Hans Jaschke és Katharina Wiche
Hans Jaschke 1663.01.19-én született Buchelsdorfban Matheus Jaschke ( 1619 - 1691 ) kovács és Dorothea Hilbert ( 1619 - 1695 ) fiaként, később ő is kovács lett. Katharina Wiche 1663 körül született Hans Wiche ( 1624 - 1691 ) és Sibilla Walter lányaként. 1685.06.03-án házasodtak össze Buchelsdorfban.
Hans Jaschke 1732.04.17-én halt meg Buchelsdorfban.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1663. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1663. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. február 20., hétfő
2016. október 30., vasárnap
Christian Bindert és Sabina Greiner
Christian Bindert 1666.01.06-án született Bettmaringenben, Simon Bindert ( ? - 1697 ) és Magdalena Kern ( 1627 - 1683 ) fiaként. Sabina Greiner 1663 körül született, valószínűleg Kaspar Greiner és Eva Hiltmann ( 1640 - ? ) lányaként. Christian Bindert és Sabina Greiner 1685.05.10-én Wittlekofenben kötött házasságot. Sabina Greiner 1724.03.07-én halt meg Wittlekofenben. Christian Bindert 1741.07.22-én halt meg Wittlekofenben.
Thomas Schmied és Maria Kroemer
Thomas Schmied 1638 körül született, apja Hans Schmied ( 1614 - 1700 ). Maria Kroemer 1644.06.09-én született Wellendingenben Hans Kroemer ( ? - 1672 ) és Margaretha Huerter lányaként. Thomas Schmied és Maria Kroemer 1663.06.14-én kötött házasságot Wellendingenben, Maria Kroemer 1678.09.14-én halt meg Wellendingenben. Thomas Schmied 1679.02.05-én kötött házasságot Maria Welttel Bonndorfban. Thomas Schmied 1702.09.20-án halt meg Wellendingenben, ekkor Vogt ( a település bírója ) volt Wellendingenben.
Adam Schumpp és Magdalena Schmied
Adam Schumpp 1663.09.26-án született Wellendingenben Johann Schumpp ( 1630 - ? ) és Verena Furtner fiaként. Magdalena Schmied 1664.04.21-én született Wellendingenben, Thomas Schmied ( 1632 - 1702 ) és Maria Kroemer ( 1644 - 1678 ) lányaként. Adam Schumpp és Magdalena Schmied 1691.06.03-án kötött házasságot Wellendingenben. Adam Schumpp 1738.11.28-án halt meg Wellendingenben. Magdalena Schmied 1750.08.12-én halt meg Wellendingenben.
2016. január 10., vasárnap
Clemens Fleiss és Anna Rothmund
Clemens Fleiss 1663.01.29-én született Obermarchtalban, Martin Fleiss ( 1640 -1707 ) és Katharina Stohr ( 1640 - 1705 ) fiaként.
Anna Rothmund 1665.11.01-én született Binzwangenben, Lorenz Rothmund ( 1595 - 1668 ) és Maria Sick ( ? - 1696 ) lányaként.
1689.09.30-án kötöttek házasságot Obermarchtalban.
A család 1692.10.17-én vándorolt ki Obermarchtalból Vörösvárra.
Clemens Fleiss 1704.03.26-án Budán Újlakon halt meg, a kurucok ölték meg.
Ezután Anna Rothmund 1704.09.09-én feleségül ment Thomas Schellerhez ( 1660 - 1726 ) aki Vácról költözött Vörösvárra.
Anna Rothmund 1727.03.26-án halt meg Vörösváron.
Anna Rothmund 1665.11.01-én született Binzwangenben, Lorenz Rothmund ( 1595 - 1668 ) és Maria Sick ( ? - 1696 ) lányaként.
1689.09.30-án kötöttek házasságot Obermarchtalban.
A család 1692.10.17-én vándorolt ki Obermarchtalból Vörösvárra.
Clemens Fleiss 1704.03.26-án Budán Újlakon halt meg, a kurucok ölték meg.
