2012. május 29., kedd

Joseph Tagscherer és Elisabetha Pressl

Anna Tagscherer (1831-1903) szülei Joseph Tagscherer (1794-1839) és Elisabetha Pressl (1797-1855) voltak.
Joseph Tagscherer 1794.02.07-én született Vörösváron Johann Tagscherer (1749-1806) és Magdalena Botzheim (1763-1824) fiaként.
Elisabetha Pressl 1797.11.04-én született Vörösváron Christian Pressl (1766-1829) és Magdalena Fetter (1767-?) lányaként.
1819.06.08-án kötöttek házasságot Vörösváron.
Joseph Tagscherer 1839.09.13-án halt meg diarrheában Vörösváron.
1855.08.10-én halt meg Elisabetha Pressl domiliata Vörösvár 82.szám alatt kolerában.
Mathias Tagscherer és Eva Schäffer

Johann Tagscherer (1812-1855) szülei Mathias Tagscherer (1785-1855) és Eva Schäffer (1789-1847) voltak.
Mathias Tagscherer 1785.02.05-én született Vörösváron Johann Tagscherer (1749-1806) és Magdalena Botzheim (1763-1824) fiaként.
Eva Schäffer 1789.12.27-én született Vörösváron Joseph Schäffer (1744-1808) és Eva Heiss (1752-1824) lányaként.
Mathias Tagscherer 1807.01.21-én kötötte első házasságát Vörösváron a 17 éves Elisabetha Zieglerrel.
Elisabetha Ziegler halála után 1810.02.28-án vette el Eva Schäffert Vörösváron.
Mathias Tagscherer 1828-ban esküdt volt Vörösvár tanácsában.
Eva Schäffer gazda 1847.08.08-án halt meg epelázban Vörösváron.
Mathias Tagscherer colonus 1855.08.13-án halt meg tifuszban Vörösváron 82.szám alatt.

2012. május 26., szombat

Johann Tagscherer és Anna Tagscherer

Tagscherer Márton (1854-1916) ükapám szülei Johann Tagscherer (1812-1855) és Anna Tagscherer (1831-1903) voltak.
1812.03.26-án született Johann Tagscherer szépapám, Mathias Tagscherer (1785-1855) és Eva Schäffer (1789-1847) fiaként Vörösváron.
Anna Tagscherer 1831.05.20-án született Joseph Tagscherer (1794-1839) és Elisabetha Pressl (1797-1855) lányaként Vörösváron.
Johann Tagscherer 1845.04.23-án vette feleségül első feleségét Anna Schuckot ( 1827 - 1851 ) Vörösváron.
Anna Schuck 1851.04.25-én halt meg ideglázban.
1852.02.24-én kötöttek házasságot Vörösváron, itt Johann Tagscherer özvegy és colonus, a házassághoz egyházi  / pápai engedélyt kaptak, mert 2 fokon rokonok voltak - unokatestvérek.
1855.08.08 meghal Johann Tagscherer colonus a 82.szám alatt kolerában Vörösváron.
1856-ban Johann Scheller 28 éves özvegy, 184.szám alatti vörösvári lakos elvette feleségül özvegy szépanyám Anna Tagscherert Vörösvár 82.szám alatti lakost.
1903.04.16-án d.u.6-kor meghalt özvegy Scheller Jánosné Tagscherer Anna, Vörösváron a Közvágóhíd utcában, 265.szám alatt, vízkórban.

