Egész érdekes felfedezést tettek a régészek Heuneburgban, ami ma Hundersingen része, itt született Johann Beller / Peller ősapám. Az itt lévő kelta városban, jelentős borfogyasztás volt jellemző 2700 éve, a bor egy részét a görögöktől vásárolták, a fogyasztáshoz szükséges edényekkel együtt.

https://qubit.hu/2019/10/25/a-vaskori-lakomakon-a-keltak-ugy-ittak-a-bort-mint-a-kefekoto?fbclid=IwAR0ChKzlApjI-lfrPJG4uGGJtt_5KtDcQiN-Jh8J7rS0-sP3Thdb57kxpfg

A bronzkori Európa

A cikkben a keltákról is szó van, akinek a előkultúrája a Halstatt kultúra volt, a mai Németország déli részén, Ausztriában, Csehországban, a Dunántúl nyugati részén, Franciaország egy kisebb nyugati területén. Ehhez a kultúrához tartozott Heuneburg ( Hundersingen része ) Kr.e 6.századi települése is.

http://sciencemeetup.444.hu/2017/01/28/migracios-kavalkad-a-vaskori-karpat-medenceben

Kelta sír Heuneburg településen Kr.e 583-ból

2005-ben találták a sírt a régészek Heuneburg településen, ez Hundersingen része, ahonnan származott Johann Peller ősapám.
Két nő volt a sírban, egy úrnő és szolgálója. Megmaradt a sír padlója, tölgy és jegenyefenyő deszkákból készült, a vizsgálatok szerint Kr.e 583-ban vágták ki a fákat. A sírban feltárt leletek hasonlóak a korabeli itáliai, görög és ciprusi leletekhez.

A sírban borostyán, arany és bronzékszereket találtak, szőrméket és textileket, vaddisznó agyarból készült díszt, faragott faládikákat, fekete kőből karkötőket, egy bőrből és bronzból készült övet és egy bronzcsengőt ami egy ló nyakában lógott előtte, erről berakok képet.

http://24.hu/tudomany/2017/01/27/lenyugozo-kincseket-talaltak-egy-duna-parti-vaskori-sirban/

A bronzcsengő

Kongóláz Hundersingenben

Az amerikai tudományos folyóirat ír az esetről. Heuneburg ( Hundersingen része ) településen feltártak egy vaskori halomsírt, a Kr.e 600 és 450 közti időszakból. A sírban találtak egy edényt, abban pedig olyan anyagokat, amik emberi vér és belső szervek után maradtak fent. A vérben pedig a kongói vérzéses láz vírusát találták meg. A vírust a kullancsok terjesztik, de fertőzött állatok húsának elfogyasztásával is terjed. A sírban eltemetett előkelő a vírus áldozata lehetett.

A cikkhez készült egy rekonstrukciós rajz Heuneburg kelta kori erődjéről.

http://www.sciencemag.org/news/2016/12/human-blood-organs-and-surprising-virus-detected-ancient-pottery

Hundersingen címer

Innen származott Johann Peller ősapám.

1667 Hundersingen

Ekkor Hans Buzengeiger volt a bíró, Georg Kniesel az albíró. Két Dorfpfleger / adószedő volt, Johann Kniesel és az ősapám Jakob Beller cipész. Az adószedő az esküdtek közé tartozott, ők kezelték a falu pénzét, beszedték az adókat és fizettek a falu kiadásaira.

Ebben az évben készült egy összeírás a Heiligkreuztal kolostor részére, itt szerepel Christian Beller 1 hold földdel és Jakob Beller ősapám 2 hold földdel. 

1661.10.26 Hundersingen

A Heiligkreuztal kolostor összeírásában szerepel Christian Beller ( talán ő volt Jakob Beller apja )

1653.04.19 Hundersingen

A Heiligkreuztal apátság a 30 éves háborúban eladósodott, ezért 1653.április 19-én az adósságai fejében Hundersingenben földeket adott 46 paraszt és zsoldos részére a pénz helyett, azzal a feltétellel, hogy nem adhatják el külföldieknek.

Johann Ulrich / Udalrich Schneider és Anna Reck

Az anyakönyvben a Hundersingenben a 1653.01.26-án kötött házasságukkal jelentek meg, Ulrich Schneider Svájcból jött, talán Fuehren településről, Anna Reck Hundersingenben született. 

Jakob Beller és Barbara Mader

Jakob Beller és Barbara Mader 1654.10.18-án jelent meg elsőként Hundersingenben az anyakönyvben Georg fiúk születésekor.  Jakob Beller 1685.02.24-én halt meg Hundersingenben. Barbara Mader 1680.11.24-én halt meg Hundersingenben.

Beller név jelentése

A Pellerek eredetileg Bellerek voltak még Hundersingenben, azután Vörösváron a bécsi nyelvjárás hatására változott meg a név. Ez egy délnyugat Németországban elterjedt név, felügyelőt, várnagyot jelent. Az ófrancia baillir - felügyelni szóból származik, Württemberg déli részén a leggyakoribb. 

