Vörösvár török helyőrsége

Hegyi Klára ír Pest megye monográfiájában a vörösvári török helyőrségről is. Vörösvár török neve Kizilhiszár volt, először 1573-ban említik a budai vilajet zsoldlistáján. Az 1594/1595-ös zsoldlistában szerepel utoljára. A Budáról Esztergomba vezető út mellé építették. Az 1573/1574-es listán 11 tiszt, 17 altiszt, 142 közkatona szerepel, ebből 33 müsztafhiz,7 tüzér, 51 fárisz, 79 azab, összesen 170 zsoldos. 1579-ben kivonták a fáriszokat ekkor 97 fő a helyőrség, 1588-ban 87 fő, 1591-ben 85 fő. 1594/1595-ben 88 fő, ekkor a vörösvári csata után elpusztul a palánkvár. Legközelebb 1662-ben jelenik meg ekkor 36 azab a várőrség. 1663-ban Evila Cselebi említi az erődöt. Egy 17.századi török iratban a vörösvári erőd török katonái a szerbiai Krupanj körzet adóit kapták meg, amit maguk szedtek be. A fáriszok irreguláris lovas várkatonák voltak, a határmenti portyák főszereplői. A müsztafhizek török irreguláris gyalogos várkatonák voltak. Az azabok a legnagyobb létszámú török irreguláris gyalogostipus.

Oberschwandorf

Oberschwandorf Szent Ulrich templom

Schwandorf elhelyezkedése Neuhausen ob Eck részeként

Neuhausen ob Eck elhelyezkedése Tuttlingen körzetben

Schwandorf négy részből áll: Oberschwandorf, Unterschwandorf, Volkertsweiler, Holzach. Schwandorf 1972 óta Neuhausen ob Eck része. A települést 1145-ben említik először, ekkor a Nellenburg grófság tulajdona, a Madach Amthoz tartozik. 1465-ben osztrák birtok lett. Napóleon 1806-ban Würtembergnek adta, majd 1810-ben Badennek. Oberschwandorf temploma a Szent Ulrich templom 1488-ban épült.

Michael Geiger és Agatha Fux

Michael Geiger 1675.10.06-án született Gallmannsweil településen ez ma Mühlingen része, Udalrich Geiger és Barbara fiaként, 

Agatha Fux 1680.02.05-én született Unterschwandorfban, Georg Fux ( 1655 - 1720 ) és Ursula Reitebuch ( 1656 - 1714 ) lányaként. 

Michael Geiger és Agatha Fux/Fuchs 1698.11.25-én házasodtak össze Oberschwandorfban.  

Gyerekeik: Lorenz Justinianus 1699.09.05, Joseph 1702.07.09, Georg 1705.05.29, Hieronymus 1707.10.30, Andreas 1708.12.18, Michael 1712.02.01, Maria 1714.04.03, Ursula 1717.02.22 születtek Oberschwandorfban. 

Agatha Fux 1733.11.17-én halt meg Unterschwandorfban.

Martin Dittenberger és Maria Schroff

Martin Dittenberger 1680.03.06-án született Oberschwandorfban,  Bernhard Dittenberger ( 1653-1700 ) és Walburga Futterknecht ( ?-1720 ) fiaként. 

Maria Schroff 1679.03.14-én született Unterschwandorfban Johann Schroff és Ursula Mesmer ( ? - 1704 ) lányaként. 

1705.02.22-én Oberschwandorfban házasodott össze Maria Schroffal. 

Gyerekeik: 1706.07.05 Elisabeth, 1710.08.28 Johann, 1712.01.11 Maria, 1714.01.26 Polycarp, 1715.08.04 Moyses, 1718.02.02 Kunigunde, 1718.12.17 Maria, 1722.05.31 Elisabeth, 1725.03.04 Martin. 

Martin Dittenberger 1749.09.24-én halt meg Oberschwandorfban. 

Maria Schroff 1756.01.17-én halt meg Oberschwandorfban.