2012. május 19., szombat

Michael Weiser és Katharina Hidringer

Michael Weiser (1798-1845),1798.02.08-án született a morvaországi Gross Ullersdorfban a 93.szám alatt, Michael Weiser gärtner és Anna Maria Nissner fiaként.
Katharina Hidringer (1811-1857) 1811.03.23-án született Franz Hidringer (1785-1841) nyergesmester és Elisabetha Weber (1791-1872) lányaként Vörösváron.
1826-ban született Teresia Hidringer, Catherina Hidringer törvénytelen lánya Vörösváron.
1828.11.02-án házasodtak össze Pesten, Terézvárosban ekkor Michael Weiser caupo kocsmáros vagy fogadós, korábban mészáros volt, az irat szerint négy éve vadházasságban éltek.
A 1828-as országos adóösszeírás szerint Michael Weiser Terézvárosban a 1214-es szám alatt lakott albérletben, ez 2 Mohrengasse magyarul a 2 Szerecsen utca 2.szám alatt volt, ezt a épületet később lebontották és itt épült meg az Andrássy út 1. palotája. 1828-ban a ház tulajdonosa Michael Postl mészárosmester volt, talán nála volt mészáros Michael Weiser.
1831-ben Michael fia születésekor Terézvárosban volt caupo Michael Weiser, a gyerek keresztapja Leopold Fessl szintén caupo volt.
1833-ban Leopold fia születésekor Terézvárosban élt Michael Weiser és caupo volt a foglalkozása.
1835-ben és 1837-ben az anyakönyv szerint a Szarvas fogadó bérlője Solymáron. 1839-ben caupo Vörösváron.
1840-ben és 1842-ben uradalmi fogadós Vörösváron. 1844-ben vendégfogadós Vörösváron.
1845.03.24-én Michael Weiser vendégfogadós meghal vérhányásban Vörösváron.
1846-ban Hidringer Márton, Hidringer Katalin volt kocsmáros törvénytelen gyereke születése Vörösváron.
1848-ban mint keresztszülő szerepel Hidringer Katalin, Klimetsch Ferenc kocsmáros feleségeként, sajnos a házasság helye ismeretlen.
1857.04.05-én meghal Hidringer Katalin Vörösváron a 300.szám alatt.
Leopold Weiszer és Anna Maria Lieber

Leopold Weiszer/Weiser (1833-1896) 1833.05.11-én született Pesten, Terézvárosban Michael Weiser (1798-1845) kocsmáros vagy fogadós és Catherina Hidringer (1811-1857) fiaként.
1837-ben a család Vörösvárra költözött Catherina Hidringer szülőhelyére, itt Michael Weiser vendégfogadós lett.
Anna Maria Lieber (1827-1873) 1827.06.29-én született Mathias Lieber (1803-1844) és Anna Maria Wenzel (1808-1869) lányaként Vörösváron.
1848.02.23-án Anna Maria Lieber hozzáment feleségül a 22 éves Stephan Müllerhez, aki 1850.04.05-én meghalt.
1851.02.27-én Leopold Weiszer gazda elvette Anna Maria Liebert Vörösváron.
1873.04.21-én meghalt Anna Maria Lieber telkesgazda 300.szám alatt Vörösváron tüdőbajban. 1882.11.16-án Leopold Weiszer zsellér elvette feleségül Anna Maria Zieglert (1841-1885), Georg Peller özvegyét, aki a Scheller ágon ősöm volt, Peller Mária ükanyám anyja.
Anna Maria Ziegler zsellér 1885.02.11-én halt meg tüdőbajban, 89.szám alatt.
1896.07.26-án d.e. 9 órakor halt meg Leopold Weiser/ Weiszer Lipót napszámos, Vörösváron a 89.szám alatt a Zsidó (Akácfa) utcában.
Aloysius Nothelfer és Rosalia Marlok

Aloysius Nothelfer (1770-1832) 1767.03.20-án született Schweinhausenben, ez 1975 óta Hochdorf része, Biberach körzet, Tübingen kerület, Würtemberg tartomány. Szülei Jakob Nothelfer ( 1727 - ? )  és Anna Maria Schlegl ( 1738 - ? ).
1771.05.10-én szüleivel és Ottilia, Lorenz testvéreivel Magyarországra vándorolt.
1795.02.05-én kötötte első házasságát Anna Maria Tuschekkel ( 1772-1803 ) , Johann Georg Tuschek és Barbara Gillinger lányával Szentivánon.
Rosalia Marlok 1783.09.04-én született Szentivánon Andreas Marlok ( 1749-1809 ) és Anna Maria Grossmuck ( 1750-1818 ) lányaként.
Anna Maria Tuschek 1803.02.02-án halt meg Szentivánon.
1803.02.09-én házasodott össze Alois Nothelfer és  Rosalia Marlok Szentivánon.
1832.03.04-én meghalt Alois Nothelfer Szentivánon.
1843.01.23-án meghalt Rosalia Marlok, házas zsellér, özvegy, vízkórban.
Mathias Fetter és Anna Nothelfer

