Bonndorf birodalmi uradalom története

1250-ben örökölte meg a von Lupfen család, Küssaburg bárói a Stühlingen grófságot. 1582-ben kihalt a von Lupfen család, II. Rudolf császár odaadományozta Veit zu Pappenheim marsallnak a grófságot. A Pappenheim család hosszas pereskedésbe került a von Lupfen család örököseivel, akiknek 1605-ben nagy összegű kártérítést fizetett, ezért el kellett adniuk a grófság egy részét 1612-ben a St Blasien apátságnak, Martin Meister volt az apát ekkor. 1746-ban St Blasien apátjai fejedelmi rangot kaptak, ekkor Franz Schächtelin volt az apát. 

Az apátság közvetlenül a birodalom alá került, de közigazgatásilag Elő-Ausztria része maradt. 

1803-ban a franciák szekuralizálták az apátságot, a Máltai Lovagrend vette meg. 1805-től 1806-ig Württemberg királyság része volt. 1806-ban a Baden nagyhercegség része lett.

A St Blasien apátság címere

Határkő 1767-ből a Bonndorf uradalom és a Fürstenberg hercegség közt

Bonndorf birodalmi uradalom 1605 - 1806

Az uradalom 1605-ben lett leválasztva a Stühlingen grófságból ( Albgau ), a St Blasien apátság birtoka volt, 1806-ban beleolvadt a Baden nagyhercegségbe. 

Északról és délről a Fürstenberg hercegség, nyugatról az előausztriai Hauenstein grófság, délen érintkezik Klettgau grófsággal. 

Részei: 1, Bonndorf uradalom - Bonndorf az uradalom központja és mezőváros, 1800-ban 1300 lakos, Wellendingen, Münchingen, Boll, Gündelwangen, Holzschlag.

2. települések egyesítve a Bonndorf uradalommal 

- Grafenhausen ( hivatali és bírósági központ - Amt / Gericht ) 1609-ben vette az apátság. 

- Birkendorf falu egy része, 1612-ben vette az apátság

- Bettmaringen, ( felsőbb hivatali központ - Obervogteiamt ) 1800-ban 1300 lakos

3. Blumegg uradalom: Blumegg, Lausheim, Grimmelshofen, Aselfingen, Ewattingen ( 1418-ban vette az apátság ) 

4. Gutenburg uradalom: Gutenburg ( 1480-ban vették ), Uehlingen ( 1480 ), Krenkingen ( 1480 ), Detzeln ( 1480 ) Breitenfeld ( 1480 )  

Bonndorf uradalom 1806-ban