Moyses Dittenberger és Ursula Geiger

Moyses Dittenberger 1715.09.05-én született Oberschwandorfban, ez 1972 óta Neuhausen ob Eck része, a Tuttlingen körzetben, Freiburg kerületben, Badenben fekszik. Moyses Dittenberger szülei Martin Dittenberger ( 1680 - 1749 ) és Maria Schroff ( 1679 - 1756 )  voltak.
Ursula Geiger 1717.02.22-én született Unterschwandorfban, szülei Michael Geiger ( 1675 - ? )  és Agatha Fux ( 1680 - 1733 ) voltak. Valamikor 1740 előtt házasodtak össze.
Oberschwandorfban született Maria Anna 1740.10.07, Maria 1742.08.16 aki meghalt Budaörsön 1744.05.24-én.
A család 1743-ban vándorolt ki Magyarországra, először Vörösváron jelentek meg, ahol 1744.04.05-én megszületett Christina. Utána következett Budaörs, ahol 1744.05.24-én meghalt Maria.
Majd Kerepesen (Pest megye) jelentek meg, ahol megszületett 1747.07.08-án Mathias. Kerepes Grassalkovich Antal birtoka volt, aki 1729-ben vette meg a nagyváradi káptalantól.
Utána jött Érd, itt 1749.12.22-én született Johann Jakob. Ezután Pesthidegkútra mentek, ahol 1751.01.07-én meghalt Mathias. Végül  Szentivánra mentek, itt született 1753.03.07-én Heinrich ősapám, 1755.11.06-án Martin, 1759.10.02-án Johann.
Moyses Dittenberger Szenivánon colonus volt, itt halt meg 1785.03.13 előtt, Ursula Geiger szintén itt 1785.03.13-án.

Heinrich Dittenberger és Anna Maria Higler

Heinrich Dittenberger (1753-1811) 1753.03.17-én született Moyses Dittenberger (1715-1785) és Ursula Geiger (1717-1785) fiaként Szentivánon. 

Anna Maria Higler (1758-1804) 1758.10.21-én született Szentivánon Jakob Higler (1714-1796) és Eva Wild (1713-1789) lányaként. 

1781.11.22-én kötöttek házasságot Szentivánon. 

Anna Maria Higler 1804.08.31-én halt meg Szentivánon. 

Heinrich Dittenberger 1811.04.15-én halt meg Szentivánon.

Johann Engert és Katharina Dittenberger

Johann Evangelist Engert (1782-1847) 1782.11.08-án született Szentivánon Michael Engert (1745-1810) és Christina Schmidinger (1756-1815) fiaként. 

Katharina Dittenberger (1786-1857) 1786.11.17-én született Szentivánon Heinrich Dittenberger (1753-1811) és Anna Maria Higler (1758-1804) lányaként. 

1804.11.14-én kötöttek házasságot Szentivánon. 

Johann Engert 1847.10.31-én halt meg Szentivánon tüdőbajban. 

Katharina Dittenberger domiliata 1857.01.04-én halt meg Szentivánon a 28.szám alatt tüdőbajban.

Michael Engert és Barbara Schuck

Michael Engert (1820-1895) 1820.09.24-én született Szentivánon Johann Engert (1782-1847) és Katharina Dittenberger (1786-1857) fiaként. 

Barbara Schuck (1820-1862) 1820.12.01-én született Martin Schuck (1785-1837) és Theresia Marlok (1788-1849) lányaként. 

1841.11.01-én házasodtak össze Szentivánon. 

Barbara Schuck domiliati 1862.08.03-án halt meg Szentivánon a 28.szám alatt vízkorban. 

Michael Engert zsellér 1870.02.07-én elvette feleségül Johann Schnur özvegyét Anna Fettert (1819-1892). Michael Engert zsellér 1895.08.28-án halt meg Szentivánon.

