A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1806. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1806. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. július 2., vasárnap

Johann Heinrich Marlok és Theresia Spranger

Johann Heinrich Marlok 1754.11.12-én született Szentivánon Johann Michael Marlok ( 1717-1768 ) és Katharina Barbara Speidler ( 1721-1781 ) fiaként.
Theresia Spranger 1759.08.21-én született Pilisborosjenőn ( Weindorf ) Heinrich Spranger ( 1725-1767 ) és Magdalena Milbach ( 1728- ? ) lányaként.
Johann Heinrich Marlok és Theresia Spranger 1779.11.04-én kötött házasságot Weindorfban.
Johann Heinrich Marlok 1806.06.22-én halt meg Szentivánon.
Theresia Spranger 1814.11.29-én halt meg Szentivánon.

2016. december 17., szombat

Mathias Mannhertz és Maria Magdalena Scheller

Mathias Mannhertz 1762.02.16-án született Vörösváron Johann Jakob Mannhertz ( 1704 - 1776 )  és Maria Elisabeth Strobelberger ( 1716 - 1779 )  fiaként.
Maria Magdalena Scheller 1766.04.08-án született Vörösváron Johann Scheller ( 1719 - 1784 ) és Magdalena Kess ( 1723 - 1781 ) lányaként.
Mathias Mannhertz és Magdalena Scheller 1786.11.15-én  kötött házasságot Vörösváron.
Magdalena Scheller 1806.02.28-án halt meg Vörösváron.
Mathias Mannhertz 1806.06.01-én vette feleségül Elisabeth Mindlert ( 1784 - ? ) Vörösváron . Mathias Mannhertz 1833.12.29-én halt meg Vörösváron.

2013. március 5., kedd

Franz Weiser és Katharina Zeydler

Franz Weiser (1730 körül - 1806) 1730 körül születhetett Neudorfban, csehül Nová Ves, ma Zárová, ez Gross Ullersdorf része, apja Michael Weiser (1704 -1775 ), anyja Susanna Rotter (1707-1759) fiaként. Anna Katharina Zeydler (1730-1774) 1730.11.02-án született Gross Ullersdorfban, Johann Georg Zeydler (1697-1767) és Katharina Jackwert (1699-1750) lányaként.
1757.11.13 házasodott össze Frantz Weiser, aki Michael Weiser gärtner fia, lakóhelye Neudorf és Katharina Zeydler aki Hans Georg Zeydler bauer (paraszt) lánya és Gross Ullersdorfban lakik. Katharina Zeydler  rustica (paraszt) 1774.03.01-én halt meg, Gross Ullersdorf 175.szám alatt, 44 évesen.
1774.06.06-án Franz Weiser özvegy rusticus, Gross Ullersdorf 175.szám alatti lakos elvette feleségül Catherina Loemannt, aki Tobias Loemann lánya volt.
Katharina Loemann 1806.07.15-én halt meg Gross Ullersdorfban a 175.szám alatt.
Franz Weiser hausgesind / házicseléd 1806.08.06-án halt meg Gross Ullersdorfban a 175.szám alatt. 

2012. december 28., péntek

Aulendorf

Albert Emil Kirchner (1813-1885) német festő: Aulendorf város és kastély 1860-ban
Aulendorf elhelyezkedése Ravensburg körzetben
Aulendorf először a Vindelikus kelta törzs területe volt, utána Róma területe lett, majd alemann uralom alá került. Aulendorf első említése a 10 századból származik, Aligedorf volt a neve. Először Welf család majd a Stauf család birtoka volt.1381-ben a Königsegg-Aulendorf család lett a birtokos. Hans von Königsegg (1440-1484) itt építette meg a családi kriptát. A család 1490-ben bárói, 1629-ben grófi címet kapott. A grófok gyakran Bécsben éltek és Aulendorf volt a székhelyük. A város 1682-ben vásárjogot kapott. 1806-ban megkapta a franciáktól Württemberg királysága.