Ezután Anna Rothmund 1704.09.09-én feleségül ment Thomas Schellerhez ( 1660 - 1726 ) aki Vácról költözött Vörösvárra.
Anna Rothmund 1727.03.26-án halt meg Vörösváron.
2014. január 7., kedd
Esztergom reneszánsz vízgép
http://mno.hu/migr_1834/csattogo-kos-623975
A középkorban 1470 körül épült egy zseniális vízemelő gép, amely a Dunából hozta fel a vízet a magasabban fekvő esztergomi várba. A gép a zseniális firenzei reneszánsz polihisztor Leonardo di Camicia műve lehetett, aki a várban lévő vízimalmot alakította át, ő Vitéz János esztergomi érsek meghívására érkezett Esztergomba. A törökök elfoglalták a várat 1543-ban , de a gép tovább működött, Evlia Cselebi török utazó látta működés közben 1663-ban. Amikor 1683-ban visszafoglalták a várat a töröktől elpusztult ostrom közben.
https://www.youtube.com/watch?v=4bp3OX4VRbghttp://mno.hu/migr_1834/csattogo-kos-623975
 |
| Az esztergomi vár 1470 körül |
2013. március 7., csütörtök
Hans Zeydler és Elisabeth Weydlich
1685.02.27. Hans Zeydler, aki Mathias Zeydler volt schenck (kocsmáros) hátramaradt ( apja már meghalt ) fia , lakóhelye Reutenhau és Elisabeth Weydlich aki Hans Weydlich gissmeister (öntőmester) lánya, lakóhelye Reutenhau házassága.
1712.08.05. Elisabetha Weydlich halála, lakóhelye Gross Ullersdorf, 49 éves.
1713.11.17 Johann Zeydler özvegy lakóhely Gross Ullersdorf és Rosina aki Johann Schubert lánya házassága.
1712.08.05. Elisabetha Weydlich halála, lakóhelye Gross Ullersdorf, 49 éves.
1713.11.17 Johann Zeydler özvegy lakóhely Gross Ullersdorf és Rosina aki Johann Schubert lánya házassága.
2012. október 28., vasárnap
Vörösvár török helyőrsége
Hegyi Klára ír Pest megye monográfiájában a vörösvári török helyőrségről is. Vörösvár török neve Kizilhiszár volt, először 1573-ban említik a budai vilajet zsoldlistáján. Az 1594/1595-ös zsoldlistában szerepel utoljára. A Budáról Esztergomba vezető út mellé építették. Az 1573/1574-es listán 11 tiszt, 17 altiszt, 142 közkatona szerepel, ebből 33 müsztafhiz,7 tüzér, 51 fárisz, 79 azab, összesen 170 zsoldos. 1579-ben kivonták a fáriszokat ekkor 97 fő a helyőrség, 1588-ban 87 fő, 1591-ben 85 fő. 1594/1595-ben 88 fő, ekkor a vörösvári csata után elpusztul a palánkvár. Legközelebb 1662-ben jelenik meg ekkor 36 azab a várőrség. 1663-ban Evila Cselebi említi az erődöt. Egy 17.századi török iratban a vörösvári erőd török katonái a szerbiai Krupanj körzet adóit kapták meg, amit maguk szedtek be. A fáriszok irreguláris lovas várkatonák voltak, a határmenti portyák főszereplői. A müsztafhizek török irreguláris gyalogos várkatonák voltak. Az azabok a legnagyobb létszámú török irreguláris gyalogostipus.
2012. március 23., péntek
Vörösvár a török korban 1541-1686
Buda 1541-es török elfoglalásával a mai Vörösvár területe török uralom alá került.
Lala Musztafa pasa 1543-1544-ben török palánkvárat épített a mai Vörösvár területén, itt török helyőrség volt 1683-ig.
Több török adóösszeírás történt Vörösváron. Vörösvár elődjét Királyszántót/Kisszántót először 1546-ban írták össze. Ekkor mint puszta Budához tartozott, a birtokosa Hadzsi Ferhád volt. A jövedelme 278 akcse, a búzatized 12 kile vagyis mérő, a vegyes tized 6 kile, a széna tized 11 szekér. Tehát volt lakossága, csak kevés.