Fetter Anna (1854-1941) ükanyám szülei Mathias Fetter (1818-1883) és Anna Nothelfer (1813-1873) voltak.
Mathias Fetter 1818.08.14-én született Paul Fetter (1769-1839) és Anna Maria Herbszt (1773-?) fiaként Vörösváron.
Anna Nothelfer 1813.04.01-én született Aloysius Nothelfer (1770-1832) és Rosalia Marlok (1783-1843) lányaként Szentivánon.
Nothelfer Anna 1835.05.19-én kötötte az első házasságát Szentivánon Johann Wieszt 29 éves vörösvári özveggyel Szentivánon. Ezután átköltöztek Vörösvárra. 1848.01.19-én meghalt Johann Wieszt zsellér.
1850.04.29-én Mathias Fetter zsellér elvette Anna Nothelfer özvegyet.
1873.07.18-án Anna Nothelfer zsellér meghalt kolerában Vörösvár 199.szám alatt.
1879.01.13-án Mathias Fetter özvegy elvette feleségül Streit Katalin született Schnur 68 éves özvegyet Szentivánon.
1883.05.12-én meghalt Szentivánon Mathias Fetter zsellér tüdőbajban.

2012. május 16., szerda

Fényes Elek Vörösvárról 1851

Magyarország geográphiai szótára 1851
Fényes Elek (1807-1876)
Fényes Elek (1807-1876) statisztikus, földrajzi író. Első Magyarországot leíró földrajzi-statisztikai könyvét 1836-1840 közt jelentette meg hat kötetben. 1848-ban ő szervezte meg meg az Országos Statisztikai Hivatalt.
1851-ben négy kötetben megjelent Magyarország geográphiai szótárában ezt írta Vörösvárról: Vörösvár Pest-Pilis vármegyében, német falu, Budához egy postaállomásnyira a bécsi országútban, 1668 katolikus, 2 református, 310 zsidó vagyonos lakosokkal. Van itt katolikus parókia, egyház (templom), zsinagóga, egy szép emeletes vendégfogadó, postahivatal.
Szántóföldei részint síkságon, részint hegyoldalban fekszenek és igen sikeres rozst, kukoricát, zabot teremnek. Szőlőhegye, erdeje bőséges, rétje nem sok, de jó.
Lakosai gyors lovakat tartanak és paraszt posta név alatt eléggé ismertek. Földesúr a Majthényi nemzetség.
Itt érdekes hogy emeletes vendégfogadó van Vörösváron, korábban az én ősöm Michael Weiser (1798-1845) volt a bérlője 1840-1845 közt. Továbbra is rozs volt a legfontosabb termény. A szőlőtermelés a hegyoldalakon folyt. A vörösváriak élelmességét mutatja, hogy saját postát hoztak létre és ehhez lovakat tenyésztettek.

2012. május 12., szombat

Vályi András Vörösvárról 1799

Vályi András: Magyar Országnak Leírása 1796
Vályi András (1764-1801) statisztikus, a pesti egyetem első magyar nyelv tanára 1791-től. 1798-ban megjelentette az első magyar nyelvű országtérképet: Magyar országnak földképe. Miután végigjárta az országot, írt egy 3 kötetes helytörténeti könyvet: Magyar Országnak leírása. Ez volt a legelső magyar nyelvű betűneves helységnévtár, 12500 település leírása, a legfontosabb gazdasági és népeségi adatokról, 1796-ban 1 kötet, 1799-ben 2 kötet jelent meg Budán.
Ezt írta Vörösvárról: Vörösvár német falu, Pest vármegye, földesura Majthényi uraság, lakosai katolikusok, zsidók is, fekszik Budához két mérföldnyire, keletre Borosjenőhöz 1 és 1/2, nyugatra Szent Iványhoz 1/4, Solymárhoz 3/4 , északra Szántóhoz 1 és 1/4 órányira, határja 3 nyomásbeli, leginkább rozsot terem, középszerüen kétszeres búzát, káposztát, zabot, kukoricát, bővelkedik borral és krompéllyal, szűkölködik széna nélkül, száraz időben víz dolgából is, erdeje, szőleje van, piaca Pesten és Budán, Posta, Vendégfogadó és Serház is van itten.
Itt az érdekes hogy főleg rozsot termeltek, továbbra is termelték a török alatt már termelt káposztát, jelentős a bortermelés, termelnek krumplit, kukoricát, vízhiányos a terület, Pesten és Budán árultak, van külön Vendégfogadó és Sörfőzőház is.
Engert Márton és Fetter Anna

