságnak azt az összeget, amellyel Stofragnak a tőle megvásárolt budai házért még tartozott. Pissor augusztus 28-án a 62 forintot lefizette Wabler kezébe. Itt az érdekes, hogy ezek szerint még éltek ekkor ortodox szerbek Törökbálintban. 

1703.04.27 Stephan Pissor ügye

A tanács megparancsolja a rác írnoknak, hogy nyolc napon belül helyezze letétbe azt a 25 forintot, amivel Törökbálintra tartozik, addig áristomba tartják.

1703.12.29

A budai tanácsülési jegyzőkönyv egy váltóügyet tárgyalt. Anna Elisabetha Sommer a sziléziai Boroszlóban ( Bresslau ) született, apja von Roitsch báró katonájaként esett el, anyja Anna Elisabetha Rogenbogin volt, fiatalon árva lett. Három évig volt házas Karl Sommer posztókészítővel, aki egy éve halt meg Eszéken. A házasságból egy gyerek született Maria Magdalena, aki most Nagykovácsiban él. Az asszony barátja egy evangélikus lelkész a Boroszlóban lévő Neustadtban, ő nem tud a váltóról és a levelekről. Sommerné ragaszkodik az általa korábban mondottakhoz és megnevezi Christiant, von Planckhenheim báró komornyikját és egy másik barátját, a boroszlói Seidlstatt szindikust. Végül a nő a levelekkel való szembesítése után beismeri, hogy ezeket Julius Waibel festő polgár írta, de írt neki néhány levelet a hajdani vörösvári plébános, Leopold is. Waibel a leveleket 1-1 garasért készítette, de egy hétkrajcárost ( Sibner ) is adott neki. A festő némi mentegetőzés után beismeri tettét, ezért átmenetileg áristomra itélik. Az ügy végül úgy zárult, hogy a többieket levelek hamisítására ösztönző nőt könyörületességből és mert közben jártak érte, csak kiutasították a városból, más büntetést nem kapott. A szövegben a hajdani vörösvári plébános Leopold említése az érdekes. 

1703.12.15

A budai tanácsülési jegyzőkönyv szerint Johann Ulrich Mundtbrodt vörösvári mészárosmester fordult segítségért a tanácshoz, amely részletes jelentést kért a budai mészáros céhtől.

Adam Glaser és Katherina Zengerle

Adam Glaser, Thomas Glaser és Apollonia fiaként született Michelstettenben, ez ma Asparn an der Zaya része, Weinviertelben, Alsó-Ausztriában. 1703.06.19-én vette feleségül Katherina Zengerlét Johann Zengerle és Julianna Mehlknecht lányát, aki Sigmaringendorfban született. Közös gyerekük Adam, 1703.08.08-án született Vörösváron. Adam Glasert 1704.02.15-én megölték Vörösváron a kurucok.

Érd Szent Mihály templom

A helyén a 15.században templom állt, a templomot a törökök lőporraktárnak használták, majd a 17.században felrobbantották. A hajó falai és a szentély megmaradtak, 1703-ban a falakat és a szentélyt felhasználva újraépítették. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Mih%C3%A1ly-templom_(%C3%89rd)

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/008_muemlekek_es_epitett_ertekek.htm

Ulrich Mundbrot mészáros

Ulrich Mundbrot a 1698-as adóösszeírásban jelent meg Vörösváron mészárosként. Első felesége Maria Ursula 1702.05.31-én halt meg Vörösváron, gyerekeik: Johann Georg Anton 1699.01.11, Anna Katherina 1700.12.30, Anna Maria 1702.05.26, az anyjával együtt meghalt. Második feleségét 1702.06.09-én vette el Vörösváron, Maria Angela Oeller- Adam O és Maria Regina lánya Ambergben / Oberpfalz született, gyerekük: Franz Ulrich 1703.07.02, a keresztszülei Franz Vinzenz Winkelhofer sörfőző és Helena voltak.

Lorenz Lasermann és Dorothea Donig

1660.02.01. Lorenz Lasermann (1633-1703) és Dorothea Donig (1634-1711) aki Michael Donig (?-1653) lánya, lakóhelyük Gross Ullersdorf házassága.
1703.10.27 Lorenz Lasermann, lakóhelye Gross Ullersdorf, 70 éves halála.
1711.04.07. Dorothea Donig aki Lorenz Lasermann özvegye, 77 éve, lakóhelye Marschendorf csehül Marsikov, ma Gross Ullersdorf része, halála.

Michael Weiser és Susanna Rotter

Michael Weiser (1704-1775) 1704.09.23-án született Christian Weiser (1660-?) és Barbara Hainisch (1676-?) fiaként Neudorfban.
Susanna Rotter (1707-1759) 1707.02.03-án született Reitendorfban, Hans Rotter és Marina Donig lányaként.
1730.01.29-én kötött házasságot Michael Weiser, aki Christian Weiser fia aki már meghalt és egyházatya volt a település egyházi ügyekkel megbízott tagja, Neudorf a lakóhelye és Susanna Rotter aki Hans Rotter lánya, aki már meghalt és Reitendorf, csehül Rapotin a lakóhelye.
1759.04.03-án halt meg Susana Rotter, aki Michael Weiser felesége, lakóhelye Neudorf, 52 évesen, a bejegyzés szerint Michael Weiser egyházatya felesége.
Michael Weiser 1775.05.05-én halt meg, Neudorfban az 1.szám alatt lakott.

Törökbálint, az első horvátok anyakönyvben 1702-1703

1702-ben  az első horvát adat Cvitkovics Gergely és Turcsics Katalin házassága. 1703-ban szerepel Gagatich János és Bathornik Katalin házassága. Van egy vegyes házasság Klausner András és Derelich Borbála közt. Egy halott gyerek Jaksics Mária 1 éves.

Törökbálint 1703 adóösszeirás

A törökbálinti horvátok első névsora az 1703-as Pest megyei adóösszeirásban szerepel, a németek is itt szerepelnek először. Az 1696-os országos adóösszeirásban szerbek és 3 magyar név szerepel. A névsor:  Caspar Sebedli bíró, Michael Rosenitz, Michael Beszeli, Simon Mayerhoffer, Simon Bocher, Lörinc Kusulitz, Michael Staner, Andreas Gamor, Martin Milasonitz, Josa Lakith, Thadia Gakovith, Gyuro Guzdanovit, Paul Pavith, Nicola Klavith, Viska Jakolith, Marko Gosdith, Mathe Domanith, Georg Pisli, Mathias Donbruh, Mittinger Miklós, Ovakosith, Misko Kozith, Nicola Gyulith, Kaser Georg, Michael Staier, Jakob Ernst, Hans Unger, Peter Mirthauser, Simon Gelb, Georg Pauer

A zsámbéki plébános kirablása 1704

A zsámbéki plébános Udvarhelyi János megbízást kapott Zichy Pétertől 1703.10.23-án, vigye el a ius armorum 500 guldenes részletét Bécsbe. ( A töröktől visszafoglalt területek birtokosainak a birtok értékének 10 %-át kellett kifizetni fegyverváltságként - ius armorum. ) A plébánost útközben 1704.02.02-án a kurucok teljesen kirabolták. Pest megye közgyűlése 1704.02.27-én 10 forint segélyt szavazott meg neki.