A második összeírás 1559-ből, a harmadik 1562-ből van. Szintén 1559-ben meghal Podmaniczky Rafael Királyszántó utolsó középkori birtokosa. Nincs utóda, ezért birtokait köztük Királyszántót az udvarházzal a király eladományozta.
Vörösvár 1580-ban újra lakott, mint rác falu. 1595-ben 1000 akcse jövedelmű puszta.
A korszakban a végvári katonák zsoldja sokszor éveket késett, ezért többek közt a török területek ellen vezettek zsákmányszerző támadásokat, főleg az állatokat hajtották el.
Már 1578-ban magyar végváriak Nádasdy Ferenc dunántúli és Pálffy Miklós komáromi főkapitány vezetésével Komáromból Vörösváron át Buda alá mentek, hogy elhajtsák a budai törökök ménesét.
1579-ben a tatai hajdúk megtámadták a vörösvári taligásokat és szekereseket.
A tatai és komáromi katonák 1581-ben Vörösvár ellen támadtak.
1584-ben az érsekújváriak vörösvári marhákat hajtottak el.
A tizenöt éves háború során amikor Esztergomot visszafoglalták a töröktől, a Vörösváron gyülekező felmentő török sereget 1595 -ben szétverték a vörösvári csatában Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vezetésével a keresztények.
Buda környékét 1662-ben visszafoglalták egy időre a Habsburgok, így Vörösvárt is elfoglalták, de már 1663-ban újra török kézen van. Ekkor vonul át egy török sereg Érsekújvár ostromára Vörösváron, Evlia Cselebi is tagja a seregnek, leírása ekkor készül el Vörösvárról.
A sikertelen 1683-as bécsi ostrom után visszafoglalják Esztergomot a keresztények, Vörösvárt ekkor elhagyja a török. A térség feletti török uralomnak Buda 1686-os visszafoglalása vetett véget.
Lala Musztafa pasa 1543-1544-ben török palánkvárat épített a mai Vörösvár területén, itt török helyőrség volt 1683-ig.
Több török adóösszeírás történt Vörösváron. Vörösvár elődjét Királyszántót/Kisszántót először 1546-ban írták össze. Ekkor mint puszta Budához tartozott, a birtokosa Hadzsi Ferhád volt. A jövedelme 278 akcse, a búzatized 12 kile vagyis mérő, a vegyes tized 6 kile, a széna tized 11 szekér. Tehát volt lakossága, csak kevés.
A második összeírás 1559-ből, a harmadik 1562-ből van. Szintén 1559-ben meghal Podmaniczky Rafael Királyszántó utolsó középkori birtokosa. Nincs utóda, ezért birtokait köztük Királyszántót az udvarházzal a király eladományozta.
Vörösvár 1580-ban újra lakott, mint rác falu. 1595-ben 1000 akcse jövedelmű puszta.
A korszakban a végvári katonák zsoldja sokszor éveket késett, ezért többek közt a török területek ellen vezettek zsákmányszerző támadásokat, főleg az állatokat hajtották el.
Már 1578-ban magyar végváriak Nádasdy Ferenc dunántúli és Pálffy Miklós komáromi főkapitány vezetésével Komáromból Vörösváron át Buda alá mentek, hogy elhajtsák a budai törökök ménesét.
1579-ben a tatai hajdúk megtámadták a vörösvári taligásokat és szekereseket.
A tatai és komáromi katonák 1581-ben Vörösvár ellen támadtak.
1584-ben az érsekújváriak vörösvári marhákat hajtottak el.
A tizenöt éves háború során amikor Esztergomot visszafoglalták a töröktől, a Vörösváron gyülekező felmentő török sereget 1595 -ben szétverték a vörösvári csatában Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vezetésével a keresztények.
