Ganterschwil

Ganterschwil település 2013-ban egyesült Bütschwil településsel, a neve Bütschwil - Ganterschwil lett, Toggenburg körzetben, St Gallen kantonban, Svájcban fekszik. Innen vándorolt Tafertsweilerbe Jakob Mannhertz ősapám 1653 előtt. A település a Thur és Necker folyók közt fekszik. A falu területén egyéni gazdaságok és tanyák is vannak. 

779-ben Cantrichesuilare néven említették. A középkorban a St Gallen, a Magdenau apátság, a Toggenburg grófság volt tulajdonos itt. Éltek nemesek is itt, 1102-ben említették Wenzel von Ganterschwil nevét. A 15.században közigazgatásilag a Toggenburg grófság, jogilag a Modelsberg bíróság alá tartozott 1798-ig. 1468-ban a Toggenburg grófság eladta az itteni birtokát a St Gallen apátságnak, ezután közigazgatásilag Lichtensteig alá tartoztak. 

1528-ban alakult itt egy református egyházközösség, ők a katolikusokkal együtt használták a régi katolikus templomot 1939-ig, amikor épült egy katolikus templom a faluban. 

Tafertsweiler története

1975 óta Ostrach része a település. Tafertsweiler részei: Tafertsweiler, Bachhaupten, Eschendorf, Gunzenhausen. A név a Taferne = fogadó névből vagy Dávid király nevéből származik. 1194-ben Tagebreteswilare, 1274-ben Tageprechteswilare, 1509-ben Departswyler, 1511-ben Taberattschwyler, 1530-ban Daffatschwiler, 1586-ban Tafernschweiler, a 18.században Davidschweiler. Tafertsweiler eredetileg Ostrachgau grófság része volt, a grófság utolsó vezetője a Sprossen bárók közül Bertold von Bachobiten ( Bachhaupten ) szerzetesként halt meg a Salem kolostorban. 1175-ben a Salem kolostor vagy adományként vagy vásárlással megszerezte Bachhaupten, Tafertsweiler, Eschendorf településeket. 1200-ban Konrad és Heinrich von Wartenberg grófok ráhagyták Gunzenhausen települést a Salem kolostorra. A négy településből létrehozta a Salem kolostor Bachhaupten Amt-ot. Az Amt egy uradalom által létrehozott közigazgatási terület volt a középkorban és utána a 19.századig, egy hivatal volt a székhelyén az irányítására, az élén az Amtmann állt. Az Amtmann volt az adminisztráció vezetője, joghatósága volt az ott élők felett, ő intézte a katonai ügyeket, felelt a közbiztonságért, a terület pénzügyeiért - adószedés például. 1603-ban Ostrach lett az Amt székhelye. Ostrachban volt ezután egy Oberamtmann, Bachhaupten várában maradt még egy  Pfleger - jogi képviselő, hivatalnok aki  egy pap volt, prefektus címmel.

1803-ban szekuralizálták, kisajátították a Salem kolostort, a Thurn és Taxis hercegek megvették Ostrach uradalmat. 1806-ban megvette a Hohenzollern-Sigmaringen hercegség.

Jakob Mannhertz és Anna Petermann

Jakob Mannhertz és Anna Petermann 1653.05.01-én kötött házasságot Ostrachban, a házasságnál Jakob Mannhertz születési helye Ganterschwil svájci település, Szent Gallen kantonban. Sajnos Jakob Mannhertz pontos életkora nem szerepel házasságánál és halálánál sem, én a korabeli házassági szokások alapján 1630 körül gondoltam a születését. Amikor megnéztem Ganterschwil anyakönyvét, egy szóba jöhető Jakob Mannhertzet találtam, ő 1630.02.29-én született, az apja Jakob Mannhertz, az anyja neve nagyon nehezen olvasható sajnos, talán Maria Gasser. 

Anna Petermann származási helye szerintem Root település Luzern kantonban, csak talán Rott formában használták akkor még a település nevét.  A Family Search nemzetközi indexében találtam egy Petermannt a 1640-es években Root településen.
Egy a Hohenzollerische Heimat 1993.decemberi számában megjelent Walter Kempe által Tafertsweilerről írt cikkben az szerepel, hogy többen jöttek Luzern katonból Tafertsweilerbe.

Közös gyerekeik: Silvester 1654.03.27, Jakob 1655.08.21, Blasius 1657.01.28, Thomas 1658.12.21, Joseph 1660.03.07, Anna Maria 1663, Bartholomeus 1666, Walburga 1669.05.09. 

Jakob Mannhertz 1693.07.06-án halt meg Tafertsweilerben.

Sylvester Mannhertz és Apollonia Heinzler

Sylvester Mannhertz 1654.03.27-én született Ostrachban Jakob Mannhertz ( 1630 - 1693 ) és Anna Petermann ( 1630 - ? ) fiaként.
Apollonia Heinzler 1660.04.30-án született Eschendorf településen - ez Tafertsweiler része - Tafertsweiler pedig Ostrach része - Johann Jakob Heinzler és Ursula Mörlin  lányaként.
Sylvester Mannhertz és Apollonia Heinzler 1680 körül kötött házasságot. Közös gyerekeik: Nikolaus 1681.12.20, Martin 1683.12.15, Anna 1684.12.14, Katharina 1685.11.15, Joseph 1687.05.15  Tafertsweiler településen születtek.
Valamikor 1688 elején meghalt Apollonia Heinzler. Ezután Sylvester Mannhertz 1688.05.08-án feleségül vette Katharina Fischert Simon Fischer özvegyét a Tafertsweilerrel szomszédos Friedberg településen, Katharina Fischer magával hozta két két fiát - Hans és Simon - az első házasságából. Született egy közös fiúk Johann 1692 előtt.
1692.09.25-én  Sylvester Mannhertz napszámos Eschendorf / Tafersweiler lakosa kivándorolt Vörösvárra.
Vele ment második felesége Katharina, annak gyerekei Hans és Simon Fischer ( egyik ősapám ), a közös gyerek Johann, az első házasságból Martin és Katharina Mannhertz, otthon maradtak a nagyobb gyerekek Nikolaus, Joseph és Anna Mannhertz. Az adóssága fejében a költözés után Sylvester Mannhertz házát megkapta Joseph Heintzler.
Vörösváron is születtek még közös gyerekeik: Jakob 1697.06.03, Maria Ursula 1700.10.26, Maria Angela 1703.08.30. Amikor 1703.04.07-én meghalt Maria Ursula, beleírták Sylvester Mannhertz foglalkozását, tehénpásztor volt ekkor Vörösváron.