Postakocsi a 19.században

1750.10.15

Ezen a napon indult meg a személyszállító postakocsijárat (delizsánsz) Bécs és Buda között. A két napos utat 15 forintért, két borjú áráért tehette meg az utas. A delizsánsz utasokat, leveleket és pénzt szállított. 1824-ben tértek át helyette a könnyebb gyorskocsi használatára. A delizsánsz 1752.szeptember. 18- tól járt menetrend szerint, eleinte hetente, később naponta, 1888-ig járt a postakocsi az útvonalon. Az út 30 órás volt, négy utas ült a kocsiban, egy a bakon a kalauz mellett. A postakocsi érkezését postakürt hangjával jelezte a postakocsis, aki az egyik ló hátán ült. A bakon ülő kalauz foglalkozott az utasokkal és őrizte a küldeményeket. A jegyben három étkezés és éjszakai szállás ára is benne volt, reggel és este fél, napközben egy órás étkezés és 7 óra éjszakai pihenő. Budán a végállomás a Batthány téri vásárcsarnok helyén lévő postaház előtt volt. Vörösváron ekkor Paul Teibler volt a postamester, egyik ősöm is postakocsis volt, Joseph Kolhoffer szerepel az 1770-es lélekösszeírásban mint postilio, a posta magister alkalmazottja.

54.október.13

Claudius császár Kr.u.41-54

Claudius császár (Kr.e.10-Kr.u.54) ezen a napon halt meg. Kr.u.41-ben lett császár az elődje Caligula meggyilkolása után, mint a Julius dinasztia egyetlen élő felnőtt férfitagja. Az ő idején Kr.u.46 és 49 közt hóditotta meg a Róma a Kelet-Dunántúl területét, az eraviszkusz törzs területén fekvő Vörösvár is ekkor lett római terület. Claudius halálát felesége Agrippina, a következő császár Nero anyja okozta, aki megmérgezte Claudiust.

732.október.10 A poitiersi csata

Martell Károly síremléke Saint Denis székesegyházban

A csata helyszíne Poitiers 

Ma október 10-én van az évfordulója a poitiersi csatának. Martell Károly a Frank birodalom majordomusa itt állította meg a Spanyolország felől támadó arab hódítókat. Az arab támadók Dél-Gallia kirablása után Tours székesegyházát akarták kirabolni, Martell itt állta útjukat és győzte le őket. Ezzel megállította az iszlám terjedését Nyugat-Európában 1200 évre.

1729 A zsámbéki konfliktus

Pest megye 1729.július 18-19-én tartott közgyűlésén ismertették Tarkó Mihály és Blaskovics József vizsgálatát, amit Zsámbék lakosai panaszára végeztek. Bár 1723-ban szerződést kötöttek, a földesúr a kialkudottnál több terhet ró a lakosokra. Amikor ezt szóvá tették hat embert tömlöcbe vetetett. A megye felszólítja a földesurat, hogy az ország törvényeit tartsa be, különben feljebb megy az ügy. Ezenkivül a zsámbéki mészárosok Óbuda alá tartoznak közlik a grófnővel.

1726 A zsámbéki szabók

Pest megye 1726.június 25-én tartott közgyűlésen kihirdették a budai szabók céhlevelének átirását a zsámbéki szabók részére.

A zsámbéki katonák és a rablók

Pest megye 1699.március 16-án tartott közgyűlésén döntöttek zsoldoskatonák felfogadásáról a rablók ellen. Az 1699.április 2-3-án tartott ülésén elengedtek a zsámbékiak porciójából 150 forint 85 dénárt, hogy a rablókat szorgalmasan üldözzék. Az 1699.szeptember 16-17-én tartott ülésen a zsámbékiak téli szállásadási kötelezettsége megmarad, a szállítás (forspont) alól felmentik őket, mert a rablók üldözésével vannak megbizva. Az 1699.november 3-án tartott ülésen közzéteszik Zichy István gróf generális levelét a katonák elszállásolásáról, Zsámbék lakói, mivel a rablókat üldözik, a személyes beszállásolástól mentesek.

