Vörösvár első lakói

A mai Vörösvár helyén a török idején palánkvár volt, vörös színű falai voltak, innen a Vörösvár elnevezés.
A várban és mellette éltek a török katonák és családtagjaik. A vár mellett élhetett polgári lakosság is a katonák kiszolgálására : iparosok, pásztorok, kertészek, kereskedők, stb.
Itt zajlott le 1595-ben a vörösvári csata, amikor az Esztergomot ostromló keresztény sereg szétverte a Vörösváron gyülekező török felmentő sereget, Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezetésével. Vörösvárt 1683-ban elhagyták a törökök, amikor elvesztették Esztergomot.
A vár katonái és a polgári lakosság jelentős részben muzulmán bosnyákok és görögkeleti szerbek lehettek. A szerbek egy része a török kiűzése után Budakalászon telepedett le. Budakalászon élt egy 1710-es összeírás szerint Vörösvári Tamás (Thomas Vörösvárecz). Egy 1714-es határperben szerepel a budakalászi Brko Sztanko aki török idején Vörösváron élt és vadász volt.
A bécsi udvari kamara számára 1688.február.12-én készült jelentés szerint Vörösvár lakatlan volt. Vörösvár első lakója Huszár István postamester és családja volt, 1688.augusztusában a Győr és Eszék közti postaállomások jegyzékében szerepel Vörösvár.
Utána jelentek meg az első német telepesek, 1689.július.4-én kapott engedélyt 4 sváb család a budai kamarától a vörösvári letelepedésre. Az engedély szerint szabadon művelhették a földet, ipart űzhettek és kereskedhettek.
Pest megye 1690-es adóösszeirása szerint a postamester él itt néhány német lakossal.

Johann Nick

Johann Nick (Nik,Nigg) (1660-1726) ősapám  és felesége Dorothea (1660-1742) volt minden vörösvári Nick őse.
Johann Nick, sutor vagyis cipész volt. Vörösváron az első telepesek közé tartoztak, az anyakönyv 1693-as első születési bejegyzésénél már szerepelnek, de lehet már korábban is ott éltek.
Johann Nick 1698-ban albíró vagyis subiudex. 1713-ban egy szentiváni határperben iudex vagyis bíró, itt 48 évesként szerepel.

Udalrich Gechter

Udalrich (Ulrich) Gechter (1685-1727) 1706-ban jelent meg Vörösváron, amikor feleségül vette Barbara Kaisert, Jakob Kaiser lányát.
Fia Joseph Gechter (1714-1797) 1736-ban elvette feleségül Annamária Haffnert, Johann Haffner és Maria lányát.
Johann Haffner (Heffner), az 1728-as állami adóösszeirás szerint mészégetéssel is foglalkozott.

Friedrich Spiegelberger és Barbara Prens

Friedrich Spiegelberger (1660-1761) ősapám volt a vörösvári Spiegelbergerek őse. Vörösváron 1702-ben  jelent meg, amikor felesége lett Barbara Prens (1680-1749) August Prens és Eva lánya.
Friedrich Spiegelberger foglalkozása szerint pék volt és Felső Ausztriából érkezett, a Linz melletti Gallneukirchenből.

Pilis

A Pilis elöljárószót  Vörösváron 1900 óta használják, korábban a település neve mögé kiírták a megye nevét zárójelben (Pest m). Ez a 1898.évi.IV.törvény előirása volt. Hatására hosszú és idétlen településnevek jöttek létre : Pilisvörösvár, Pilisborosjenő, Pilisszentiván. A köznyelvben mindenki a régi formát használja, csak a hivatalos ügyintézés használja az újat. Én csak az 1900 utáni születéseknél, házasságoknál, haláloknál használom a Pilisvörösvár formát, amúgy mindig Vörösvárt, Szentivánt stb írok.

