Egy alemann eredetű német csoport, a svájci Wallis kantonból származnak, élnek még Svájcban, Liechtensteinben, Olaszország északnyugati részén, Savoyában, Ausztria nyugati részén és Bajorországban, 150 településen élnek.
Bern környékéről vándoroltak Wallisba 800 körül. A 13 és 14.századi kivándorlási hullámaik során elérték a Jura kantont, Savoyában ők hozták létre Vallorcine települést, az olasz Alpokban Aosta és Vercelli megyékben települtek le, a svájci Tessin kantont, Graubünden kantont - itt sok települést hoztak létre, St Gallen kantont.
Tirolban ők alapították Galtür települést, Bajorországban, Allgäu területén Gerstruben települést. Vorarlberg területén: Grosses Walsertal, Kleines Walsertal, Tannberg, Lech, Warth, Brand, Bürserberg, Dünserberg, Schnifiserberg, Thüringerberg, Nenzingerberg, Ebnit, Laternsertal, Damüls, Silbertal.
A Walser kivándorlás oka a túlnépesedés és új földek keresése volt, a Walserek által kifejlesztett technikák lehetővé tették a hegyvidéki régiókban a gazdálkodást. Az uralkodók támogatták az új telepeseket, adómentességet kaptak egy időre és különleges jogállást kaptak, szabadon költözhettek, maguk ítélkeztek ügyeikben, utódaik örökölték a gazdaságukat, felszabadultak a jobbágyságból. Ezért adót fizettek és katonai szolgálatot teljesítettek.
A 16.század óta sokan házaló kereskedelemmel foglalkoztak Svájc német részén és a délnémet területeken.
A Walserek 1280 körül elérték Graubünden kantont, 1300 körül pedig már Vorarlberget is elérték.
A Walserek által lakott terület az első térkép, a második a vándorlásuk.