1698 A Pest megyei jobbágyok lefegyverzése

A megye 1698.junius 10-11-én tartott ülésén közzéteszik a király mandatumát, amely elrendeli hogy szolgabírák járásaikban szólitsák fel a földesurakat, hogy jobbágyaik fegyvereit elismervények fejében szedjék össze és 8 napon belül Pesten a vármegye házában helyezzék el. Zichy István gróf nevében Szentkereszty István jelenti, hogy a jobbágyok fegyvereit részben összeszedte, a magyar jobbágyoktól összeszedte, a szentendrei és zsámbéki rácokkal szemben a megye intézkedései szerint járt el. A megye az intézkedést végre nem hajtó parasztokat és a velük összejátszó nemeseket, akik a parasztok fegyvereit magukhoz veszik, úgy büntetik mint lázadókat. Ha a beszedett fegyverekre rablók vagy ellenség ellen szükség lesz, a vármegye kéri, hogy azokat újra kioszthassa. A szövegben érdekes, hogy Zsámbékon rácok éltek.

1697 Zsámbék és az adó

A megye 1697.május 7-én tartott ülésén a zsámbéki lovas és gyalogos katonák kérésére a porcióból 100 forintot elengednek.

1692 Zsámbék és az adó

1686-ban Zichy István katonáit telepítette le Zsámbékon. A megye 1692.február 4-én tartott közgyűlésén Zsámbék lakói kérték a téli porciók csökkentését, mert időnként ők is fegyvert fognak. Kérésüket elutasítják, arra hivatkozva, hogy fegyveres szolgálatot teljesítenek a Gömör megyei Putnok és Ajnácskő lakói, valamint Komárom és Győr lakói is, mégis fizetik a porciót.

1731 Az óbudai úriszék néhány döntése

Az 1731.január 15-én Óbudán tartott úriszéki ülésről Horányi Gábor Pest megye szolgabírája készített jelentést. Az ülés elnöke Pászthory Imre, jelen van Sibolthy Sándor és Jeszenszky Mihály esküdt, valamint a vármegye szolgabírái és esküdtjei. Foglalkoztak Reitpaur Gáspár Budakeszi volt tanítója ügyével, ő elmaradt fizetését követeli és elkobzott marhája, szőleje és szántója visszaadását. Barátságos megegyezés jött létre, Budakeszi lakóitól kap 50 rénes forintot és 8 pozsonyi mérő búzát, ezt Gyertyaszentelő ünnepén (február.2) kell kifizetni. A zsámbéki mészáros ügyében nem volt tárgyalás, mert az adósság fejében rácok elfogadták igéretét, hogy egy adósságával egyenlő értékű tárgyat ad nekik. Január 16-án a ráckevei rácok kalugyere birói buzdításra megegyezett a budaörsi uradalom ispánjával Bernhardussal egy verekedés ügyében, az ispán visszaadta a kalugyer botját, az ispán a szokásos engesztelés mellett 6 forintot fizetett a kalugyer sebei gyógykezelésére, mely sebeket az ispán ütött. A jenői sörfőző ügyében a zsámbéki zsidó mészáros ellen, amelyben a mészárostól 75 forintos tartozásának kifizetését követeli, a következő ülésen döntenek. A kalugyer görögkeleti szerzetes.

1720 templomtolvaj Dorogon

1720.augusztus.23 Hivatali bűntetőper Ladiss András gonosztevő ellen, aki Kostyán Sándor tiszti ügyész vádja szerint éjszaka bemászott a dorogi templom sekrestyéjébe és onnan egy kelyhet és kehelytakarót, egy karinget és más kegytárgyakat vitt el. A vádlott nem tagadja a tolvajlást, de azt vallja, hogy a sekrestye ablaka nyítva volt. Az ítélet értelmében figyelembe veszik, hogy a lopott tárgyak megkerültek és egyébként is csekély értékűek voltak, a kehely rézből készült, továbbá az egyházgondnok mulasztásából az alacsonyabban fekvő ablak és a kegytárgy őrzőhelye is nyitva maradt, a megérdemelt halálbüntetés helyett egy évi börtönre ítélik, mivel ennél hosszabb idő egyenlő a halálos büntetéssel, majd ennek leteltével száműzik a megyéből egyszer és mindenkorra. Már akkoriban is voltak ilyen enyhe bírák, nemcsak most.