2012. november 22., csütörtök

Stockstadt am Main város

Stockstadt Vámház 1514-1545
A római időkben erőd volt itt, Kr.u.100 körül épült. Sok római épületet tártak fel a régészek, megtalálták a III.Aquitanorum cohors téglaégető kemencéit is. Az alemann támadások miatt 260-ban elhagyták az erődöt. Az 5.században frank uralom alá került a terület. A várost először a 9.század közepén említik Stocestat néven, 4 itteni polgár szerepel egy adólistán. 1024-ben II.Henrik császár odaadta a várost Fulda kolostorának. 1309-ben a mainzi érsekség birtoka lett, ekkor Stoddenstat volt a neve. 1806-ig maradt Mainz birtoka, ekkor Napóleon Bajorországnak adta. Nevezetesége a Vámház, ezt 1514-1545 közt építette Albrecht von Brandenburg mainzi érsek vámállomásnak.

2012. július 21., szombat

Jakob Peller és Anna Maria Elsand

Jakob Peller (1761-1827) 1761.06.24-én született Joseph Peller (1721-1762) és Margaretha Strobelberger (1722-1783) fiaként Vörösváron.
Anna Maria Elsand (1755-1806) 1755.01.06-án született Mathias Elsand (1723-1778) és Anna Maria Gillinger (1726-1781) lányaként Vörösváron.
Anna Maria Elsand első férje Stephan Wiest lett 1774-ben. Stephan Wiest 1784.02.22-én halt meg. Jakob Peller és Anna Maria Elsand 1784.05.26-án kötöttek házasságot Vörösváron.
Anna Maria Elsand 1806.02.15-én halt meg Vörösváron.
1808.01.27-én Jakob Peller második felesége Magdalena Botzheim (1763-1824) ősanyám lett Vörösváron, Johann Tagscherer (1749-1806) ősapám özvegye.
Magdalena Botzheim 1824.03.09-én halt meg Vörösváron.
Jakob Peller 1827.04.12-én halt meg Vörösváron.

2012. június 16., szombat

Johann Tagscherer és Magdalena Botzheim

Johann Tagscherer (1749-1806) az első ismert vörösvári Tagscherer, két fia Mathias Tagscherer (1785-1855) és Joseph Tagscherer (1794-1839) is ősöm.
Johann Tagscherer 1768.04.28-i első házasságával jelent meg Vörösváron, első felesége Margareta Strobelberger (1722-1783) ősanyám volt Joseph Peller (1721-1762) ősapám özvegye. 1772-ben Johann Tagscherer colonus volt.
1784.02.23-án  Magdalena Botzheim (1763-1824) ősanyám lett a második felesége.
Maria Magdalena Botzheim 1763.12.28-án született Martin Botzheim (1739-1801) és Anna Maria Mayer (1743-1771) lányaként Vörösváron.
Johann Tagscherer életkora sajnos nem teljesen biztos, 1784-es házasságánál 35 éves (1749), 1806.06.18-i halálánál 57 éves (1749), Vörösváron halt meg. Viszont az 1770-es lélekösszeírásnál 34 éves (1736).
Magdalena Botzheim 1808.01.27-én kötötte második házasságát Jakob Peller (1761-1827) ősapámmal Joseph Peller (1721-1762) és Margareta Strobelberger (1722-1783) fiával.
Magdalena Botzheim 1824.03.09-én halt meg Vörösváron.
Johann Tagscherer származási helye valószínűleg Nagykovácsi, két okból. Az első felesége Margaretha Strobelberger ősanyám volt, aki ősapám Joseph Peller halála után Jakob Sauter felesége lett 1762.11.25-én aki Nagykovácsiból jött. A második ok az hogy az 1768-as házasságnál az egyik tanú Johann Kremmer, Nagykovácsiban is élt egy Johann Kremmer ekkor.