Vörösvár török helyőrsége

Hegyi Klára ír Pest megye monográfiájában a vörösvári török helyőrségről is. Vörösvár török neve Kizilhiszár volt, először 1573-ban említik a budai vilajet zsoldlistáján. Az 1594/1595-ös zsoldlistában szerepel utoljára. A Budáról Esztergomba vezető út mellé építették. Az 1573/1574-es listán 11 tiszt, 17 altiszt, 142 közkatona szerepel, ebből 33 müsztafhiz,7 tüzér, 51 fárisz, 79 azab, összesen 170 zsoldos. 1579-ben kivonták a fáriszokat ekkor 97 fő a helyőrség, 1588-ban 87 fő, 1591-ben 85 fő. 1594/1595-ben 88 fő, ekkor a vörösvári csata után elpusztul a palánkvár. Legközelebb 1662-ben jelenik meg ekkor 36 azab a várőrség. 1663-ban Evila Cselebi említi az erődöt. Egy 17.századi török iratban a vörösvári erőd török katonái a szerbiai Krupanj körzet adóit kapták meg, amit maguk szedtek be. A fáriszok irreguláris lovas várkatonák voltak, a határmenti portyák főszereplői. A müsztafhizek török irreguláris gyalogos várkatonák voltak. Az azabok a legnagyobb létszámú török irreguláris gyalogostipus.

Császári követ Vörösváron 1662

Johann von Goess kardinális 1690

A törökök 1662-ben elhatározták hogy megbüntetik a Habsburgokat mert beleavatkoztak Erdély ügyeibe. A császár több követet küldött hogy elkerülje a háborút.
1662 decemberében indult el Goess báró Bécsből Ali pasához Temesvárra hogy békét kössön.
A követség tagja volt Heinrich Ottendorf, aki kém lehetett, mert lerajzolta az út során a török erődöket, rajzokat és szöveges leírást is készített, innen ismert az út.
A követség a Dunán ment Komáromig itt kiszálltak a jégtáblák miatt, onnan szárazon mentek Budára, majd a Buda-Eszék hadiúton Vörösmartig (Baranya megye),itt átkeltek a Dunán és Temesvárra mentek. Itt megállapodtak Ali pasával, de közben megindult a török hadsereg Köprölü Ahmed nagyvezér vezetésével.
A követ a nagyvezér elé ment Belgrádba, de nem tudtak megállapodni és túszként kisérte a török sereget Érsekújvárig. Buda és Érsekújvár közt biztos együtt mentek Evila Cselebivel.
A leírásban Ottendorf leírja az út állomásait. Odafele a Komárom-Dunaalmás-Esztergom-Sebesvár(helyesen Veresvár)-Óbuda-Buda szakasz is szerepel.
Esztergom és Vörösvár közt 4 mérföld távolságot ad meg.
Johann von Goess (1611-1696) Brüsszelben született Spanyol Németalföldön apja ott volt hivatalnok. Eleinte katona majd diplomata. III.Ferdinánd idején Rómában,Nápolyban diplomata, majd Dániában követ, innen küldték 1662-ben Temesvárra. Miután kiszabadult a török fogságból Bécsbe ment, ahol merényletet követtek el ellene.Utána Berlinben és Königsbergben volt diplomáciai küldetésben 1675-ig. Ekkor Lipót császár kinevezte Gurk püspökének, majd papnak szentelték. Többször járt Rómában diplomáciai küldetésben, 1686-ban kardinális lett, Rómában is halt meg. Strassburgban barokk kastélyt épített.