Engert Katalin (1881-1961) dédanyám szülei Engert Márton (1851-1933) és Fetter Anna (1854-1941) voltak.
Engert Márton ükapám 1851.08.03-án született Szentivánon Michael Engert (1820-1895) és Barbara Schuck (1820-1862) fiaként.
Fetter Anna 1854.08.11-én született Vörösváron a 199.szám alatt Mathias Fetter (1818-1883) domiliatus és Anna Nothelfer (1813-1873) lányaként. 1871-ben sorozták Engert Mártont ekkor 163 cm, gyenge testalkatú és alkalmatlan.
1874.02.10-én házasodott össze Engert Márton szentiváni zsellér és a vörösvári Fetter Anna. 1933.10.12-én d.u.1/2 6-kor halt meg Engert Márton földműves Pilisszentivánon.
1941.02.26-án hajnal 4-kor halt meg Fetter Anna Pilisszentivánon.
Pendert János és Luncz Erzsébet

Pendert György (1878-1932) dédapám szülei Pendert János (1846-1878) és Luncz Erzsébet (1851-1899) voltak.
Pendert János ükapám 1846.02.06-án született Zsámbékon Johann Pendert (1817-1892) telkes és Anna Bader (1818-1894) fiaként.
Luncz Erzsébet ükanyám 1851.10.26-án született Zsámbékon Georg Luncz (1818-1859) és Rosalia Kimmel (1823-1900) lányaként.
1869-ben a sorozáson Pendert János földműves, 168 cm, púpos végleg alkalmatlan.
1871.11.22-én házasodtak Zsámbékon 299.szám alatt.
Miután 1878.03.17-én meghalt ükapám mint telkesgazda tüdőbajban, ükanyám második házasságot kötött Hajdú József telkesgazdával 1879.02.17-én Zsámbékon.
1888.01.28-án meghalt Hajdú József Zsámbék 330.szám alatt tüdőbajban.
Ükanyám harmadik házasságát Gündert Pál telkesgazdával 1892.02.24-én kötötte Zsámbékon, Gündert Pál 1894.06.22-én meghalt tüdőbajban Zsámbék 328.szám alatt.
Luncz Erzsébet 1899.05.02-án d.e.2.órakor halt meg tüdőbajban Zsámbék 328.szám alatt.
Scheller János és Peller Mária

Scheller Katalin (1890-1963) dédanyám szülei Scheller János (1864-1915) ükapám és Peller Mária (1867-1945) ükanyám voltak.
Scheller János 1864.12.23-án született Martin Scheller (1840-1910) subinqulinus és Anna Maria Herr (1847-1866) fiaként Vörösvár 47.szám alatt.
Peller Mária 1867.07.14-én született Georg Peller (1838-1881) inquilinus és Anna Maria Ziegler (1841-1885) lányaként Vörösváron a 87.szám alatt.
1884-ben a sorozáson Scheller János napszámos, 162 cm, gyenge testalkat, idült szemhurut, alkalmatlan. 1885-ben végleg alkalmatlan.
1886.05.09-én ükszüleim kötötték a második rózsaesküvőt, ekkor Scheller János zsellér és Vörösváron a 161.szám alatt laktak.
1915.01.01-én reggel 5 órakor halt meg Scheller János kisbirtokos Vörösváron gutaütésben.
Peller Mária 1945.01.30-án d.e.10.órakor halt meg Vörösváron a Pozsonyi.utca.27.szám alatt.
Tagscherer Márton és Nick Katalin