Georg Sauer

Georg Sauer (1660-1746), Rohoncon / Rechnitzen született.
Származása a vörösvári házassági anyakönyv 1701-es bejegyzéséből tudható, amikor Veronika Sauer,  Georg Sauer és Katherina lánya Martin Schmidthez   feleségül ment, itt szerepelt a születési helye. Az én ősanyám Christina Giebna 1692-ben ment férjhez Georg Sauerhez, ez a budai vár házassági anyakönyvének indexéből derült ki, az eredeti anyakönyv már nincs meg.
Ez a bejegyzés bizonyítja, hogy már 1692-ben Vörösváron lakott, az első telepesek egyike volt.
Egy 1743-as perben tanúként szerepelt, itt azt vallotta hogy 53 éve él Vörösváron, vagyis 1690 óta.

Jakob Pfeiffer és Anna Maria Schmiedt

Apai nagyanyám Weiszer Julianna (1929- ) anyja volt Pfeiffer Katalin (1896-1929), az ő első vörösvári őse volt Jakob Pfeiffer (1740-1819).
Jakob Pfeiffer 1771-ben költözött Vörösvárra amikor elvette Anna  Maria Schmiedtet, eredetileg Solymáron élt, itt született 1740-ben.
Apja Paul Pfeiffer 1728-ban jelent meg testvéreivel Henrikkel és Konráddal Solymáron. Ez az adat az 1728-as állami adóösszeirásból van, mert sajnos 1861-ben egy tűzvészben elégtek az anyakönyvek.

Joseph Wippelhauser

Ma Joseph Wippelhauserről (1670-1739) írok, ő volt az minden vörösvári Wippelhauser őse. Akkoriban Wiblishauser, Wibelhauser névalakot használták.
Magyarországra 1712-ben érkezett, Károlyi Sándor szatmári sváb telepítése során.
Károlyi Sándor többszáz sváb telepest toborzott szatmári birtokaira 1712- ben. Nagykárolyban 1712 nyarán összeírták a sváb telepeseket, köztük szerepelt ősöm Joseph Wiblishauser is, a telepesek egy része meghalt járványokban, mások megszöktek, hazatértek Svábországba vagy más birtokokra költöztek.
Ősapám is így kerülhetett Vörösvárra 1714-ben, később 1734 után átköltözött Pesthidegkútra a családjával, itt halt meg ő és felesége Mária 1739-ben a pestisjárványban. Fia Andreas Wippelhauser (1711-1799) visszaköltözött Vörösvárra 1747 után.

Az első bejegyzés tárgya egy határper Óbuda és Üröm közt 1750-ben. A per egyik tanúja a 98 éves Johann Sponnberger, ősapám Andreas Sponnberger (1650-1732) testvére. Ekkor a budai Viziváros lakója. A perben elmeséli, hogy ott volt Buda 1686-os visszafoglalásánál katonaként, mint Lotharingiai Károly lovásza. Üröm 1699-es telepítésénél ő volt a négy alapító egyike és a ő volt a bíró 1703-1711 közt. A Sponnbergerek / Spannbergerek Ausztriából származnak, ezt a budai Viziváros anyakönyvéből tudható, 1701-ben kötött házasságot az osztrák származású Joseph Sponnberger.

Ez a blogg az én családom őseiről fog szólni. Közben az általuk lakott települések történetét is érinteni fogom és  az ehhez kapcsolodó dokumentumokat ( összeirásokat, anyakönyveket ).
Az őseim származási helyeiről és német bevándorlásról is irni fogok.
Magyarországi őseim főleg a pilisi járás falvaiban éltek, de néhányan Fejér megyében ( Szár, Etyek ) és Esztergom megyében ( Csolnok, Dorog ).
Azt is megírom majd, ha új ősre akadtam vagy új adatra velük kapcsolatban.
Ezenkívül az engem érdeklő különböző történelmi témákról is írni fogok, főleg ha a pilisi térséggel és a német kivándorlással kapcsolatban.