Hundersingen

Hundersingen 1974 óta Herbertingen része.

Heuneburg ruhaminta

Heuneburgban találtak egy kelta női sírt a Kr.e 6.századból. Rekonstruálták az itt talált női ruha szövetének mintáit. 

1632.07.04 Hundersingen

A 30 éves háború következtében, a svéd hadsereg megtámadta és kirabolta ezen a napon Hundersingen, Marbach, Dürmentingen településeket.

1622 Hundersingen

A Mengenben lévő kolostor urbáriumában több hundersingeni polgár adóssága szerepel: köztük volt Jakob Beller 5 Guldenes tartozása. 

Heuneburg kelta fejedelmi sírok

Heuneburg a kelta korban igazi nagyvárosnak számított, Kr.e 620 és 470 közt nagyjából 10 000 lakosa volt. Számos halomsírt találtak a környékén. Találtak egy fejedelmi sírt a 7.századból, ahol több családtag volt eltemetve, részben már ki volt fosztva, itt volt eltemetve többek közt egy kelta kocsi, bronz ívóedények, nyíltegez, nyílhegyek, kések, üveg és borostyán ékszerek. A közelben Bettelbühl városában találtak egy érintetlen kelta hercegnői sírt 2010-ben , Kr.e 600 körül készült. A sírban arany, borostyán, bronz ékszereket és gyöngyöket találtak. 

Heuneburg kelta fejedelmi központ

Heuneburg egy fennsík a Duna mentén, Hundersingen része. Már a Kr.e 4.évezredben lakott volt. A bronzkorban Kr.e 17.században sáncok épültek a település körül.
A Kr.e 13-12 században a mai Oberschwaben területének  egy kereskedelmi központja  volt itt. A Dunán szállították az árukat a Bodeni-tó vidékére. Később a kereskedelmi útvonalak a Rhone és Saone völgyén át a görög gyarmatvárosba Massalia ( Marseille ) vezettek.
A területen két kelta település volt, az egyik a 6.század közepén pusztult el. A újjáépült településen már fémfeldolgozás is folyt és a megtermelt lent is itt dolgozták fel szövetnek. Az ötödik században a második település is leégett, ezután lakatlan volt a terület, a 11.században, a középkorban épült újra itt település. Elképzelhető hogy ez a település volt a Hérodotosz görög történetíró által emlegetett kelta város, Pyrene, amely a legnagyobb település volt az Alpoktól északra a Kr.e 5 században.
A környéken kelta halomsírok találhatók. A kelta törzsek vezetői a fejedelmek a saját klánjukra támaszkodva irányították a törzset, Az itteni kelta fejedelmek a Dunán szállított áruk után szedett vámból gazdagodtak. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a görögökkel, etruszkokkal, más kelta törzsekkel, kapcsolatban álltak még a Balti-tenger vidékével is, ahonnan borostyánt importáltak.
Az emberek nagy házakban éltek a településen, egy egész nagycsalád élt együtt, itt voltak még tároló helységek és műhelyek is, ezekben voltak például a szövőszékek. Megtalálták a fémfeldolgozó műhelyeket is. A települést körbevevő falat görög mintára építették, megtalálták görög kerámiák töredékeit is itt. 

Heuneburg Kr.600 körül

Heuneburg Kr.e 6.század

Heuneburg kelta lakóház

Baumburg / Buwenburg vára

A vár Hundersingenben volt, egy földdombra épült, aminek a magja egy kelta sírhalom volt. Hundersingen első urai a várról nevezték el magukat, von Baumburg, majd von Buwenburg család. Hundersingent először 1090-ben említették, akkor még Hundersingin volt a neve. A Hundersingin eredhet vagy a Huntaren csoport vezetője elnevezésből vagy egy személynévből. A Huntaren csoport tagjai frank katonák voltak. A 7.század óta itt élhettek, mert találtak régészeti leleteket a korból, de lehet hogy alemannok hagyták hátra a leleteket. A Huntar szó a Hundertschart ( százas sereg ) szóból származik, a feladatuk az utak és stratégiai pontok őrzése volt. Hundersingen urai nemesek voltak, 1090-ben Dietrich von Hundersingen volt Baumburg ura. A család a 13.század közepén kihalt. 1150 körül említenek egy Mangold von Hundersingen grófot. Azután miniszteriálisok birtokolták Hundersingent, akik a Grüningen-Landau grófok szolgálatában álltak. Ehhez a nemesi családhoz tartozott a Minnesänger ( dalnok ) Konrad von Buwenburg, aki 1300 körül élt. A várat lebontották 1300 és 1335 közt. A várdomb 1344-ben a Württemberg grófok tulajdona lett, a Grüningen-Landau grófok után. Később a von Hornstein család szerezte meg. 1558-ban lett a Heiligkreuztal kolostor tulajdona, ők 1304 és 1558 közt fokozatosan szerezték meg Hundersingent, 

Baumburg várdombja

Hundersingen Szent Márton templom főoltár

Hundersingen Szent Márton templom
szószék és Pieta szobor