1941-es fénykép középen fekete kendőben Nick Katalin ül
Tagscherer József (1885-1952) dédapám szülei Tagscherer Márton (1854-1916) ükapám és Nick Katalin (1862-1946) ükanyám voltak.
1854.09.30-án született Tagscherer Márton Vörösvár 82.szám alatt Johann Tagscherer (1812-1855) colonus és Anna Tagscherer (1831-1903) fiaként.
Nick Katalin 1862.02.01-én született Vörösvár 268.szám alatt, Johann Nick (1822-1886) domiliati és Catherina Karl (1836-1870) lányaként.
1875-ben sorozták Tagscherer Mártont, ekkor 172 cm magas, napszámos, bal válla magasabban áll, alkalmas, 32.gyalogezredbe került.
1879.05.27-én házasodtak össze Vörösváron, ükapám ekkor zsellér, a 32.gyalogezredben káplár, Vörösváron a 268.szám alatt laktak.
1916.07.01-én d.e.11.órakor halt meg Vörösváron Tagscherer Márton mint szénbányász, vesebajban. 1946.04.10-én d.u.9.órakor halt meg Nick Katalin Vörösváron a Pacsirta utcában.

2012. május 10., csütörtök

Pfeiffer Mátyás és Mirk Mária

Pfeiffer Katalin (1896-1929) dédanyám szülei Pfeiffer Mátyás (1862-1938) ükapám és Mirk Mária (1868-1954) ükanyám voltak.
Pfeiffer Mátyás 1862.09.21-én született Mathias Pfeiffer (1837-1912) inquilinus és Catherina Spiegelberger ( 1839-1917) fiaként Vörösváron a 141.szám alatt.
Mirk Mária 1868.02.25-én született Johann Mirk (1833-1879) colonus és Maria Sauter (1833-1914) lányaként Vörösváron a 130.szám alatt.
1882-ben Pfeiffer Mátyás a sorozáson napszámos, 161 cm, gyenge, alkalmatlan.1884-ben már 163 cm, gyenge és alkalmatlan.
1890.01.29-én kötöttek házasságot Vörösváron, Pfeiffer Mátyás zsellér ekkor, Vörösváron a 69.szám alatt laktak.
1938.03.12-én hajnali 3.órakor Pfeiffer Mátyás halála Vörösváron agyvérzésben.
1954.07.16 Mirk Mária halála lakóhelye Vörösvár Táncsics.u.6.
Weiszer György és Forstner Anna

Weiszer György (1895-?) dédapám szülei Weiszer György (1865-1907) ükapám és Forstner Anna (1870-1942) ükanyám volt.
Weiszer György 1865.04.21-én Vörösváron született Leopold Weiszer (1833-1896) colonus és Maria Lieber (1827-1873) fiaként.
Forstner Anna 1870.05.01-én született Joseph Forstner (1837-1874) zsellér és Teresia Moser (1842-1901) fiaként a Vörösváron a 140.szám alatt.
1885-ben a sorozáson Weiszer György szolga volt, 171 cm magas, 32.gyalogezredbe akarták sorozni, alkalmatlan volt. 1886-ban az új sorozáson is alkalmatlan baloldali heresérv miatt.
1890.01.29-én összeházasodtak, Vörösváron a 140.szám alatt laktak.
1907.07.25-én d.u.5-kor meghalt Weiszer György tüdőbajban Vörösváron, ekkor szénbányász volt. 1909.06.14-én ükanyám Forstner Anna feleségül ment Scheller Ferenc özvegy szénbányászhoz ( született 1875).
1942.08.22-én hajnal 5-kor meghalt Forstner Anna özvegy szívinfarktusban a Vörösváron a Szőlőkert.utca.19.szám alatt.
Krupp József és Botzheim Mária

