Peter Lintner és Maria Werndler

A házaspár már Gündelwangen anyakönyve 1639-es kezdete óta Holzschlag településen élt. 

Itt született gyerekeik: 1640.03.19 Johann, 1642.08.20 Bartholomeus, 1644.12.18 Lucia, 1649.03.28 Christian, 1658.04.28 Barbara.

Peter Lintner 1686.01.07-én halt meg Holzschlag településen.

Maria Werndler 1686.01.12-én halt meg Holzschlag településen.

Lambrecht Axel és Maria Stadler

Maria Stadler 1628.03.07-én született Blasiwald településen, Simon Stadler és Katharina Büchler lányaként.
Lambrecht Axel és Maria Stadler 1649-ben Gündelwangenben kötött házasságot. Ekkor Lambrecht Axel favágó volt, az üveggyár ( Glashütte )  közelében Grünwald településen lakott, sajnos a települést, ahonnan jött nem tudtam elolvasni, vsz Bajorországból jött. Maria Stadler a régi üveggyár közelében lakott ( Blasiwald ).
1650.05.10-én született Elisabetha lányuk, itt írtak Lambrecht Axel származási helyéről, a szöveg szerint Bavariaból ( Bajorország ) Chiemsee-hez közelről jött ( tehát a Chiemsee tó melletti egyik településről ).
Lambrecht Axel 1675.04.28-án halt meg Holzschlag településen.
Maria Stadler 1686.12.02-án halt meg Holzschlag településen.
A 1649-es házasság, rákattintva eredeti méretben látható a kép.

Holzschlag címere

Holzschlag története

Holzschlag egy fiatal település, egy vállalkozás eredményeként jött létre. 1622.07.26-án gazdasági társulást hozott létre a St Blasien kolostor, Gündelwangen tulajdonosa, von Sulz őrgróf Klettgau tulajdonosa, Maximilian von Pappenheim őrgróf Stühlingen tulajdonosa. Eberfingenben ( Stühlingen része )  épült egy vasgyár, ehhez szükséges nyersanyagokat a Wutach folyón szállították. A vasércet Klettgauból, később Schaffhausen és Engen településről, a fát Gündelwangenből fatutajként úsztatták le. 1624-ben indult meg a termelés, a 30 éves háború következtében nagy nyereséget termelt. 

Gündelwangen mellett egy 150 hektáros erdőt irtottak ki, egy részéből ház épült, a többi ment a kohókba. 1634-ben Tirolból toboroztak favágókat, szívesen jöttek mert Tirolban nagy volt a munkanélküliség. A kiirtott területen először három gazdaság létesült. Miután vége lett az irtásnak, a favágók nem akartak hazatérni a szegénységbe, kérésükre a kolostortól 16 évre megkapták a területet. 

Thomas Guth és Margaretha Ganter

Thomas Guth valószínűleg 1612.12.02-án született Fischbach településen, ez akkor Lenzkirch része volt, ma Schluchseehez tartozik, Mathias Guoth és Christina Tugenberger fiaként.
Thomas Guth és Margaretha Ganter először 1643-ban jelent meg a forrásokban, amikor Kappel településen megszületett ősapám Martin Guth. Ezután Holzschlag településre költöztek, itt született 1645.03.17-én Anna lányuk, majd még a többi gyerek: Christian 1648.12.04, Barbara 1651.07.30, Johann 1649.12.26, Katharina 1655.09.17 és Georg 1659-ben. Holzschlag ekkor Gündelwangen része volt, az anyakönyve sajnos csak 1639-től lett vezetve.
Kappelben nem éltek Guth nevű családok 1643 előtt, viszont már több Ganter neve maradt fent a Kappel születési anyakönyvében már a 1628-as kezdéstől, Jerg Ganter és Lucia Exin, Jakob Ganter és Apollonia Bleyer, Kaspar Ganter és Ursula Berger, Ulrich Ganter és Barbara Lentner, tehát több Ganter család élt a településen ekkor.
Gündelwangenban már az anyakönyvezés 1639-es elkezdésekor élt egy Guth, Jakob Guth és felesége Margaretha Lachmann, talán Thomas Guth testvére lehetett..
Thomas Guth 1666.08.31-én halt meg Holzschlag településen.
Margaretha Ganter 1676.09.19-én halt meg Holzschlagban.

Simon Axel és Barbara Lintner

Simon Axel 1655.10.31-én született Lambrecht Axel és Maria Stadler fiaként, Gündelwangenben keresztelték meg.

Barbara Lindtner 1658.04.28-án született, Peter Lintner ( ? - 1686 )  és Maria Werndler ( ? - 1686 ) lányaként Holzschlag településen. 

Simon Axel és Barbara Lindtner 1683.02.21-én kötött házasságot, Hozschlag településen éltek.

Simon Axel 1710.04.08-án halt meg Holzschlag településen.
Barbara Lindtner 1717.04.13-án halt meg Holzschlag településen.

