1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.

Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.

Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.

Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.

Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.

Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.

Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.

Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.

Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.

Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.

Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.

Honvédlista 1849 Üröm

1. Fink Ferenc Ürömön született, kézműves legény, önkéntes volt, 1848.11.16 és 1849.09.23 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

2. Puppan Márton Ürömön született, paraszt szolga, önkéntes volt, 1849.05.26 és 1849.09 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

3. Götz János Ürömön született, nyereggyártó, önkéntes volt, 1849.06.15 és 1849.07.28-án volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Paus Fülöp ürömi sörfőzőt figyelmezteti, hogy a sörfőzde használata Izsák Ábrahám óbudai zsidót illeti, aki erre felelte, hogy a sörfőzdét az uraság adta bérbe így erre a kérdésre nem ő, hanem az uraság illetékes válaszolni.

1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Orahoczy Brigitta nyúlszigeti klarissza apátnőt Izsák Ábrahám óbudai zsidó panaszára perbe idézi, mert a zsidót az ürömi sörfőzdéből a bérleti idő letelte előtt minden ok nélkül eltávolította. Az apátnő kijelentette, hogy ezt tenni kénytelen volt, mert a zsidó keresztény embereket vasár és ünnepnapon dolgoztatott, mert ihatatlan sört készített és mert a törvények értelmében ilyen üzemet egy zsidó nem bérelhet.

1735.03.14 Üröm

Kostyán Mihály tiszttartó elismeri, hogy Izsák Ábrahám ürömi zsidó bérlőnek kétévi árenda megfizetése után az uraságtól 111 forint 37 dénár követelése van.

1733.10.20 előtt Üröm

Izsák Ábrahám óbudai zsidó a nyúlszigeti klarissza apácák ürömi sörfőzdéjét és malmát 3 évre bérbe veszi két részletben fizetendő 90 forint haszonbérért, negyedévi felmondási időt kötve ki kölcsönösen .Úgy az apácák, mint a jobbágyaik csak tőle vehetik a sört. Ha tűz ütne ki, a zsidó tartozik 100 tallér büntetést fizetni. 

1713 Üröm

József Simon budai zsidó kereskedő, Wittmann János Pál ürömi sörfőző mestertől 155 forint 38 krajcár tartozásának megfizetését követeli.

1703.06.11 Heinrich Lambeck ügye

A budai közgyűlési jegyzőkönyv szerint Heinrich Lambecket Menegatti és a serfőzők céhének sértegetése miatt megkövetésre és háromnapi áristomra ítélik.

Lambeck előbb sefőzőlegény volt, majd Wurmb péknél volt kocsmáros. 1703.június 7-én megjelent ő is a sefőzők céhének pesti gyűlésén. Először a céh ürömi mestereit kezdte el gyalázni, majd az egész céhre tett becsületsértő kijelentéseket, ezért tették ki a céhből és kellett más megélhetés után néznie. A pesti serfőzőcéh elégtételt és bírság kivetését kérte. Itt az az érdekes, hogy Ürömön több serfőző mester is élt. 

Thomas Klinger kádár

Thomas Klinger az 1698-as összeírásban jelent meg először Vörösváron, ekkor pintér-kádár volt a foglalkozása. 1697.06.16-án Buda Vízivárosban elvette feleségül Magdalena Herb özvegyet, ő Pfalzból, a nő Ausztriából származott. Gyerekeik: Johann 1698.06.20, Mathias 1699.11.26, Martin 1702.10.26, Franz 1704.10.10, Katherina 1707.10.07, Ignaz Buda Vízivárosban született 1709.07.29. Thomas Klinger Ürömön halt meg 1713.10.07-én.

Sztanko Brko és Brkics Jakab

Sztanko Brko szerepel az 1703-as megyei adóösszeirásban mint budakalászi lakos. Az 1710-es Wattay birtokok összeirásában is Budakalászon lakik. 1714-ben egy szentiváni határperben tanúnak ajánlják, mert a török alatt Vörösváron volt vadász. 1718-ban egy Vörösvár és Szentiván közti határperben tanúnak ajánlják Sztanko Brkot, aki a török idején Vörösváron lakott. Legközelebb egy határperben halála után beszélnek róla. Ez a 1750-es Óbuda és Üröm közti határper. A fia Brkics Jakab ekkor 60 éves, ő szintén venator (vadász) volt Budakalászon, Jakabnak egy testvére van  még Brkics Pál. Elmondja vallomásában, apja 33 éve mint öreg és szakállas ember halt meg. Az apja Vörösváron lakott a török idején és a török mutatta meg neki a határt. Amikor gyerek volt az apja egy Gyonli voda nevű kútnál megmutatta neki az Üröm és Óbuda közti határt. Ekkor elmondta, hogy neki egy budai török Iszlám Riz mutatta meg, még a török uralom idején.

Vörösvár 1694

A vörösvári németekről szóló első személyes jellegű hír Pest megye közgyűlési jegyzőkönyveiből származik.
Az 1694.április.19-i ülésen Drakosoczky György óbudai lakos tiltakozott a Vörösvár lakóinak eljárása ellen akik engedély nélkül használják Üröm pusztát.

Az első bejegyzés tárgya egy határper Óbuda és Üröm közt 1750-ben. A per egyik tanúja a 98 éves Johann Sponnberger, ősapám Andreas Sponnberger (1650-1732) testvére. Ekkor a budai Viziváros lakója. A perben elmeséli, hogy ott volt Buda 1686-os visszafoglalásánál katonaként, mint Lotharingiai Károly lovásza. Üröm 1699-es telepítésénél ő volt a négy alapító egyike és a ő volt a bíró 1703-1711 közt. A Sponnbergerek / Spannbergerek Ausztriából származnak, ezt a budai Viziváros anyakönyvéből tudható, 1701-ben kötött házasságot az osztrák származású Joseph Sponnberger.