A hutteriták Havasalföldön 1767-1770

A Morvaországban élő hutterita - anabaptista közösséget 1622-ben kiűzték Morvaországból, ezután a királyi Magyarországon - a Felvidéken és Erdélyben hozták létre új telepeiket. Erdélyben Alvinc környékén éltek. Az ellenreformáció hatására 1750 körül már csak egy közösségük létezett Alvincben 30-40 taggal.1755-ben a Karintiából Erdélybe deportáltak protestánsokat. Az Alvinchoz közeli Nagyapoldba deportált protestánsok egy része csatlakozott a hutteritákhoz.
A 1760-as években a Habsburgok erőszakos katolikus hitre térítést indítottak meg ellenük, rendszeresen letartóztatták őket és elkobozták javaikat.
1767 októberében a szabadlábon lévő 70-80 hutterita, hátrahagyta házait, a Kárpátokon át a román Havasalföldre szökött. A Havasalföldön élő erdélyi szászok, akik a román bojárok birtokainak intézői voltak, közvetítettek a hutteriták és a román bojárok közt.
A hutteriták Bukarest közelében Ciorogiria településen telepedtek le, azonban az itteni rossz víz miatt tífuszjárvány tört ki köztük, ezután elköltöztek 1769 tavaszán Prisiceni településre, itt bérbe vettek egy gazdaságot gyümölcstermelésre, felépültek házaik és műhelyeik.
Azonban 1768-ban kitört az orosz-török háború, amely 1774-ig tartott. Az orosz csapatok betörtek Moldva és Havasalföld területére. Először törökök lettek beszállásolva a hutteriták házaiba, majd 1769/1770 telén az orosz csapatok fosztották ki őket. Sok hutterita az erdőbe menekült előlük. A hutteriták elvesztették majdnem minden vagyonukat. Ekkor az gróf Rumjancev Oroszországba hívta őket, ekkor 67-en voltak összesen.
1770.áprilisában maradék vagyonukat összeszedték és elindultak az orosz határ felé, az átkelés után elindultak Kijev felé.

Holzschlag története

Holzschlag egy fiatal település, egy vállalkozás eredményeként jött létre. 1622.07.26-án gazdasági társulást hozott létre a St Blasien kolostor, Gündelwangen tulajdonosa, von Sulz őrgróf Klettgau tulajdonosa, Maximilian von Pappenheim őrgróf Stühlingen tulajdonosa. Eberfingenben ( Stühlingen része )  épült egy vasgyár, ehhez szükséges nyersanyagokat a Wutach folyón szállították. A vasércet Klettgauból, később Schaffhausen és Engen településről, a fát Gündelwangenből fatutajként úsztatták le. 1624-ben indult meg a termelés, a 30 éves háború következtében nagy nyereséget termelt. 

Gündelwangen mellett egy 150 hektáros erdőt irtottak ki, egy részéből ház épült, a többi ment a kohókba. 1634-ben Tirolból toboroztak favágókat, szívesen jöttek mert Tirolban nagy volt a munkanélküliség. A kiirtott területen először három gazdaság létesült. Miután vége lett az irtásnak, a favágók nem akartak hazatérni a szegénységbe, kérésükre a kolostortól 16 évre megkapták a területet. 

1622 Hundersingen

A Mengenben lévő kolostor urbáriumában több hundersingeni polgár adóssága szerepel: köztük volt Jakob Beller 5 Guldenes tartozása.