Georg Feldhoffer és Magdalena Scheller

Johann Georg Feldhoffer 1759.04.22-én született Vörösváron Joseph Feldhoffer ( 1727 - 1760 ) és Barbara Schlegl ( 1731 - 1774 ) fiaként.
Magdalena Scheller 1760 körül született Johann Scheller ( 1719 - 1784 ) és Magdalena Kess ( 1723 - 1781 ) lányaként.
1781.02.15-én kötöttek házasságot Vörösváron. Georg Feldhoffer 1789-ben Vörösváron a 15.szám alatt lakott.
Georg Feldhoffer 1798.12.12-én halt meg Vörösváron.
Magdalena Scheller 1822.12.23-án halt meg Vörösváron. 

Michael Weiser és Anna Maria Nissner

Hans Michael Weiser (1758-1829) 1758.09.07-én született, Franz Weiser (1730 körül - 1806) hausgesind (házicseléd) és Katharina Zeydler (1730-1774) fiaként, Gross Ullersdorfban.
Anna Maria Nissner (1758-1820) 1758.09.10-én született, Tobias Nissner (1719-1779) peck (pék) és Veronika Jaschke (1725-1771) lányaként, Gross Ullersdorfban.
1780.11.22-én Michael Weiser, aki Franz Weiser fia, elvette feleségül Anna Maria Nissnert, aki Tobias Nissner lánya, Gross Ullersdorf 93.szám alatt.
1798.02.08-án született ősapám Michael Weiser (1798-1845), Gross Ullersdorf 93.szám alatt, aki Michael Weiser gärtner (zsellér) és Anna Maria Nissner fia volt.
1820.02.25-én halt meg Gross Ullersdorf 93.szám alatt Anna Maria Nissner, aki Michael Weiser gärtner felesége volt.
1829.06.24 Gross Ullersdorfban a 93.szám alatt lakó Michael Weiser gärtner halála 71 éves korában.

Gross Ullersdorf

Barokk magtár

A papírmúzeum épülete

A papírmúzeum épülete

Síremlék 1806-ból

Gross Ullersdorf ma Velké Losiny Morvaországban fekszik. Itt született 1798.02.08-án Michael Weiser (1798-1845) ősapám. Ma neves fürdőváros, 1351-ben említik az itteni kénes forrásokat, Johann Zerotin 1592-ben épített fürdőházat a forrásokra. A várost 1296-ban említették először Ulrici villa néven, ez németül Ullersdorfot jelent. A város a morva őrgrófok birtoka volt kezdetben, majd 15.század elején Mährisch Schönberg város zálogbirtoka, 1496-ban lett Zerotin zálogbirtok, 1507-ben pedig Zerotin család birtoka. Johann Zerotin átépítette az 1412-ben épült gótikus vízivárat (a keleti szárny része), reneszánsz kastély lett belőle, a külső falát freskó diszíti. A fehérhegyi csata (1620) után elvették egy időre a Zerotin családtól, később visszakapták. A 30 éves háború után boszorkánypereket tartottak a kastélyban. A település 1802-ig Zerotin birtok, utána a Liechsteintein család birtoka 1945-ig. A városban 1596-ban papírmanufaktúra épült, az épületet a 18.század végén barokk stílusban átépítették. A manufaktúrában kézi erővel merített papír készült. Az épület 1987 óta papírmúzeum.