Krupp Rozina (1889-1931) dédanyám szülei Krupp József (1857-1921) ükapám és Botzheim Mária (1863-1925) ükanyám volt.
Krupp József 1857.02.03-án született Georg Krupp (1828-1890) domiliati (házas zsellér) és Rosina Mendi (1828-1886) fiaként Vörösvár 20.szám alatt.
Botzheim Mária 1863.05.26-án született Vörösváron Johann Botzheim (1829-1904) és Julianna Breier (1837-1863) lányaként.
1877-ben Krupp György a sorozáson napszámos, 161 cm, gyenge alkalmatlan. 1878-as felülvizsgálaton már alkalmas.
1882.01.31-én házasodtak össze Vörösváron , ekkor Krupp József zsellér és a 32.gyalogezred katonája, Vörösváron a 285.szám alatt laktak.
1921.07.07-én d.u.3.órakor halt meg Krupp József kisbirtokos érelmeszesedésben Vörösváron. 1925.10.27-én d.e.9.órakor halt meg Botzheim Mária szívbajban Vörösváron.

Peller János és Krivinger Rozália

Peller János (1872-1946) dédapám szülei Peller János (1846-1921) ükapám és Krivinger Rozália (1850-1933) ükanyám voltak.
Peller János 1846.05.01-én Jakob Peller (1813-1860) és Anna Maria Botzheim (1815-1880) fiaként született Vörösváron.
Krivinger Rozália 1850.07.04-én Mathias Krivinka (1814-1882) és Anna Maria Bockschütz (1814-1898) lányaként született Vörösváron.
1871.07.25-én házasodtak össze Vörösváron, ekkor Peller János zsellér volt, a 38.szám alatt laktak.
Peller János 1921.09.24-én d.e.8.órakor halt meg Vörösváron, mint földműves, az 555.szám alatt.
Krivinger Rozália 1933.04.12-én d.e.11.órakor halt meg Vörösváron, 555.szám alatt.
Weiszer György és Pfeiffer Katalin

Weiszer Julianna (1929-?) apai nagyanyám szülei Weiszer György (1895-?) dédapám és Pfeiffer Katalin (1896-1929) dédanyám voltak.
Weiszer György 1895.06.20-án született Weiszer György (1865-1907) zsellér és Forstner Anna (1870-1942) fiaként Vörösvár 140.szám alatt.
Pfeiffer Katalin 1896.10.20-án született Vörösváron Pfeiffer Mátyás (1862-1938) napszámos és Mirk Mária (1867-1954) lányaként. Weiszer Györgyöt 1915-ben sorozták be, ekkor kocsis volt a foglalkozása.
1919.02.20-án vette el dédanyámat, ekkor szénbányász volt.
1929.10.15- én d.e.3.kor meghalt dédanyám tüdőbajban, ekkor nagyanyám 12 napos volt.
Dédapám 1929.12.30-án elvette második feleségét Huber Erzsébetet Solymárról.
 Dédapámat 1944-ben behívták katonának és eltűnt a II.világháborúban.
Peller János és Krupp Rozina

Peller Pál (1930-1993) apai nagyapám szülei Peller János (1872-1946) dédapám és Krupp Rozina (1889-1931) dédanyám voltak.
Dédapám 1872.05.19-én született Peller János (1846-1921) zsellér és Krivinger Rozália  (1850-1933) fiaként Vörösvár 38.szám alatt.
Krupp Rozina 1889.06.12-én született Krupp József (1857-1921) zsellér és Botzheim Mária (1863-1925) lányaként Vörösvár 287.szám alatt.
Dédapámat 1893-ban sorozták, ekkor gyenge, alkalmatlan volt, 168 cm, napszámos. 1894-ben már 170 cm és alkalmas, besorozták a honvédséghez.
Első házasságát 1897.02.16-án kötötte ekkor napszámos, felesége a pilisszentiváni Keszler Katalin (született 1875) Keszler Mihály és Engert Terézia lánya.
Első felesége halála után elvette dédanyámat 1914.12.19-én aki szintén özvegy volt, ekkor Peller János bányász volt.
Krupp Rozina első férje 1908.01.29-én Walz András szénbányász volt (született 1885), halála után ment dédapámhoz.
1931.04.30-án d.u.1.órakor halt meg dédanyám tüdőbajban, Vörösvár 555.szám alatt.
Dédapám 1946.10.06. d.e.6.órakor halt meg, szívinkfartusban, mint nyugalmazott bányász.

