A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1820. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1820. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 22., vasárnap

Olaszok a Krímben 1804 - 1944

A 19.század elején főleg Liguria, Campania és Puglia olasz tartományokból jöttek olasz bevándorlók, a Fekete és Azovi-tenger melletti városokban ( Odessza, Nyikolajev, Szevasztopol, Mariupol, Bergyanszk, Taganrog ) telepedtek le. Feodoszija ( a régi Kaffa ) városában nagy genovai közösség jött létre.
A bécsi kongresszus, 1815 után, I.Sándor cár toborzókat küldött a Nápolyi királyságba, különösen Bari tartományban voltak sikeresek. A bevándorlókat gazdag halállománnyal, termékeny földdel, 10 adómentes év ígéreteivel toborozták.
1820-ban főleg tengerészek ( halászok, hajósok, hajótulajdonosok, hajógyári munkások ) és gazdák ( kertészek, gyümölcstermesztők ), főleg olívaolaj és bortermelők jöttek Pugliából ( Trani, Bisceglie, Molfetta, Bari város ), ezek főleg a Kercs-félszigeten telepedtek le. A gazdák paradicsom és szőlőtermesztésbe fogtak. 
Érkeztek más bevándorlók is: tanárok, jegyzők, orvosok, mérnökök, építészek, kereskedők és művészek. 
A bevándorlók közt sok volt a hajótulajdonos, nekik fontos szerepük volt a tengeri szállításban a térségben, ők megtartották az olasz állampolgárságukat. A gazdák és hajógyári munkások számára kötelező volt az orosz állampolgárság. 
Kercsben 1000 fős olasz kolónia élt 1884-ben, akik hajózással foglalkoztak főleg. 
1870-ben egy új kivándorló hullám jött Pugliából Kercs tartományba, csatlakoztak az itt élő kolóniához, őket a cár által felkínált olcsó föld vonzotta. A Kercsben élők közül később sokan hazatértek, akinek sikerült vagyont gyűjteni itt.
1893-ban 1500 olasz élt Kercs tartományban, 1897-ben a lakosság 1,8 %-a volt itt olasz, 1921-ben 2 % - 2000 ember. 
1917 után, az orosz polgárháború elöl sok olasz hazatért, 1922-ben 2000 olasz élt a félszigeten.
A kollektivizálás idején, a 20-as évek végén az olasz parasztok földjeit kollektivizálták, a kereskedők, vállalkozók tulajdonát államosították. A 30-as évek terrorja során olaszok is áldozatul estek. 
1941 végén, 1942 elején, az itt élő 2000 olaszt deportálták Kazahsztánba két család kivételével, őket 1944-ben a bevonuló szovjet hadsereg Szibériába deportálta, sok halálos áldozata volt a deportálásnak.

2013. március 5., kedd

Michael Weiser és Anna Maria Nissner

Hans Michael Weiser (1758-1829) 1758.09.07-én született, Franz Weiser (1730 körül - 1806) hausgesind (házicseléd) és Katharina Zeydler (1730-1774) fiaként, Gross Ullersdorfban.
Anna Maria Nissner (1758-1820) 1758.09.10-én született, Tobias Nissner (1719-1779) peck (pék) és Veronika Jaschke (1725-1771) lányaként, Gross Ullersdorfban.
1780.11.22-én Michael Weiser, aki Franz Weiser fia, elvette feleségül Anna Maria Nissnert, aki Tobias Nissner lánya, Gross Ullersdorf 93.szám alatt.
1798.02.08-án született ősapám Michael Weiser (1798-1845), Gross Ullersdorf 93.szám alatt, aki Michael Weiser gärtner (zsellér) és Anna Maria Nissner fia volt.
1820.02.25-én halt meg Gross Ullersdorf 93.szám alatt Anna Maria Nissner, aki Michael Weiser gärtner felesége volt.
1829.06.24 Gross Ullersdorfban a 93.szám alatt lakó Michael Weiser gärtner halála 71 éves korában.

2012. október 22., hétfő

Michael Engert és Barbara Schuck

Michael Engert (1820-1895) 1820.09.24-én született Szentivánon Johann Engert (1782-1847) és Katharina Dittenberger (1786-1857) fiaként. 
Barbara Schuck (1820-1862) 1820.12.01-én született Martin Schuck (1785-1837) és Theresia Marlok (1788-1849) lányaként. 
1841.11.01-én házasodtak össze Szentivánon. 
Barbara Schuck domiliati 1862.08.03-án halt meg Szentivánon a 28.szám alatt vízkorban. 
Michael Engert zsellér 1870.02.07-én elvette feleségül Johann Schnur özvegyét Anna Fettert (1819-1892). Michael Engert zsellér 1895.08.28-án halt meg Szentivánon.