Martin Guth és Katharina Fürderer

Martin Guth, Kappel településen ( ez Lenzkirch része ma ) született, Thomas Guth ( 1612 - 1666 ) és Margaretha Ganter fiaként 1643.11.29-én.  Katharina Fürderer születési helye vsz Lenzkirch.

1672.11.13-án kötöttek házasságot, ekkor Martin Guth Holzschlag településen élt. Martin Guth foglalkozása vietor / kádár volt.

Katharina Fürderer 1692.06.08-án halt meg Holzschlag településen.

Martin Guth özvegy vietor 1692.06.10-én vette feleségül Maria Winterhaldert.

Martin Guth vietor, aki Holzschlag településen élt, 1694.01.01-én halt meg.
A 1672-es házasság, rákattintva látható eredeti méretben a kép.

Michael Guth és Maria Axel

Michael Guth 1676.09.08-án született Holzschlag ( ma Bonndorf ) településen Martin Guth ( 1643 - 1694 ) és Katharina Fürderer ( ? - 1692 ) fiaként.

Maria Axel 1685.01.24-én született Holzschlag településen Simon Axel és Barbara Lintner ( ? - 1717 ) lányaként. 

Michael Guth és Maria Axel 1707.02.27-én kötöttek házasságot Holzschlag településen. 

Maria Axel 1714.04.04-én halt meg Holzschlag településen.

Michael Guth 1714.06.26-án feleségül vette Fides Gantert, aki a Schluchsee plébánia területéről jött.

Michael Guth 1754.03.04-én halt meg Holzschlag településen. 

Kaspar Schrautz és Johanna Guth

Johanna Guth 1712.05.22-én született Holzschlag ( ma Bonndorf része ) településen, Michael Guth ( 1676 - 1754 ) és Maria Axel ( 1685 - 1714 ) lányaként. 1738.05.18-án Bonndorfban feleségül ment Johann Freihez ( 1705 - 1748 ), aki Kohlhalden ( Bonndorf része ) településen született, itt született közös gyerekeik: Thomas 1739.12.09, Georg 1742.04.18, Xaver 1744.02.16.

A család 1744-ben kivándorolt Zsámbékra, amikor 1745-ben készült egy egyházi lélekösszeírás már csak Xaver fiúk volt életben. Zsámbékon született gyerekük:  Maria Elisabeth 1748.07.25.

Johann Frei 1748.07.13-án halt meg Zsámbékon.

Kaspar Schrautz ( 1727 - 1800 )  1749.02.17-én jelent meg először a forrásokban, amikor Zsámbékon feleségül vette Johanna Guthot. Az ő apja Johann Schrautz ( 1684 - 1754 ) lehetett, aki 1754.10.30-án halt meg Zsámbékon 70 évesen. 

Közös gyerekeik: Anna Maria 1750.07.10, majd ősanyám Anna Maria 1751,12.05.

Johanna Guth 1782.09.18-án halt meg Zsámbékon.

Kaspar Schrautz 1782.11.13-án vette feleségül Elisabeth Weigandt ( 1731 - 1813 ) ő Gündelwangenből származott és Zsámbékon halt meg 1813.07.23-án.

Kaspar Schrautz 1800.01.27-én halt meg Zsámbékon.

1745 Conscriptio Animarum Zsámbék Johann Frei és Johanna Guth

Bonndorf birodalmi uradalom 1605 - 1806

Az uradalom 1605-ben lett leválasztva a Stühlingen grófságból ( Albgau ), a St Blasien apátság birtoka volt, 1806-ban beleolvadt a Baden nagyhercegségbe. 

Északról és délről a Fürstenberg hercegség, nyugatról az előausztriai Hauenstein grófság, délen érintkezik Klettgau grófsággal. 

Részei: 1, Bonndorf uradalom - Bonndorf az uradalom központja és mezőváros, 1800-ban 1300 lakos, Wellendingen, Münchingen, Boll, Gündelwangen, Holzschlag.

2. települések egyesítve a Bonndorf uradalommal 

- Grafenhausen ( hivatali és bírósági központ - Amt / Gericht ) 1609-ben vette az apátság. 

- Birkendorf falu egy része, 1612-ben vette az apátság

- Bettmaringen, ( felsőbb hivatali központ - Obervogteiamt ) 1800-ban 1300 lakos

3. Blumegg uradalom: Blumegg, Lausheim, Grimmelshofen, Aselfingen, Ewattingen ( 1418-ban vette az apátság ) 

4. Gutenburg uradalom: Gutenburg ( 1480-ban vették ), Uehlingen ( 1480 ), Krenkingen ( 1480 ), Detzeln ( 1480 ) Breitenfeld ( 1480 )  

Bonndorf uradalom 1806-ban

Bonndorf település részei

Bonndorf város 1970-ben jött létre eddig önálló településekből, ezek a következők: Boll, Brunnadern, Dillendorf, Ebnet, Güldelwangen, Holzschlag, Wellendingen, Wittlekofen.

A város Waldshut körzetben, Freiburg kerületben fekszik.