2012. május 4., péntek

Bél Mátyás Vörösvárról 1737

Bél Mátyás (1684-1749)
Bél Mátyás (1684-1749) evangélikus lelkész, történész, földrajztudós, nyelvész. Magyar-Német és Magyar-Latin szótárat készített. 1721-ben ő jelentette meg meg az első magyarországi hírlapot, Nova Posoniensia címen latinul.
Legfontosabb műve Magyarország földrajzi-történeti leírása: Notitia Hungariae novae historico-geographico. A műből 5 kötet jelent meg nyomtatásban 1735-1749 közt, 10 megye leírása.
1737-ben jelent meg Pest és Nógrád megye leírása. Ebben írt a pilisi járásról is. Vörösvárról ezt írta: Vörösvár, amely magyarul arx rubra-t jelenti, Solmártól nyugatra fél mérföldnyire a budai királyi úton, amely Bécsbe vezet. Ez okból a futárszolgálat állomáshelye és sok utas közlekedik itt. A ,,zöldfa" címerével ellátott alkalmas vendéglője van. ( Ez az első említése a Zöldfa vendéglőnek-kocsmának) Eléggé kedves falu, kelet és észak felől hegyek és erdők övezik. Nemrég idetelepített németek lakják. Galánthai Eszterházy József birtoka.
Tagscherer József és Scheller Katalin

Dédapám nagynénémmel Tagscherer Ágotával 1950

Dédapám 1930-as évek
Anyai nagyapám Tagscherer József (1925-1991) szülei Tagscherer József (1885-1952) és Scheller Katalin (1890-1963) voltak.
Tagscherer József dédapám 1885.11.16-án született Martin Tagscherer (1854-1916) zsellér és Catherina Nick (1862-1946) fiaként Vörösváron 268.szám alatt.
Scheller Katalin dédanyám 1890.11.21-én született Johann Scheller (1864-1915) zsellér és Maria Peller (1867-1945) lányaként Vörösvár 161.szám alatt.
Tagscherer József dédapám először egy 1907-es sorozási iratban szerepel, itt nőtlen, kocsis a foglalkozása, 163 cm magas, gyenge testalkata van, hiányzik a jobb kis ujja, ezért nem sorozták be, hadpótlék lett.
Tagscherer József dédapám 1911.02.21-én vette el Scheller Katalin dédanyám, ekkor szénbányászként dolgozott. 1914-ben kezdte építeni dédapám Vörösváron a Pozsonyi utca 27. szám alatti házát, ami 1997-ig családunk tulajdona volt.
1914-ben elvitték katonának az első világháborúba. 1914-ben vagy 1915-ben orosz hadifogságba esett. 1920-ban vagy 1921-ben tért haza a fogságból, 1917-ben Turkesztánban ( ma Kazahsztán ) volt hadifogoly, a Szir Darja terület Perowsk ( ma Qysylorda ) városában, a fogságba esése idején a 32.gyalogezred helyettesítő  tartalékos honvédja volt.
A két világháború közt kőport bányászott dédapám. Ekkoriban a kőport használták a mosáshoz, a mai mosópor helyett. Dédanyám a földjükön megtermelt virágot adta el Budapesten.
Dédapám 1952.08.04-én halt meg szívinfarktusban Pozsonyi utca 27-ben, ekkor agyagbányász volt a foglalkozása. Dédanyám 1963.03.14-én halt meg szívinfarktusban, szintén ott.