1720 lótolvaj Dorogon

Esztergom megye 1720 október 29-én hivatali bűntetőper Kossik Farkas gonosztevő ellen, aki Kostyán Sándor tiszti ügyész szerint különféle tolvajlásokat követett el. A napokban Dorogon Kampion János György postamester egyik lovát ellopta, majd a Duna melletti Karván meg akarta gyilkolni a postamester egyik emberét aki követte. A vádlott nem tagadta, hogy a karvai kocsmánál megtalált lovat ellopta, ezért a tiszti ügyész vádjára kötél általi halálra itélik.

1717 A csolnoki elmenekült jobbágyok

Esztergom megye 1717.július 1-én tartott közgyűlésén figyelmeztették a budai apácákat, hogy a Csolnok faluból elmenekült lakosokat és jobbágyokat szedjék össze, különben a téli kvártély költségeit nekik kell megfizetni. A menekülés az állandó forspont eredménye lehetett. Az elmenekült magyar jobbágyok helyére német jobbágyokat toboroztak az apácák.

1716 katonai forspont a budai úton

Esztergom megye 1716.július 11-én közgyűlésén döntött arról, hogy levelet ír Pest megyének, hogy az előfogatot vagy forspontot - a katonai vonulások alkalmával váltsák le Pest megyében. Sokan panaszkodnak, hogy Vörösváron túl Budáig, Pestig, sőt néha a Duna túloldalán még vagy 3 mérföldre kell fuvarozniuk. A főutak mellett élő parasztoknak rendszeresen szállítaniuk kellett az átvonuló hadseregek tagjait szekéren, ez volt a forspont.

1726 zsámbéki takácsmesterek

Radics Szabó Mátyás céhmester és a budai takácsmesterek, a VI. Károly által részükre kiadott, 12 artikulusból álló céhszabályzatot Budán 1726.június 12-én Karácsonyi János, Szabó Mátyás, Szabó György, Szép György, Rimai János, Vári Zsigmond és Lányi Márton zsámbéki takácsmesterek kérésére  függőpecsétjük alatt kiadták és használatát megengedték. 1726.június 22-én Buda város tanácsa megerősítette, június 26-án Pest megye közgyűlésén kihirdették és megerősítették.

1725 zsámbéki csizmadiamesterek

Budán 1725.június.16-án kelt céhszabályzat, e szerint a Buda városi csizmadiacéh tagjai emlékezetül adják, hogy ezen a napon eléjük járultak a Zsámbékon lakó csizmadiamesterek - Ollér Pál, Galgóczy László, Perlaki János, Funtek István és Sallai Mihály. A kérésükre, földesuruk Zichy Péter és Zsámbék város bírái egyetértésével, a 20 pontból álló céhszabályzatukat részükre kiadták és használatát engedélyezték. Pest megye 1725.június 20-án tartott közgyűlésén a céhszabályt közzétették.

1723 közbiztonság a budai úton

1723.augusztus.25. Az esztergomi tanács ülésén Jablánszky Lipót kérésére kap 6 forint alamizsnát, őt júniusban Dorog és Csaba közti úton 6 súlyos sebbel, 35 ütéssel megsebesítették.

1723 bűnügy Zsámbékon

Az esztergomi tanács 1723.október.30-i ülésén felolvasták Sibolthy Sándor Pest megyei szolgabíró és Walter János Esztergom megyei szolgabíró levelét. Ezek szerint Pathó György Esztergom városi zsellér, feleségét aki a Pest megyei Szántón élt kúra ürügyén a budai fürdőkbe vitte. Az utazás során több településen áthaladtak köztük Dorogon, ekkor a feleség még egészséges volt. Visszafele Etyek után Zsámbékon már halott volt. Pathó Etyeken akarta eltemetni, de a helyi prédikátor nem engedte. Pathó ezután a helyi birtokos Zichy Péter engedélyével kék színű karókkal jelölt helyre temette feleségét. Az eset után Pathó meglátogatta Szekcsőn élő testvérét, majd sietve visszatért Esztergomba, ahol titokban feleségül vette Kovács Péter özvegyét Ebetzky Juditot. Megbizzák Terstyánszky János ügyvédet, hogy Pathót tartóztassa le, a nőt azonban engedje szabadon.

