Johann Heinrich Marlok és Theresia Spranger

Johann Heinrich Marlok 1754.11.12-én született Szentivánon Johann Michael Marlok ( 1717-1768 ) és Katharina Barbara Speidler ( 1721-1781 ) fiaként.

Theresia Spranger 1759.08.21-én született Pilisborosjenőn ( Weindorf ) Heinrich Spranger ( 1725-1767 ) és Magdalena Milbach ( 1728- ? ) lányaként.

Johann Heinrich Marlok és Theresia Spranger 1779.11.04-én kötött házasságot Weindorfban.

Johann Heinrich Marlok 1806.06.22-én halt meg Szentivánon.

Theresia Spranger 1814.11.29-én halt meg Szentivánon.

1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.

Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.

Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.

Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.

Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.

Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.

Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.

Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.

Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.

Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.

Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.

Honvédlista 1849 Budakalász

1.Unger József, Kalászon született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1849.01.05-től 1849 aratásig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.
2. Szaupp János, Borosjenőn született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, besorozták, 1848 decemberétől 1849 augusztusáig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.

3. Baján György, Csobánkán született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1848.05 és 1849.09 közt volt muzsikus honvéd, volt elbocsátó levele.

Honvédlista 1849 Pilisborosjenő

1. Buhr János, Borosjenőn született, kőfaragó legény, önkéntes volt, 1849.05.26 és 1849.08.30 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

2. Prokopetz Ferenc, Trahenitzben született Csehország, varga legény, önkéntes volt, másfél évig 1849.09.11-ig egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

3. Czeller Sebestyén Zsámbékon született, paraszt, szolga jogállás, önkéntes volt, 1849. augusztusban volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet. 

1703.01.16 Tobias Krempel ügye

A budai tanács bizonyságlevelet állít ki a Borosjenőt ( Pilisborosjenő ) bérlő Tobias Krempel tanácsos ( pék - molnár ) tevékenységéről. Wenzel Hirschel szíjgyártó, Veit Hueber kovács, Johann Kurtz asztalos, Joseph Stadler gombkőtő, Matthias Janosch üveges, Michael Strell asztalos, Georg Hueber asztalos, Ignaz Leischner nyerges, Kaspar Grueber varga budai polgárok hiteles vallomásukkal tanúsítják: Krempel bérletének kezdetén, 1695-ben a borosjenői lakosok nagyon szegények voltak, az új bérlő azonban pénzzel, jószágokkal és élelmiszerekkel segítette őket. Nem földesúrként, hanem atyaként bánt a falusiakkal, így segítségének köszönhetően a tanúvallomás idejére a település lakossága szemmel láthatóan összeszedte magát és kifejezetten jó körülmények közé került. A tanúk vallomásukat esküvel is megerősítik. Itt az az érdekes, hogy Pilisborosjenőt 1695 és 1703 közt Tobias Krempel bérelte. 

Jakob Peller

Ő 1674.07.22-én született Georg Beller és Ursula Schneider fiaként Hundersingenben, Ursula Schneiderrel együtt költözött Magyarországra 1692-ben. A foglalkozása pék / Bäcker volt. 1699.02.15-én Pilisborosjenőn / Weindorf házasodott, Katharina Prindl lett a felesége. 1715.09.16-án halt meg Pest Belvárosban, az özvegye Maria Elisabetha Zucker volt.

A vecsési németek

Vecsés földesura Grassalkovich Antal ( 1734-1794 ) herceg volt, ő 1786-ban telepítette be Vecsést. Ekkor 30 német, 10 magyar és 10 szlovák család érkezett, később is jöttek újabb német telepesek Vecsésre. A származási helyeik szerint Pest megye pesti oldaláról: Szigetújfalu, Taksony, Dunaharaszti, Soroksár, Újhartyán és a Pilisből: Nagykovácsi, Biatorbágy, Békásmegyer, Jenő ( Buda vagy Boros ) érkeztek.

Grassalkovich Antal herceg

Rácok Pilisborosjenőn

Pilisborosjenőn a török idején éltek rácok. Ez egy 1697-es jogi eljárásból derül ki, amiben a Muslay család igényét vizsgálták Borosjenőre. Ennek során kérdés volt kik laktak a török idején Borosjenőn ? Varga György 60 éves óbudai jobbágy elmondta, hogy 30 vagy 35 éve a török alatt rácok éltek Borosjenőn. Lukács Pál 75 éves szentendrei lakos elmondta, hogy régen rácok éltek Borosjenőn, akik a csavargó hajdúk miatt elköltöztek onnan.