2012. május 2., szerda

Neandervölgyiek a Pilisben

Neandervölgyi kőeszközök
Jankovich barlang
Neandervölgyi ősember
A középső paleolitikum (130-35 ezer éve) idején a Jankovich kultúra (50-30 ezer év) neandervölgyi ősemberei éltek a Pilisben.
A Jankovich kultúra a Vértes-Gerecse-Pilis hegységek területén volt található.
Lelőhelyei: Jankovich barlang (Bajót), Szelim-lyuk (Bánhida), Bivak barlang (Pilisszentlélek), Kis-kevélyi barlang (Csobánka), Pilisszántói kőfülke.
A Jankovich barlangban megtalálták a barlangi medve, kőszáli kecske, őstulok, bölény, mammut maradványait, a neandervölgyi zsákmányait.
Megtalálták a fegyverét is, a levél alakú lándzsahegyeket.
A neandervölgyiek vadásztak és gyűjtögettek, kb 50 km-es körben vadásztak.
Főleg barlangban laktak, de fennmaradtak kőből, fából, elefántcsontból készült kunyhóik maradványai is.
Az általuk használt kőbaltákat, kőkaparókat, kőkéseket használták a hús és bőr darabolásához, eszközkészítéshez, stb.
A neandervölgyiek hittek a túlvilágban, halottaik mellé virágokat és vörös okkerfestéket temettek a túlvilági útra. 

2012. május 1., kedd

Pilisszántói kultúra

Pilisszántó kőfülke
gravetti kőeszközök

Brassempouyi Vénusz gravetti csontszobor 29-22 ezer év
A Felső Paleolitikum (35-10 ezer év) idején a gravetti kultúra egyik helyi változata volt a pilisszántói kultúra. A nevét a pilisszántói 2.számú kőfülkében talált leletekről kapta.
Találtak kőpengét, kőkaparót, csonteszközöket és egy csontszobrot. A leletek a jégkorszak utolsó hideg periódusából származnak (12-10 ezer év), ekkor a területen tundra volt.
A leleteket sátrakban élő rénszarvasvadászok hagyták hátra, akik hús és prémraktárnak használták a barlangot. A rénszarvasvadászok a Pilis teljes területén követték a rénszarvasokat, a barlangokat alkalmilag használták.
Vörösvár a Neolit korban

Neolit istenszobrok

Neolit edények
A régészek Vörösváron találtak neolit edénytöredékeket.
Budapest környékén a Vonaldíszes kultúra (6.évezred második fele - 5.évezred első fele) leleteit találták meg.
Az elnevezés a kerámiaedényeiket díszítő párhuzamos vonalakból származik. A Dunántúlon alakult ki és terjedt el Közép-Európában.
A kultúra tagjai falvakban éltek és rendszeresen vándoroltak. Nagy 30-40 x 5-8 méteres hosszú házakban éltek a nagycsalád tagjai. Lapos, absztrakt kis istenszobrokat találtak a lelőhelyeiken. Égetéses-irtásos földművelést folytattak, juhot, kecskét, marhát tartottak.
Rézkor Vörösváron

Budakalászi kocsimodell 

Badeni kultúra edények
A régészek megtalálták Vörösváron a késő rézkori Badeni kultúra kerámiatöredékeit.
A kultúra tagjai foglalkoztak földműveléssel, állattenyésztéssel, réz és arany tárgyak készítésével.
A temetőkben mellékletként: réz, -csont, -kőeszközöket, kagyló és csontékszereket, agyagedényeket találtak.
A legnagyobb temetőjüket Budakalászon (4.évezred vége) találták meg, az itt talált agyagszobor a budakalászi kocsimodell Európa legrégibb szekérábrázolása.
Vörösvár a bronzkorban

Urnamezős kultúra halotti urna
Urnamezős kultúra tál
A régészek megtalálták Vörösváron a bronzkori urnamezős kultúra cseréptöredékeit.
A késő bronzkori urnamezős kultúra (Kr.e.12-9.század) nevét arról kapta hogy halottaikat elégették és urnában temették el.
Ekkor érte el a bronzkor a csúcspontját, már a mezőgazdasági eszközök (sarlók,balták) is bronzból készültek, megnőtt a termés mennyisége.
A bronzkereskedelem és a növekvő élelemtermelés hatására létrejött egy hivatásos katonaréteg.
A katonák és a gazdagságot termelő bronzművesek földvárakban éltek, ezeket földsánc vette körbe és sokszor volt belül egy újabb sánccal körbevett fellegvár. A földvár mellett éltek a földművesek vízparti dombokra épült falvakban.