1726 A zsámbéki kocsmáros adósügye

1726.február.13-án az esztergomi tanács ülésén foglalkoztak Fogl György zsámbéki kocsmáros kérelmével. Azt kérte Rener Ádám üvegest szólítsák fel tartozásai, azaz a kimérésre átvett borok árának kifizetésére, amelyett a néhai Zichy Péter jótállása mellett vett fel. Mivel a felperes nem tudott kellő számú bizonyítékot bemutatni, kérését nem tudják teljesíteni.

Német bevándorlás Törökbálintra és Tétényre 1740-1742

A házassági anyakönyvben 1 frankföldi, 1 mainzi, 1 erdélyi, 1 pfalzi, 2 morva szerepel. 1740 Johann Ruck özvegy elvette Katherina Perwalert Frankföld. Andreas Peitel Morvaország felesége Klara Lang özvegy Tököl. Joseph Satler felcser Linzből. 1741 Anton Gimhor Erdély most Tétény felesége Katherina Friedrich Pfalz. Mathias Schillinger Tétény, felesége Eleonora Perger Mainz vidék. 1742 Thomas Pentz Morvaország.

Német bevándorlás Törökbálintra és Tétényre 1735-1739

A házassági anyakönyvben 1 bajor, 1 porosz, 1 magyarországi, 1 osztrák, 1 csehországi szerepel. 1737 Georg Kappenberger Bajorország. Franz Joseph Kutscher Poroszország most Érd, feleség Maria Fillinger özvegy Tétény. 1738 Mathias Iby Sopron. 1739 Johann Osterlin Tétény, feleség Katherina Wagner özvegy Ausztria. Johann Zech született Csehország most Tétény, feleség Maria Binder özvegy Tétény.

Német bevándorlás Törökbálintra 1733-1735

A házassági anyakönyvben 1 frank, 1 morva, 1 sziléziai, 2 sváb, 1 mainzi szerepel. 1733-ban Konrad Schmitt özvegy Frankföld elvette Maria Anna Chrachowot Morvaország. Michael Fleschker elvette Ludarigot Szilézia. 1735-ben Martin Ganter Schwarzwald elvette Maria Wagnert Tétény. Johann Todt Mainz vidék elvette Maria Ursprungot Svábország.

Német bevándorlás Törökbálintra 1728-1732

A házassági anyakönyvben 1 nassaui, 1 morva, 1 sziléziai, 1 frankföldi, 1 lotharingiai, 1 horvátországi német szerepel. 1731-ben Jakob Paplauer elvette feleségül Katharina Baumgartnert Nassau. Peter N Furtbachból Lotharingia elvette Margareta Schent.  1732-ben Martin Pinter özvegy elvette özvegy Anna Maria Kretzert Morvaország. Peter Krider Szilézia elvette özvegy Dorotea Montzt Frankföld. Stefan Radler Horvátország elvette Agnest.

Német bevándorlás Törökbálintra 1718-1728

A házassági anyakönyvben 4 sváb, 1 stájer, 1 magyarországi német szerepel. 1722-ben Joseph Por Svábország elvette feleségül Barbara Neubrandot Emmerkingen/Ehingen körzet/Svábország. 1727-ben Sebastian Tunner Tata elvette feleségül Teresia Mayert Biberach/Svábország. 1728-ban Johann Georg Mayer Stájerország elvette feleségül Ursula Sautert Svábország.

Német bevándorlás Törökbálintra 1713-1718

A korszakban 2 sváb és 4 magyarországi német szerepel a házassági anyakönyvben. 1715-ben Martin Stum Svábországból kötött házasságot Maria Rossal Ochsenhausen/Biberach körzet/Svábország. 1717-ben Lorenz Haderer Modersdorf/Módos Pozsony megye vette el Maria Feinert Magyarország. 1718-ban Georg Liechtenberger vette el Maria Schöberlt, mindketten magyarországi származásúak voltak.