Buda környékét 1662-ben visszafoglalták egy időre a Habsburgok, így Vörösvárt is elfoglalták, de már 1663-ban újra török kézen van. Ekkor vonul át egy török sereg Érsekújvár ostromára Vörösváron, Evlia Cselebi is tagja a seregnek, leírása ekkor készül el Vörösvárról.
A sikertelen 1683-as bécsi ostrom után visszafoglalják Esztergomot a keresztények, Vörösvárt ekkor elhagyja a török. A térség feletti török uralomnak Buda 1686-os visszafoglalása vetett véget.
2012. március 19., hétfő
Evlia Cselebi és Vörösvár
Evlia Cselebi (1611.Isztambul-1686.Isztambul) török világutazó és történetíró. Apja udvari ékszerész volt, ő is az udvarban élt.
Híres könyve a Utazások könyve, 1660 és 1666 közti magyarországi utazásai során Vörösvárról is írt.
Vörösváron 1663.július.21-én járt, a török sereggel ment Budáról Érsekújvár ostromához. Budáról négy óra alatt ért Vörösvárra.
A leírása szerint Vörösvárt, törökül Kizil Hiszárt 1544-ben építette Lala Musztafa pasa. A régi várat a hegyekbe építették a keresztények, romjai láthatók egy dombon, de rossz volt a fekvése az esztergomi úttal ellentétes.
Az új vár egy réten épült, négyszögletes, hármas, erős palánkvár. A kerülete ezer lépés, mély és széles árok veszi körbe, két kapuja van, egy nagy délen és egy kicsi északon. Az árkon fahíd van, ezt minden éjjel felhúzzák és bezárják az őrök.
A várban száz deszkatetejű ház van. Itt található Szulejmán kán dzsámija. Nincs fürdő a várban. Gürdzsi Mohamed pasa most épített egy fogadót, öt bolt van mellette. A vár parancsnoka az esztergomi kádi helyettese (naib), 200 katonája van.
A vár mellett kertek vannak, itt sok és nagy káposzta terem. Az itt élő bosnyákok nagyon szeretik ezt a fajtát. Budára innen viszik a káposztát.
A palánkvár építéséhez vastag facölöpöket vertek le, ezeket vesszővel fonták össze, a cölöpök közzé agyagos föld lett döngölve, a végén a felgyújtás ellen kívülről vastag sárréteggel kenték be. Valószínű Vörösvár a várfalra kent helyi vörös agyagról kapta a nevét.
 |
| Evlia Cselebi |
Híres könyve a Utazások könyve, 1660 és 1666 közti magyarországi utazásai során Vörösvárról is írt.
Vörösváron 1663.július.21-én járt, a török sereggel ment Budáról Érsekújvár ostromához. Budáról négy óra alatt ért Vörösvárra.
A leírása szerint Vörösvárt, törökül Kizil Hiszárt 1544-ben építette Lala Musztafa pasa. A régi várat a hegyekbe építették a keresztények, romjai láthatók egy dombon, de rossz volt a fekvése az esztergomi úttal ellentétes.
Az új vár egy réten épült, négyszögletes, hármas, erős palánkvár. A kerülete ezer lépés, mély és széles árok veszi körbe, két kapuja van, egy nagy délen és egy kicsi északon. Az árkon fahíd van, ezt minden éjjel felhúzzák és bezárják az őrök.
A várban száz deszkatetejű ház van. Itt található Szulejmán kán dzsámija. Nincs fürdő a várban. Gürdzsi Mohamed pasa most épített egy fogadót, öt bolt van mellette. A vár parancsnoka az esztergomi kádi helyettese (naib), 200 katonája van.
A vár mellett kertek vannak, itt sok és nagy káposzta terem. Az itt élő bosnyákok nagyon szeretik ezt a fajtát. Budára innen viszik a káposztát.
A palánkvár építéséhez vastag facölöpöket vertek le, ezeket vesszővel fonták össze, a cölöpök közzé agyagos föld lett döngölve, a végén a felgyújtás ellen kívülről vastag sárréteggel kenték be. Valószínű Vörösvár a várfalra kent helyi vörös agyagról kapta a nevét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)